Minden ötödik magyar gondolkodik munkahelyváltáson a magasabb fizetés reményében

2023 fókuszában a spórolás áll

A várakozások tekintetében megosztott a társadalom

A kutatás alapján a magyarok körében megosztottság fedezhető fel 2023-as várakozásaikat tekintve, ugyanis közel fele-fele arányban vannak a bizakodók és a borúlátók. A válaszadók 51 százaléka nyilatkozott úgy, hogy pozitívnak, derűlátónak érzi magát az év elején, míg 49 százalékuk azt állította, hogy inkább borúlátó.

A fiatalabb korosztály (18–39 évesek) esetében magasabb a derűlátók aránya, míg az idősebb korosztály (40–65 évesek) körében több a borúlátó. Az optimista szemléletmód emellett jellemzőbb a magasabb jövedelemmel rendelkezőkre – a nagyobb anyagi biztonság tehát az évi kilátásokra is pozitív hatással bír.

Többekben felmerül a munkahelyváltás, a spórolásra törekvés is általános

A kutatás eredményei rámutatnak, hogy a lakosság körülbelül harmada (36 százalék) tett valamilyen pénzügyi fogadalmat erre az évre vonatkozóan – közülük a válaszadók 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy 2023-ban szeretne jobban odafigyelni a spórolásra, szeretne több pénzt megtakarítani.

A legtöbben az általános spórolási technikákra helyezik a hangsúlyt – a válaszadók nagy arányban jelöltek meg egyidejűleg több költségcsökkentő módszert is. 40 százalékuk a felesleges termékek és szolgáltatások megvásárlásának elkerülésére kíván fókuszálni, a válaszadók negyede pedig kiemelten tervez odafigyelni a rezsicsökkentő megoldások alkalmazására. A személygépjármű-használat csökkentésével a válaszadók 15 százaléka kíván spórolni.

A kiadás-csökkentésre odafigyelni tervező válaszadók majd’ ötöde (19 százalék) azonban a magasabb fizetés reményében munkahelyváltást is tervez 2023-ban. Mindez a jelenlegi rendkívül feszített munkaerőpiaci helyzetben jelentős szám: hazánkban a Központi Statisztikai Hivatal 2022 decemberi adatai alapján 4,7 millió fő fölötti a foglalkoztatottak száma, a magyar munkanélküliségi ráta pedig továbbra is 4 százalék alatti.

Munkaerőpiaci szakértők véleménye alapján ezzel a számítással a munkavállalók nem is lőnek nagyon mellé, a munkaerőpiac ugyanis továbbra is munkaerőhiányos, így erőteljesen munkavállaló-vezérelt. Hogy elkerüljék a fluktuációt és megtartsák szervezetüknél a tehetséges alkalmazottakat, a vállalatok kénytelenek lesznek béremeléssel ellensúlyozni a több számjegyű infláció jövedelmekre gyakorolt hatását, a reálbércsökkenést.

Előtérbe kerül a hosszú távú pénzügyi tervezés

A hosszabb távú előre tervezés, a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez való aktív hozzájárulás szintén jelen van a magyar társadalomban. A Generali kutatása alapján ugyanis azon válaszadók közül, akik idén szeretnének jobban odafigyelni a spórolásra, 18 százalék – tehát szintén közel ötödük – nyilatkozta azt, hogy tervez befektetni.

A jelenlegi kiszámíthatatlan és tervezhetetlen élethelyzetben növekszik a pénzügyi tudatosság, a tervezés és az öngondoskodás jelentősége. Egy tavaly szeptemberi Generali-kutatás is kimutatta, hogy a magyarok jövővel kapcsolatos általános attitűdjei igencsak negatívak: a válaszadók közel harmada szerint az aktív korúak sokkal rosszabbul fognak élni néhány évtized múlva, mint most.

„Akárcsak a korábbi, úgy az idén januári kutatás eredményei is azt mutatják, hogy a magyarok többsége számára fontos a pénzügyi tudatosság és az öngondoskodás. A hosszú távú pénzügyi tervezés egyik legfontosabb eleme a tudatosság és a rendszeresség – bármekkora összeget is tud megtakarítani az ember. A személyre szabott, legmegfelelőbb pénzügyi megoldásokról való tájékozódás is jelentősen hozzájárulhat a pénzügyi stabilitás megteremtéséhez és hosszú távon is sikeres fenntartásához”

– mondja Schaub Erika, a Generali személybiztosításokért felelős igazgatósági tagja.