MOHOSZ: a magyarországi vizek fogási rangsorában a Balaton az első
A Balatonból tavaly 633 tonna halat fogtak ki a horgászok, a mennyiség ugyan 9,8 százalékkal elmaradt a 2023-as értéktől, de a tó így is megőrizte vezető helyét Magyarországon a nagy vizek fogási rangsorában – közölte a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) az MTI-vel a horgászvizek 2024-es egységes éves horgász jelenléti, fogási és telepítési statisztikája alapján.
A Ráckevei-Soroksári Duna-ágból elvitt hal mennyisége 180 tonnát, míg a Tisza-tóból elvitt hal mennyisége a kiemelkedő harcsafogásának is köszönhetően 160 tonnát tett ki.
Az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ által jegyzett és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közreműködésével készült összefoglaló bemutatja egyebek mellett a legális halelviteli lehetőségeket és a fogások eredményeit is.
Az adatok alapján a MOHOSZ megállapította: a Balaton sügérállománya továbbra is figyelemre méltó, azonban az egykor balatoni specialitásnak számító garda erősen csökkenő kifogott mennyisége aggodalomra ad okot. A Velencei-tó horgászfogása az erőn felüli telepítéseknek hála emelkedőben van (21,3 tonna), azonban ez a vízterület még mindig kiemelten sérülékeny.
A folyóvizeknél továbbra is a Tisza a listavezető, itt az összfogás 343,5 tonnát tett ki tavaly. A Duna 292 tonna, míg a Körösök rendszere 122,3 tonna halat adott, előbbinél a csuka, utóbbinál a harcsafogások emelkedését értékelték pozitívan.
A közleményben ismertetik: a legfontosabb statisztikai adat a fogási naplókban rögzített horgászfogás, amely a valós halelvitel döntő többsége. Elviteli adat még a horgászversenyek szelekciós fogása, a rekreációs halászfogás, az ökológiai célú, szelektív halászat eredménye is. Tavaly az összes elvitel 4879 tonna volt, ebből a horgászfogás 4614 tonnát tett ki, mindez 2,8 százalékos növekedés éves szinten.
A MOHOSZ tájékoztatása szerint Európa-szerte kuriózum a természetes vizek intenzív telepítése. Magyarországon ezt a feladatot a gyakorlatban szinte kizárólag a horgászszervezetek végzik, ezeknek a telepítéseknek egy része nem csak a halelvitel biztosítását, hanem az állományszerkezet átalakításával az ökológiai egyensúly, a sokszínűség megteremtését, az őshonos halfajok visszatelepítését vagy a kárókatonák károkozásának részleges kompenzációját is szolgálják.
Felidézték, hogy a 2022-es aszályhelyzet miatti telepítési kompenzáció 2023-ban történt meg, így 2024-ben már nem indokolta semmi a többlettelepítéseket. Ezzel magyarázták, hogy a 4071 tonnás éves telepítés mennyisége az előző, korrigált évhez képest mintegy 25 százalékkal csökkent.
A szövetség adatai szerint a kihelyezett halak értéke összességében 6,7 milliárd forint volt, a telepítések 90 százaléka továbbra is ponty volt, messze a legnépszerűbb halfaj.
Kapcsolódó cikkeink
Ez volt a 2024. év a horgászat és a halgazdálkodás világában
Hatodik alkalommal készült el a horgászvizek egységes éves horgász jelenléti,…
Tovább olvasom >Viharos szél csapott le a Balatonra és a fővárosra – tilos a fürdés a tónál
Másodfokú viharjelzés van érvényben a Balaton teljes területén a viharos…
Tovább olvasom >A héten indul a NAV ellenőrzéssorozata a Balatonnál és a Velencei-tónál
A héten megkezdte nyári ellenőrzéssorozatát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal…
Tovább olvasom >További cikkeink
Zsugorinfláció: adatbázis indul a kisebb kiszerelésekről
A fogyasztók könnyen hozzáférhető, megbízható és folyamatosan frissülő forrásból tájékozódhatnak…
Tovább olvasom >Támad a Temu: az online diszkontóriás betörne az európai élelmiszerpiacra is
A kínai Temu online piactér az olcsó elektronikai és ruházati…
Tovább olvasom >Így ebédel a magyar – továbbra is húsfogyasztó nemzet vagyunk
Egy friss hazai kutatás feltárta, hogyan (nem) változott a magyar…
Tovább olvasom >