MNB: a munkaerőképzés a fenntartható fejlődés kulcsa

A képzett munkaerő hiánya jelenti a legfőbb kihívást az európai országok számára, miközben az új ipari forradalom, a robottechnológia folyamatosan átalakítja a munkaerőpiacot, ami szintén válaszokat igényel a gazdaságpolitikusoktól – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója Párizsban csütörtökön az MTI-nek.

A monetáris politikáért és közgazdasági elemzésekért felelős ügyvezető igazgató a Párizsi Magyar Intézetben tartott előadást az európai és azon belül is a magyar munkaerőpiaci kihívásokról francia és magyar szakembereknek.
Az igazgató emlékeztetett arra, hogy a munkaerőpiac reformja tekintetében Magyarország sikeres perióduson van túl a 2010-ben megkezdett stabilizációs programnak köszönhetően. Elmondása szerint „soha korábban nem dolgoztak annyian az országban, mint jelenleg”, a foglalkoztatást 700 ezer fővel sikerült növelni. Ez a folyamat a költségvetés stabilizálásához is hozzájárult, mert többen fizetnek adót – fűzte hozzá.
A jövő kihívásának Virág Barnabás a piacon lévők képzettségi szintjét jelölte meg.
„Amennyiben Magyarország továbbra is versenyképes szereplője kíván maradni a világgazdaság vérkeringésének, akkor a központi kérdés az lesz, hogy milyen képzettségű munkavállalóink vannak a munkaerőpiacon” – hangsúlyozta. „Ebben a tekintetben még van tér az előrelépésre Magyarországon és általában Európában” – tette hozzá.
Az igazgató szerint a gyerekkortól a felnőtt oktatásig teljes képzési tervet kell a munkavállalók elé állítani a gyorsan változó technológiák elsajátítására. Ez a nagyvállalatoknak kevésbé jelent problémát, de a kis- és középvállalatok esetében a technológia- és a tőkeszínvonal még elmarad a kívánatostól – mutatott rá.
A magyar gazdaság gyorsabb fejlődési pályára állásához és ahhoz, hogy fenntartható fejlődést mutasson, Virág Barnabás szerint a munkaerőpiac jelenti a kulcsot, miután hosszú távon egy gazdaság fejlődését az határozza meg, hogy milyen termelékenyen tudnak dolgozni a munkavállalók. „Ebből a szempontból van szüksége komoly előrelépésre a magyar gazdaságnak” – hívta fel a figyelmet.
Az igazgató elmondta, hogy fontos szerep hárul a döntéshozatalokban az MNB közelmúltban Párizsban, Rómában és Hamburgban megnyílt nemzetközi irodáira a gyors információáramlás és a kapcsolatépítés miatt. A térség gazdasági, pénzügyi viszonyait jól ismerő, kis létszámú szakembergárdával működő nemzetközi irodák célja, hogy a magyar jegybankot és a bankban folyó elemző munkát bekapcsolják a nemzetközi tudományos vérkeringésbe, valamint, hogy erősítsék a társ- és partnerintézményekkel fennálló szakmai együttműködést. (Venczel Katalin, MTI)