Merjünk a jövőbe nézni!

Az Innováció 2062-ben című konferencián elsőként Németh Balázs, a K&H Csoport innovációs vezetője tartott előadást Élet a digitális buborékokban címmel. Gondolatait egy Isaac Asimov-idézettel kezdte: a sci-fi író már 1964-ben hangsúlyozta, milyen fontos lesz, hogy a gyerekeket felkészítsük a digitális világban történő eligazodásra. Mint kiderült, a rendezvény címében azért a 2062-es év szerepel, mert addig lesznek a mai 18 évesek aktív dolgozók – az ő jövőbeli aktív életükre történő felkészülésre tettek kísérletet a rendezvény előadói.

A jövőt illetően az MI a legfontosabb trend, mondta Németh Balázs, a K&H Csoport innovációs vezetője a konferencián

Németh Balázs felvázolta, hogyan fog kinézni egy banki folyamat 2062-ben:

– Tegyük fel, hogy kávézót szeretnénk nyitni. Nekiállunk gondolkodni, online összerakjuk a tervet. A mesterséges intelligencia megszkenneli a piacot, pár perc alatt felméri, ki tudja a legkedvezőbb kölcsönt nyújtani. Mire végiggondoljuk, mit szeretnénk, már meg is kaptuk a legjobb ajánlatokat. Ezután az MI körbejárja az üzleti modell lehetőségeit, bekéri a szóba jöhető emberek önéletrajzait, s már küldi is az e-mailt nekik. Sci-fi? Már most minden megvan hozzá.

MI: lehetőség és veszély

Németh Balázs azt vizionálta, hogy az MI olyan szinten épül be az életünkbe a jövőben, hogy egy idő után többet tudhat rólunk, mint a saját párunk.

– A jövőt illetően az MI a legfontosabb trend. Ehhez három dolog kell: tárkapacitás, szupercomputerek és chipek. Ma a chipekért folyik a verseny a világban a nagyhatalmak között. Jelenleg az USA-nak van némi előnye e téren, de Kína egyre jobban erősödik, és ha átveszi a vezető szerepet, az kihat a geopolitikai helyzetre is. Ám az MI lehetőség és veszély is egyszerre, hiszen az biztos, hogy a mesterséges intelligencia többet tud, mint mi. Olyan dolgokat tud kitalálni, építeni, amit mi nem. S hogy akkor mi lesz a szerepe az embernek? Az, hogy hogyan tud együttműködni az MI-vel, és az, hogy hogyan teremt értéket azokkal a dolgokkal, amelyekre kizárólag az ember képes: a bizalom- és kapcsolatépítéssel, a meggyőzéssel – vázolta fel a K&H Csoport innovációs vezetője.

Előadása végén Németh Balázs megdöbbentő tényt közölt: a magyarországi vállalkozások legfeljebb egyharmada kezeli ezeket a változásokat a helyén, s több mint 50%-uk mondja azt, hogy a digitális transzformáció nem releváns. Márpedig, emelte ki az innovációs vezető, 2062 ugyan még sci-fi, de az oda vezető út napokból áll, az első nap pedig ma van.

Jövősokk vagy jövősikk?

A konferencia második előadását Aczél Petra kommunikációkutató, retorikus tartotta A jövő készségei címmel. Az előadó definiálta a jövősokk fogalmát, amelyet már 1970-ben megfogalmaztak, mi pedig többek között 2000-ben éltünk át egyet az Y2K kapcsán.

Aczél Petra
kommunikációkutató

– Fél évszázada tudjuk, hogy létezik jövősokk. Ennek ellenére az iskolában egyetlen tantárgy sem foglalkozik a jövővel. A hírek a klímaváltozásról, a Gréta-generációról, a városiasodás hihetetlen problémájáról szólnak. Halljuk a problémákat, amelyekkel kezdeni kéne valamit, de alapvetően a holnaptól félünk a leginkább, éppen ezért hajlamosak vagyunk torzan látni a jövőt, hiszen nem jó a sötétbe nézni, mivel az embert az üresség megijeszti, márpedig a jövő semmi. Ezért inkább Mezopotámiáról tanulunk – mutatott rá a szakember.

Aczél Petra kiemelte: a mai kor emberének az egyik fő jellemzője a türelmetlenség, és erre sajnos a szolgáltatásaink is ránevelnek: miközben olyan fejlesztéseken gondolkodnak a szakemberek, amelyek egyre több és több igényt elégítenek ki, éppen a türelmet veszik el tőlünk. Egy másik jellegzetesség a lehorgonyzás jelensége. Ez azt jelenti, hogy amit először hallunk valamiről, ahhoz igazítjuk az ítéletünket.

A kutatók azt mondják, hogy ahol a céljainkkal újra találkozunk, ott van a jövőnk, tehát a jövő megtapasztalása nem idő függvénye. Ami pedig a következő 5-10 év legfontosabb készségeit illeti, ezek az értelemadás, a társas IQ, a kultúraközi kompetenciák, a jövőorientáltság, a tudásköziség, a kritikai gondolkodás, a rugalmas megküzdés, azaz csupa olyan „soft” készség, amelyeket lebecsülünk, és amelyeket nem tanulunk az iskolában.

Ezek közül a rugalmas megküzdés legjobb képviselőjének Aczél Petra a medveállatkát hozta példaként, hiszen ez az élőlény a legszélsőségesebb körülmények között is képes életben maradni. Ezzel szemben az emberi rugalmas megküzdés lényege az, hogy ha meg is szenvedünk valamiért, képesek vagyunk általa tanulni, feljebb jutunk. A rugalmas megküzdésben segítenek a realisztikus optimizmus, a félelmekkel való szembenézés, a korlátok felismerése, az erkölcsi iránytű, spiritualitás, a kötődés, a reziliens példakép megléte, az agyi készenlét, a fizikai erőnlét, a humorérzék és az értelemadás. A hála képessége az egyik legjobb rezilienciamutató. Ha hálásak vagyunk, mindenben tudunk értelmet keresni és találni, megtapasztalni és átérezni a jót, s kevésbé átélni a rosszat. A szakember előadása végén a következőre kérte a hallgatóságot:

– Használják a jövő szemléletmódjukat, legyen víziójuk minden területen! Ha ez mind sikerül, a jövősokkból jövősikk lesz.

A magyarországi vállalkozások szemléletét jól jelzi, hogy több mint 50%-uk szerint a digitális transzformáció nem releváns

Az AI-recept

Dr. Meskó Bertalan
orvosi jövőkutató

Dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató mindjárt előadása elején rámutatott, már most mennyire átszövi mindennapjainkat az MI, amely algoritmusokon keresztül segít személyre szabni, megkönnyíteni és jobbá tenni szokásainkat, vásárlásainkat, életünket.

A szakember megosztotta a hallgatósággal egy ideális jövőbeli napját, amelyen reggel okosébresztő kelti, méghozzá éppen a könnyű alvás fázisában, majd kitalálja az aktuális egészségügyi állapota alapján, hogy mit reggelizzen. Munkába menet a kedvenc helyein keresztül navigálja, rászabott, őt érdeklő híreket küld az okoseszközére. Munka után ráveszi, hogy futni menjen, futás közben természetesen folyamatosan monitorozza a szervezete állapotát. Mire Bertalan hazaér, az MI már a kedvenc tévéműsorára kapcsolt és megrendelte a jövőkutatót érdeklő könyvet is, amelyet már ki is szállított a futár.

Miután dr. Meskó Bertalan mindezt felvázolta, hozzátette:

– A folyamat közben minden manipulált volt. A mi generációnk kihívása az, hogy tudjuk-e úgy élvezni az AI előnyeit, hogy közben kontrolláljuk a mesterséges intelligenciát.

Dr. Meskó szerint ugyanaz a sors vár az egészségügyre, mint ami a sakkal történt: hiába győzte le Kaszparovot az IBM szuperszámítógépe, az MI népszerűbbé és jobbá tette a játékot. Ezen példát alapul véve az egészségügyben nem lesz orvos, aki MI nélkül tud majd segíteni a betegeknek.

A holnaptól félünk a leginkább, éppen ezért hajlamosak vagyunk torzan látni a jövőt, hiszen nem jó a sötétbe nézni

Természetesen a veszélyekről is szó esett. Kiderült, hogy az MI már most annyira fejlett, hogy a programozók sem értik, hogyan jut el egy-egy döntésig az MI. A másik probléma, hogy a mi adataink nélkül nem lehet MI-t fejleszteni. Ha ezt az egészségügyre vetítjük, evidens, hogy minél több adatot táplálnak be a páciensekről az MI-be, annál fejlettebb lesz az algoritmus, de ezzel párhuzamosan mind jobban elveszítjük a privát szféránkat.

– A kérdés az, hogy utóbbiból mennyit adunk fel az egészségügy fejlesztése érdekében? Ha mi hozhatjuk meg a döntést, az rendben van. Ha azonban helyettünk hozzák meg, az már nem jó – hangsúlyozta dr. Meskó Bertalan. //