Magazin: Önellenőrzés
A tavaly megjelent, nagyon rövid és egyszerű Az élelmiszer-vállalkozások által működtetendő önellenőrzési rendszerre vonatkozó követelményekről szóló 28/2017. (V. 30.) FM-rendelet megijesztette a szakma egy részét, de aki eddig is jogkövetően végezte napi feladatait, annak nem jelent a rendelet betartása többletköltséget és többletadminisztrációt – értékelt Zoltai Anna, a NÉBIH Vendéglátás és Étkeztetés Felügyeleti Osztályának vezetője. A szakember minden lehető fórumon válaszolja, magyarázza a felmerülő értelmezési problémákat.

Zoltai Anna
osztályvezető
NÉBIH
Eddig is előírás volt az élelmiszer-biztonság, a minőség, a nyomon követés, az azonosítás és a jelölés. A rendelet ezeket nevesíti és foglalja össze. Újdonság a tervezés és a rendszer. Egyszer kell átgondolni, és mindenki szembesül vele, hogy egyszerűbb, átláthatóbb lesz az, amit eddig is csinált. A HACCP-rendszer egy önellenőrzés, amely az élelmiszer-biztonságról szól – itt ennél többről van szó, mert önellenőrzéssel figyelni kell a nyomon követhetőségre, a minőségre és a termékjelölésre is.
Az önellenőrzéshez tervet kell készíteni; a lényeg, hogy átgondolt legyen – akár egy kockás füzetben, akár egy számítógépen –, amit aztán folyamatosan végrehajtanak. Kiváló módszer egy áttekintő táblázat. Fontos, hogy az adott létesítményben elérhető és a hatóság számára is hozzáférhető legyen, legalább egy évig.
A jogszabály 5. § (3) bekezdés b) pontja egyértelműen arról rendelkezik, hogy az élelmiszer-vállalkozó kockázati besorolása – amely alapja az ellenőrzési gyakoriság meghatározásának – módosítható. Ez azt jelenti, hogy a NÉBIH-hel megállapodást kötő jogkövető partnerek valamivel ritkábban számíthatnak helyszíni ellenőrzésre.
A NÉBIH törekszik arra, hogy egy nyertes-nyertes helyzetet hozzon létre, ahol nem csak a NÉBIH tudja a kockázatelemzési rendszerébe beépíteni az önellenőrzési adatokat, hanem a vállalkozó számára is előny származhat a transzparens működéséből, hiszen az egyrészről az adatokat szolgáltató ügyfelek kockázati besorolását is csökkentheti, másrészt pozitív megítélést jelenthet a vállalkozók szolgáltatásait és előállított termékeit vásárlók felé is. Tekintve, hogy az önellenőrzési vizsgálatok rendkívül sokrétűek lehetnek – beleértve a takarítás ellenőrzését egy egyszerű checklistával, ugyanúgy, mint az akkreditált laboratóriumban végzett termékvizsgálatot –, ezért a megállapodások megkötésében a fokozatosság elvét kívánja a NÉBIH megvalósítani. //
Kapcsolódó cikkeink
Nébih: továbbra is kiemelten fontos a járványügyi előírások betartása!
A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) kapcsán elrendelt hatósági intézkedések…
Tovább olvasom >Lezárult a tavaszi élelmiszerlánc-ellenőrzés: közel két tonna élelmiszert vontak ki a forgalomból
Március 24. és április 18. között zajlott az idei tavaszi…
Tovább olvasom >Felvásárlással és kompenzációval segíti az állam az RSZKF miatt bajba jutott sertéstartókat
A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) betegség miatt korlátozás alatt…
Tovább olvasom >További cikkeink
Északra költözik a nyár: ugrásszerűen nő a skandináv turizmus
A nyári hőség és a klímaváltozás hatására egyre több európai…
Tovább olvasom >Catering a köbön – A nap videója
Szakácsok és pincérek csapata készít és szolgál fel naponta háromszor…
Tovább olvasom >