Milliós bírságot kockáztat, aki elsieti a webshop nyitást

A COVID-19 hatásai miatt egyre többen vásárolnak online. Sok cég kezdett rohamos fejlesztésbe, indított webshopot vagy váltott hangsúlyosabb digitális reklámkampányokra, hogy túlélje a válsághelyzetet. 2020 első félévében az internetes kereskedelem forgalma az előző évhez képest közel 35 százalékkal, a rendelések száma pedig több mint 21 százalékkal emelkedett Magyarországon[1].

Ahány eladás, annyi kérdés

Előlegnek vagy előre fizetésnek minősül, ha a vevő átvétel előtt egyenlíti ki a számlát? Hogyan határozzam meg a teljesítés időpontját, ha futár szállítja ki az árut? Hogyan lehet kezelni a hibás vagy hiányos teljesítést, a garanciális cserét vagy javítást, illetve miként kell tárolni a kapcsolódó bizonylatokat? Ezekre a kérdésekre mindenkinek tudnia kell a választ, aki az online térben szeretne értékesíteni, máskülönben adminisztratív hibák miatt bírságolhatják a NAV ellenőrei.

„Nem szabad elsietni a fejlesztéseket, ezzel ugyanis milliós bírságokat kockáztatnak a hazai cégek. Egy jogszerűen működő webshop kialakításához nem csak adózási vagy adminisztratív ismeretekre van szükség, de fogyasztóvédelmi és kiberbiztonsági szakértelemmel is rendelkezniük kell a vállalatoknak. Ahhoz, hogy nyereségük jelentős hányada ne a szankciók megfizetésére menjen el, a legegyszerűbb olyan tanácsadóval konzultálni, aki minden területen átfogó segítséget tud adni” –– hangsúlyozta Suta György, az EY adótanácsadási üzletágának szenior menedzsere.

De nem csak az adóhatóság, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is fokozottan ellenőrzi a webshopokat. Az online áruházak szabálytalan működtetése, a jogi kontroll nélkül megtervezett kampányok és a személyes adatok nem megfelelő kezelése miatt az eddigieknél nagyobb bírságokra, súlyosabb szankciókra és gyorsabb eljárásokra számíthatnak a vállalatok.

Mindennek megfelel, mégis sokat veszíthet

Akkor sem dőlhetnek hátra a cégek, ha minden szabályozásnak maradéktalanul eleget tesznek. Egy rövid határidő alatt fejlesztett webáruház esetében ugyanis nagy eséllyel található valamilyen biztonsági rés, amit a hekkerek előszeretettel kihasználnak majd.

„Ha egy rendszer támadható, az internetes bűnözőknek mindössze néhány kattintásba kerül, hogy a webshop minden termékének árát egységesen egy forintra csökkentsék. Ilyenkor elég, ha egy vásárló veszi azelőtt észre a zavart, hogy elhárították volna, és máris kisöpörték a cég összes termékét. Ezért sem szabad elfelejteni az információbiztonsági szempontokat” – emelte ki Zala Mihály, az EY technológiai tanácsadással és kibervédelemmel foglalkozó üzletágának vezetője.