Magazin: Milyen erők hatnak az élelmiszer-ellátási láncokra 2019-ben?
Az IGD minden év elején megnevezi az élelmiszer-ellátási láncokat a következő 12 hónapban várhatóan formáló trendeket. Ezek között vannak olyanok, amelyek félő, hogy érvényesülnek, mások hatásukat az üzleti életben nem érzékeltetik, megint mások körül egyszerűen túlzott a felhajtás, és csupán kis részük hoz valós átalakulást.
Idén a vállalat kereskedelmi kutatásai alapján a következő négy, az élelmiszerkereskedelem fejlődését előmozdító, az új vásárlói igényeket magyarázó és a növekedést támogató ellátási láncok kiépítését segítő trendre érdemes készülni:
- Micro-fulfillment nagyban
- Lelkes kísérletezők
- A fenntarthatóság más megközelítése
- A kapcsolódások pénzre váltása
Mikro-fulfillment nagyban
A fulfillment szolgáltató egy olyan logisztikai vállalat, amely átveszi a webáruház-tulajdonosoktól és egyéb online kereskedelemmel foglalkozó vállalatoktól a teljes logisztikai folyamatokat, ezáltal kiszervezésre kerül az értékesített termékek raktározása, csomagolása, kiszállítása és sok esetben a számlázása is. A micro-fulfillment, azaz mikroszintű kiszervezett raktározási és kiszállítási szolgáltatás a fogyasztók közelében működő kisebb raktárlétesítményeket fedi. A költségspirál elindulását megakadályozandó a mikro-fulfillment egységeknek nincs egységes arculata – a létesítmények működhetnek akár egy modernizált garázsban, de egy RaaS automatizált fulfillment center formájában is – a lehetőségek tárháza igencsak széles.
Egyvalami azonban fix: jellemzően városias közegben létesülnek, és hajlandók rugalmas, utolsó mérföldes megoldásokért – ha szükséges – a „haknigazdasághoz” (azaz egyszeri munkára felbérelt alkalmi munkásokhoz) folyamodni. A hagyományos létesítményeket nem helyettesítik, hanem kiegészítik. A technológia kulcsszerephez jut a létesítményeken belül, de – az átvételt és kiszállítást lehetővé tévő alkalmazások révén – az azokon kívüli operációk támogatásában is.
Lelkes kísérletezők
E trend megjelenése jelzi, hogy az egyre strukturálatlanabb külső környezetben egyre szervezettebb és e környezettel minél inkább összehangolt munkafolyamatokra van szükség. Ez pedig a kísérletező kedvet ösztönző, célkitűzésekkel alátámasztott, önmagát új utakért lebontani, felforgatni képes (ún. self-distruptive) ellátásilánc-kultúra létrejötte és beágyazódása révén valósulhat meg.
Mivel az ellátási lánc a kivételek elvén alapuló vezetés felé tolódik, az emberek nyújtotta értékeket azok a dolgok jelentik, amelyekben ők a gépeknél jobbak. A hangsúly eltolódása miatt az ellátási láncoknak stratégiát kell alkotniuk, és annak megfelelően kell készülniük.
Az élelmiszer-gazdaság egyre diverzifikáltabb, és újabbnál újabb területekre lép be. Ezzel egyidejűleg új szereplők jelennek meg új ötletekkel. Tanulni és inspirálódni immár új helyekről lehet, hiszen a nyugati piacok legjobb gyakorlatok terén birtokolt fölénye lassan, de biztosan elpárolog.
2019-ben az új kihívások és a sikertényezők jobb megértése a „kifelé tekintésen” múlik: az új forrásokból merített ötletek támogatják a bátor és vevőközpontú döntéshozatalt. Az „új idők szeleinek” megértése és célokká formálása segíthet a tervben ránk rótt szerepet meghatározni, ami már formálisan is a kísérletezés folytatására kötelez.
A fenntarthatóság más megközelítése
Egy, a minimum elvárások fölött működő lelkiismeretes és fenntartható ellátási lánc kiépítése a versenyelőny megszerzésének lehetőségével kecsegtet, aminek megragadása az üzletmenet körforgásos szemlélettel való megközelítését feltételezi.
Jó esetben a körforgásos szemlélet egyszerre generál közvetlen és közvetett gazdasági értéket. A termékek, azok összetevői és anyagai „mindenkori legmagasabb felhasználási szinten és értéken” tartása fontos ama nézet eloszlatását tekintve, miszerint a körforgásos szemléletre alapuló fenntarthatóság pusztán egy nemes ügy.
Az Ellen MacArthur Alapítvány szerint a körforgásosság „egy alapértelmezetten helyreállító és megújító gazdasági koncepció, amely fokozatosan választja egymástól szét a gazdasági tevékenységet és a véges erőforrások fogyasztását, valamint kiiktatja a rendszerből a hulladékot”. A körkörös gazdaság felvirágoztatásában egyaránt megvan a gyártók, kereskedők és fogyasztók szerepe, ám a változást a fogyasztók katalizálják, akiknek immár alapvető elvárása a vállalatokkal szemben egy haladó és nagyra törő CSR-stratégia követése.
A kapcsolódások pénzre váltása
Az elmúlt években több olyan technológiát vázoltunk fel, amelyek hatással lesznek az ellátási lánc fejlődésére. E technológiák fejlődése eltérő stádiumokban jár, ám egyszerre több fronton zajlik. Az adatátvitel sebességét és megbízhatóságát fokozó 5G és a gépi mélytanulás pedig felülírhatják a jelenlegi játékszabályokat.
2019-ben több technológia összekapcsolásával létrejöhet a valóban digitális ellátási lánc, amivel javítható az időérzékeny fogyasztók kiszolgálása, ha az ellátási lánc mentén dolgozók azt folyamatos stratégiai inputokkal segítik.
Összegzésként elmondható, hogy azok a vállalkozások, amelyek az azonosított trendeket magukévá teszik és azok kiaknázásával hosszú távon nyújtanak értéket, ám közben rendes munkájukat továbbra is rendkívül jól végzik, nyerő pozícióba kerülhetnek 2019-ben, de azon túl is. //
Kapcsolódó cikkeink
Az LG immár a 13. egymást követő évben került be a Dow Jones Fenntarthatósági Világindexbe
Az LG Electronics (LG) ismét bekerült a Dow Jones Fenntarthatósági…
Tovább olvasom >Inkább nehézség, mint lehetőség a fenntarthatóság a magyar cégek számára
A K&H fenntarthatósági index legújabb adatai rávilágítanak arra, hogy a…
Tovább olvasom >Kőrösi Csaba: a világgazdaság újratervezése zajlik a fenntarthatósági célok mentén
A 2015-ben megfogalmazott fenntartható fejlődési célok (SDG) megvalósítása nem halad…
Tovább olvasom >További cikkeink
Még egyszerűbb lett bekerülni a 110 milliós álomlakás lehetséges nyertesei közé
Jelentősen bővülhet a Játékoskártya – lakásnyeremény játék heti nyerteseinek és…
Tovább olvasom >4000 milliárd forintnyi új beruházás érkezik hazánkba
A tavalyi a magyarországi gazdaságtörténet második legeredményesebb éve volt a…
Tovább olvasom >K&H: célba veszik a lakáspiacot a harmincasok
A középkorúak körében tízből majdnem négy ember – 37 százalék…
Tovább olvasom >