MNB: kettősség jellemezte a vállalati hitelezést a második negyedévben

Kettősség jellemezte a vállalati hitelezést a második negyedévben, a teljes vállalati hitelállomány 3,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, miközben a kis- és középvállalati (kkv) szegmensben, a növekedési hitelprogram (nhp) erőteljes támogatásának köszönhetően, 1,8 százalékkal emelkedett – ismertette Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a jegybank Hitelezési folyamatok című negyedéves kiadványának hétfőn közzétett adatait sajtótájékoztatón, Budapesten.

Fábián Gergely elmondta, a kkv-szegmens kivételével a vállalati hitelezés alakulása a vártnál negatívabb, dinamikája továbbra is jelentősen elmarad a várttól. Felidézte, az egészséges növekedést az MNB szerint 6-7 százalékos hitelállomány-bővülés támogatná.

A vállalatok teljes hitelállománya 222 milliárd forinttal csökkent a második negyedévben. Ez részben a nagyobb volumenű vállalati tranzakciók következménye, például jelentős tartozásokat fizettek vissza, a banki finanszírozást közvetlen anyavállalati finanszírozásra váltották át, vagy adósságkonszolidációra került sor.

A kkv-finanszírozás bővülésében jelentős szerepe volt az nhp-nak, a program keretében kötött új szerződések összesített volumene éves összevetésben 15,6 százalékkal emelkedett a második negyedévben. Az nhp a jelenleg érvényes döntés szerint 2015 végéig tart, ősszel vizsgálja a programot a monetáris tanács – mondta Fábián Gergely. Hozzáfűzte: optimális helyzetben a piaci hitelezés helyreáll, de „ettől még messze vagyunk”.

Az igazgató elmondta: a bankok vállalati hitelezési feltételei a verseny erősödésével enyhültek, csökkent a kamatok és felárak szintje is, a magyar vállalatok nemzetközi összehasonlításban is alacsony kamaton tudnak forráshoz jutni. A hitelkereslet tovább bővült, a bankok 44 százaléka számolt be a hosszú, míg 18 százalékuk a rövid lejáratú hitelek iránti kereslet növekedéséről.

A háztartási hitelezésben folytatódott az élénkülés, a bruttó kihelyezés 9 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A teljes háztartási hitelkihelyezés 159 milliárd forintot tett ki a második negyedévben. Főleg a lakáscélú hitelek bővültek, 30 százalékkal az egy évvel korábbihoz hasonlítva, míg a szabad felhasználású jelzáloghitelek kihelyezése 16 százalékkal nőtt.

A háztartásokkal szembeni hitelállomány ugyanakkor 58 milliárd forinttal mérséklődött a második negyedévben, amiben szerepe volt a banki elszámolásnak és a forintosításnak, a – különösen a jelzáloghiteleknél jelentős – tőketörlesztést az új kihelyezések nem tudták ellensúlyozni. Az elszámolással kapcsolatban 2,5 milliárd forintnyi hitelkiváltásra került sor a második negyedévben, mértéke elmaradt a várakozásoktól, a bankok júliustól várják ennek felpörgését.

A lakáscélú hitelek feltételei összességében változatlanok maradtak, míg a fogyasztási hitelek feltételei enyhültek. Az enyhítés elsősorban a kamatok és a forrásköltségek közötti felár csökkentésében jelentkezett.

A következő fél évben azonban a bankok jelzései alapján nem várható a hitelfeltételek jelentős lazítása sem a lakáscélú, sem a fogyasztási hiteleknél. A bankok 80 százaléka a hitelkereslet élénküléséről számolt be mind a lakáscélú, mind a fogyasztási hitelek esetében, amihez az elemzés szerint a teljes hitelköltség mérséklődése is hozzájárult – derült ki a kiadványból. (MTI)