Mindennapi sznekkelések

Ez a cikk a Trade magazin 2023.5. számában olvasható

Ha eddig nem szerettünk volna nassolni, a pandémia miatti bezártság sokat tett hozzá amúgy is változóban lévő hagyományos étkezési szokásaink fellazulásához, az eltávolodáshoz főétkezéseink korábban többé-kevésbé állandó időpontjaitól. A COVID eltűnt, az új szokásaink közül viszont sok megmaradt, és a snackfogyasztás elmúlt években erősödő trendje új lökést kapott. Újra megtanultunk az utcán enni. Megszerettük a modern snackeket, amelyek fogyasztásakor egyszerre kényeztethetjük magunkat finom ízekkel, és érezhetjük magunkat tudatos, sőt, felelősségteljes fogyasztónak.

Itt szögezzük le: snacknek nemcsak a nassolnivalóként nevezett termékeket nevezzük, hanem minden olyan ételt, italt, falatot, amit élelmiszerüzletben, pékségben, zöldségesnél vagy éppen vendingautomatából vásárolunk, hogy főétkezések között vagy helyett fogyasszuk őket.

Ok és okozat

Gyorsuló, nyugtalan életvitelünk miatt funkcionálisan szervezzük étkezésünket, ebédünk, vacsoránk időnként kimarad vagy eltolódik. Kényelmesek vagyunk, de az időnk drága, a munkára és a pihenésre jutó időt magunk szeretjük beosztani, az éhségünk azonban megmarad. Így aztán potenciális snackfogyasztási időszakká vált akár a hétköznapi ebédidő és a késő este is.

Ezzel együtt a snacke­ket már nem feltétlenül kell impulzustermékként kezelnünk: a tervezett snacking fogalma pont a feltételezett vásárlói tudatosságról szól, például arról, hogy sokféleségüknek és hozzáadott értékeiknek köszönhetően komoly diéták épülhetnek rájuk, vagy speciális feladatokat ellátó személyek étkeztetésének alapjául szolgálhatnak.

A cikkünk mellett megszólaló szakemberek véleménye a válság hatásáról a snackek hazai forgalmára nem mindenben cseng össze, de úgy tűnik, az infláció nem tépázta meg különösképpen a piacukat, inkább csak némileg átalakította. A szegmens sajátosságát jellemzi, hogy a saját márkás snackek fogyasztása esett inkább vissza az elmúlt egy évben, miközben a márkás nassolnivalók értékesítése alig csökkent.

Ami határozottabban változik, az az emberek gondolkodása a nassolásról, és főleg arról, hogy mi számít nassolnivalónak. A válasz ott rejlik a trendben: a „könnyített” termékek választéka itthon is egyre bővül!

Az Intersnack Vállalatcsoport nemrég több országban fogyasztói kutatást végeztetett a fogyasztóknak a szűkebb értelemben vett nassolnivalókkal szembeni elvárásairól. Az igényeket három csoportba sorolták, és a cég szakemberei meg is adták ezekre „válaszaikat”: milyen típusú (száraz) termékek elégíthetik ki ezeket a szükségleteket.

– Élénkítsen fel! – roppanós textúrájú snackek, például chips, popcorn.

– Tegyen kiegyensúlyozottá! – sós magok és kekszek

– Nyugtasson, lazítson! – sós pálcikák, chipsek

Mindennap meglepetés

De mitől kaphatnak főszerepet étkezésünkben a snackek? Mitől válhatnak az élelmiszeripar kulcstermékévé? Milyen lesz a holnap snackje? A válaszhoz elég a gyártók törekvéseit figyelni: ízlésünk alakulása őket érdekli a legjobban, hiszen el akarják adni nekünk termékeiket.

A fejlesztések irányait vizsgálva abból indultunk ki, hogy a snackként kezelt termékek mérete jellegüknél fogva adott. Kényelmi termékek, azonnal vagy minimális „kezelés” után fogyaszthatók.

Bár az infláció sokakat szorít kiadásai átgondolására, az emberek nem az egészségen és az étkezésen kezdik a spórolást. A snackek ugyan gyakran magasan pozicionált termékek, de jellegüknél, adagolásuknál fogva elérhető árúak (és így kalóriatartalmuk is „korlátozott”), ezért fogyasztójuk, mondhatni, saját hatáskörben dönt a vásárlásról, különösebb lelkiismeret-furdalás nélkül fogyaszthatja őket. Nyilvánvalóan ez teszi a gyártók természetes stratégiájává a prémium és a speciális színű, ízű és egyéb érzékszervi hatású alapanyagok használatát a snackjellegű termékekben.

Az aligha meglepetés, hogy az új ízek forrása a nemzetközi konyha (elsősorban az ázsiai és dél-amerikai, de trendi a mediterrán is), valamint a szokatlan ízkombinációk. A meglepő ízek kategóriájába persze bőven belefér a hagyományos ízek kontextusának megváltoztatása is: így lesz, mondjuk, a Pringles rákkoktél, a Snickers meg fahéjas tekercs ízű. És hogy a különlegességeket még jobban tudjuk értékelni: a snackek szegmensében is divat lett a limitált szériák értékesítése.

Attól persze nem kell félni, hogy ezek letolják a színről a már megszokott ízeket – az örökzöld csípős és sajtos most is a topon van, ahogy az édesek között a csokoládé- és az eperíz.

Az sem fenyegeti a világot, hogy nem lesz igény például hagyományos burgonyachipsre: olyannyira nem, hogy a legnagyobb ír gyártó, a Keogh’s márciusban jelentette be, hogy a növekvő chips­kereslet miatt új területeket vásárolnak burgonyatermelés céljára – és valószínűleg nem marad sokáig egyedül ezzel.

Ma a snackek legtöbbje funkcionális termékként kerül a piacra, sok közülük már a nevében (is) jelzi „ígéreteit”

Pedig az alapanyagok között is jönnek az „újdonságok”: az édesburgonya, a gomba, a sütőtök, a karfiol, a hüvelyesek vagy az erre alkalmas gyümölcsök lisztje, a szárított gyümölcsök és húsok és sok más – ezek némelyike már önmagában is lehet megosztó a snackekben találkozva vele, hát még a cannabis vagy a rovarok!

És még az egészségesnél is van egészségesebb: a népszerű puffasztott gabonák közé sorolt pattogatott kukoricát legtöbb formájában egészségesnek tekintjük, ám most egy amerikai cég, az IWON Organics ezt is négyzetre emelte: fehérjével dúsított pop cornokat dobott piacra különféle ízesítésben.

Akár íz, akár alapanyag: a nagy snackkalandokat a szakemberek szerint különösen a fiatalabb generációk kedvelik – az innovációkra az Y- és Z-generáció a legfogékonyabb –, de a szegmens mindenkinek megadja a magáét.

Modern szellemiség

A „növényi alapú” őrület természetesen a snackeket sem kerüli el, sőt, ebben a világban jóval több márka, terméktípus születik a húst elhagyók vagy annak fogyasztását csökkentők kényeztetésére, mint a húsimádókéra – logikus: új trend, új termék! Az elmúlt 2-3 év során hihetetlen gyorsasággal nőtt a tej-, tojás- és húshelyettesítő alapanyagokkal készített termékek aránya. Ez persze nem mindig és nem mindenhol történik zökkenőmentesen: a konzervatív megközelítés megváltoztatásához minimum az kell, hogy a termékek íze és alkotóelemei meggyőzők legyenek, a fogyasztó ne érezzen olyat, hogy fel kell áldoznia a megszokott élvezeteit – mindez még jó ideig meghatározza a gyártók termékfejlesztési és kommunikációs attitűdjét is.

Sokszor írtuk (és bizonyítottuk), hogy a snackek tartalmi fejlődését egyrészt az egészségtrendek diktálják, másrészt az igény a plusz energiára, illetve a mentális teljesítmény fokozására. Amit megeszünk, megiszunk, az nemcsak identitásunkat és értékrendünket közvetíti, de egyre markánsabban az egészségünkkel és betegségeinkkel kapcsolatos elképzeléseinket is.

Így aztán a piacon megjelenő új termékek egyre több vitamint, fehérjét, rostot, ásványi anyagokat és más, a szervezet számára hasznos anyagokat tartalmaznak (vagy ezeket egyszerre), és nemcsak összemosódnak az étrend-kiegészítőkkel, de szinte kannibalizálják is azokat. Gondoljunk csak például a funkcionális értékeiket óriási jelekkel, betűkkel kihangsúlyozó üdítőitalokra (amelyeket a hazai élelmiszer-áruházakban már nem is feltétlenül az egészségtermékek közé tesznek), vagy az energizáló szeletekre, amelyeket az étrend-kiegészítőket gyártó cégek több változatban kínálnak a különleges igényű és a valamilyen ételintoleranciától szenvedők célcsoportjainak is.

Ugyancsak kutatják a speciális technológiákban rejlő lehetőségeket; a snackeket gyártó vállalkozások mind gyakrabban alkalmazzák például a napjaink egyik legkorszerűbb tartósítási eljárásának számító liofilizálást (fagyasztva szárítást), ami közel tökéletesen őrzi az így dehidratált alapanyagok ízét és a bennük lévő hasznos elemeket. A népszerű burgonya- és zöldségchipsek között pedig nő az egyértelműen egészségesebb – kemencében sütött termékek aránya.

Bár a pandémia idején a fenntarthatóság és az etikus kereskedelem kérdése némileg háttérbe szorult, a snackek szegmense láthatóan az elsők között „tért magához” – talán fogyasztóik az átlagnál erősebb affinitása miatt e témákhoz. A romló gazdasági helyzet ugyanakkor magával hozta az új, költséghatékonyabban használható alapanyagok kutatását, amit a fogyasztó felé presztízsveszteség nélkül indokolni lehet az ennél a termékkörnél elvárt változatosság igényével is.

A társadalmi felelősségvállalás igénye erős a snackek egyes alapanyagainak területén, a kakaóbab, kávé és más egzotikus termékek termesztési körülményeire például fokozottan figyel a modern világ. A fenntarthatóság, a természetesség fontos szempont a termékfejlesztésben – bár itt az igazi innovációs lehetőségek egyelőre inkább az ebben a cikkünkben külön nem tárgyalt csomagolásban rejlenek.

Ami nem kétséges: a pénzért értéket vár a fogyasztó! Legyen szó a reggeli egyszerűbb megoldásról, új textúrájú és ízű luxustermékről, a keksz vegán alternatívájáról, a fókuszálást segítő csokoládéról vagy egy helyi forrásból származó termékről, az értékeknek egyértelműnek kell lenniük.//

Jönnek a magvak!

Sárközi Péter
üzleti elemző
Kifli.hu

A kategórián belüli trendek változása igen érdekesen alakult az elmúlt 1 évben a Kifli.hu vásárlói körében, és ezek a mi portfóliónkat is alakították. A tudatos, egészségesebb étkezésre törekvő vásárlóink igényeire reagálva jelentősen bővítettük az egészséges snackek választékát. Nagyot nőtt a magvak és a sütött snackek részaránya is, de a pattogatott kukorica is komoly részesedésnövekedést mutat. Új kihívók is megjelentek a piacon: a szinte kizárólag a Kiflinél kapható ehető rovarok és az aszalványválaszték 1 éve még nem képviseltette ilyen jelentősen magát.

A snackek terén egészségtudatosság szempontjából mi a Kiflinél azt látjuk, hogy a korábban említett, részesedést vesztő, egészségesnek vélt chipsek és snackek helyébe a még természetesebbnek vélt magvak lépnek. A magvak sikere mögött leginkább a Yutto márka bevezetése áll, amit a minősége, az íze és ára a piac egyik legjobb ajánlatává tesz. //

Németh Levente
brand manager
gabonapehely üzletág
Nestlé Hungária

A kategória egészét nézve az elmúlt évben nagyjából 7-8%-os volumencsökkentést okozott a magas infláció, és a 2022-es évben kiterjesztett népegészségügyi termékadó hatása. A kategórián belül nőtt a saját márkás termékek részesedése, főleg a gabonapelyhek és a müzlik esetében, jellemzően inkább az olcsó termékeket keresik a fogyasztók. A saját márkás termékek ára nagyobb ütemben nőtt, akár kétszeresére is sok esetben, de még így is alacsonyabb polci áron kínálnak termékeket a vásárlóknak. A szeletes termékek piacán sok új termék és innováció érkezett az utóbbi évben, így itt a kereskedelmi márkás termékek aránya sem csökkent.

Igyekszünk termékfejlesztéseinkkel kiszolgálni a legújabb fogyasztói trendeket, így mi is növeljük portfóliónkban a hozzáadott cukor nélküli termékek arányát, valamint tervezzük növelni a termékek rosttartalmát a teljes értékű gabonatartalmon keresztül. A jövőben a termékek proteintartalmát is szeretnénk növelni, hogy az ilyen típusú termékek iránt érdeklődőknek is tudjunk alternatívát mutatni.//

Lélektani határok

Matskási Zoltán
marketing- és
üzletfejlesztési igazgató
Pek-Snack

Általánosságban azt látjuk, hogy a magasabb árakra a vásárlók a tervezett vásárlásaik arányának növelésével reagálnak, míg az impulz vásárlásokat – és ezen belül a snackek vásárlását – csökkentik. Ugyanakkor az emelkedő ár akkor jelent valódi korlátot, ha lélektani árpontokat lép át egyes termékek fogyasztói ára. Ilyenkor látványosan érvényesül a „na, annyiért már nem” megélése a vásárlóknál. A Pek Snack ezért is vágott bele számos új megoldásba: zsebpénzbarát ajánlatokkal jelentünk meg, és havi árakciókba vágtunk bele – hogy a vásárlók továbbra is megengedhessék maguknak termékeinket.

A snack kategóriában is megjelentek a legújabb étkezési trendek, például a különleges étrendhez kapcsolódó termékek. A kalória- vagy szénhidrátcsökkentett fejlesztések már régebb óta láthatunk, de mostanra a gluténmentes vagy magas fehérjetartalmú ajánlatok is utat törnek a boltok polcaira. //

Nagy Attila
választék- és
beszerzési igazgató
Auchan

Tapasztalataink alapján az elmúlt időszakban érezhető, hogy a fogyasztók olyan harapnivalókat keresnek, amelyek merész és egyedi ízeket kínálnak. Ez a trend pedig az új ízprofilok és kombinációk kifejlesztéséhez vezetett. Az is megfigyelhető, hogy a vásárlók manapság olyan snackeket keresnek, amelyeket könnyű megragadni, visszacsomagolni és útközben is fogyasztható. Sokan manapság a nassolást étkezéshelyettesítőnek tekintik, nem pedig a szokásos étkezés kiegészítésének. Ezért egyre népszerűbbek az olyan tartalmasabb nassolnivalók, mint például helyettesítő szeletek és fehérjeturmixok. A tudatos és egészséges táplálkozás térnyerésével a vásárlók inkább az alacsonyabb zsír-, kalória-, cukor- és nátriumtartalmú termékeket keresik, leginkább természetes és bio összetevőkkel.

Úgy látjuk, hogy a fogyasztók egyre tudatosabbak, fontos számukra a választott élelmiszerük ökológiai lábnyoma, környezeti hatása. Olyan chipseket keresnek, amelyek fenntartható anyagokból készülnek, környezetbarát csomagolással és eljárással kerülnek a polcokra.//