Mennyire zöld a magyar?

A magyarok nagy része ma már tisztában van a környezettudatosság és a fenntarthatóság jelentőségével, derült ki a Magyarvíz Kft. legfrissebb reprezentatív kutatásából. Mindez megmutatkozik például abban, hogy a lakosság kétharmada előnyben részesíti a helyi, hazai termékeket, mert így kisebb a szállítás okozta környezetszennyezés mértéke (69%), illetve, hogy minden harmadik ember kifejezetten keresi a környezetbarát termékeket (39%). Sőt, a válaszadók saját bevallása szerint több mint kétharmaduk (77%) szelektíven gyűjti a hulladékot. Bár ez az arány az elmúlt években valóban nőtt Magyarországon, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) szerint még mindig van hova fejlődni, hiszen a csomagolási műanyag hulladék csupán 35 százalékát hasznosítjuk újra jelenleg. 2035-ig azonban ezt az arányt az uniós előírásnak megfelelően 55 százalékra kell emelni, a direktíva eléréséhez pedig nemcsak a hatékony hulladékelválasztó rendszerek további reformja szükséges, de a termelői és a fogyasztói felelősségvállalás is.
Egy fecske nem csinál nyarat
De mégis mit tehet a fogyasztó ezzel a megoldhatatlannak tűnő problémával szemben? Meg kell változtatnunk a hozzáállásunkat! A Magyarvíz Kft. kutatásából az is kiderült, hogy mint oly sok esetben, itt is a tömeggondolkodás érvényesül: a válaszadók majd kétharmada (66%) úgy véli, hogy az emberek nem különösebben tesznek a környezetért, ezért maguk is értelmetlennek találják, hogy energiát pazaroljak erre. Emellett több mint felük (56%) az ipari szennyezést jóval jelentősebbnek tartja, mint a háztartásokban keletkező szemét káros hatásait. A KSZGYSZ adatai szerint ez valóban így van, hiszen a 18 millió tonna hulladékból, mely évente keletkezik Magyarországon, csupán 3,7 millió tonna a települési hulladék. Viszont, ha csökken a lakossági, kommunális hulladék, akkor az kihat az ipari hulladék mennyiségére is, és mint annak ökológiai hátizsákja, az is csökkenni fog.
Ami neked szemét, másnak alapanyag
Gondot okoz az is, hogy sokan (26%) nem biztosak abban, hogy mit és melyik szemetesbe kellene dobni, illetve mit érdemes külön gyűjteni. Ezt alátámasztja az is, hogy a gyűjtőedények tartalma sok esetben 30-40%-os szennyezettségű.
Mindemellett még mindig minden harmadik (32%) ember szkeptikus a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban, és úgy véli, hogy a szemét végül úgyis egy helyre kerül, holott ma már ez csak egy városi legenda.
Meddig terjed a gyártó felelőssége mindebben, egyáltalán mit tehet egy cég a további környezeti terhelés csökkentése érdekében?
„A termékek kialakítása során mostantól a környezet megkímélése épp olyan fontos szempont kell hogy legyen minden cégnek, mint a minőség, az esztétika vagy éppen az ár. Gyártásunk optimalizálása során többek között éppen ezért vezettük be az LCA – életciklus mérést is, így alkottuk meg a magyar ásványvízpiac első karbonsemleges termékét. Kutatásunkból az is kiderült, hogy a fenntarthatóság nemcsak környezeti, társadalmi, de üzleti érdek is, hiszen a válaszadók több mint egyharmada jelezte, hogy hajlandó akár többet is fizetni, ha azzal kevésbé szennyezi a környezetet. Bízunk benne, hogy ez más piaci szereplőket is motiválni fog a változásra.” – mondta el Balog Zoltán, a Magyarvíz Kft. kereskedelmi igazgatója.
A vásárlót az is segíti a szelektív hulladékgyűjtés útvesztőjében, ha alaposan megvizsgálja a csomagoláson elhelyezett jelzéseket. Ennek feltüntetése szintén gyártói felelősség. Emellett a termékeken egyszerű és érthető üzenetekkel is érdemes segíteni a tájékozódást. A fenntarthatóság közös érdek, éppen ezért közös munka kell hogy legyen: a körforgás nem jöhet létre a gyártó és a fogyasztó együttműködése nélkül.

A felmérés a Pulzus kutatási applikációval készült a Magyarvíz Kft. megbízásából. Az adatfelvételre 2020 szeptemberében került sor. Az 1000 fős válaszadói minta az aktív korú, 18-65 éves magyar alapsokaságot reprezentálja nem és kor szerint.