Megvizsgálták halastavaink szennyezettségét

Minden területen pozitív eredményt hozott Magyarország első olyan átfogó kutatása, amelynek során a halastavak szennyezettségét, a halakban található szerves és szervetlen szennyező vegyületeket, a feldolgozás és szállítás hatásait, a mikrobiológiai kockázatokat vizsgálták meg – írja az origo.

Napjainkig nem volt olyan átfogó elemzés, amely a halhús minőségét megvizsgálta volna, viszont az állandó, sztenderd minőség rendkívül fontos elvárás a halfogyasztás növelése érdekében. A végéhez közeledő HappyFish projekt eredményeiről a Szent István Egyetemen számoltak be kutatók és laboratóriumi szakemberek.
Az eredmény több, mint reményteljes.

A magánszféra és az egyetemek közötti együttműködésre alapozott, közel 1,5 milliárd forintos K+F támogatású kutatás során rendkívül pozitív, megnyugtató eredmények születtek minden területen. A halak élőhelyének, vagyis a halastavak vizének és az üledéknek a vizsgálata során közel 700 vegyületet elemeztek, valamint mikrobiológiai vizsgálatokat is folytattak.

A halastavak vizsgálatakor a gyógyszerek és a növényvédő szerek összesített szintje még az ivóvíz határértékeket sem haladta meg, sőt csak nagyon kevés olyan vegyület akadt, amelyik akár a kimutatási határkoncentrációt túllépte.
A kedvezőtlen biológiai hatásokat vizsgáló ökotoxicitási tesztek is jó ökológiai állapotra utaltak, és a hazai felszíni vizek közül a halastavakban mérték a legalacsonyabb mikroműanyag-szinteket a WESSLING Hungary Kft. szakértői.

A mikrobiológiai értékek mind környezetbiztonsági, mind pedig humán-egészségügyi szempontból nagyságrendekkel a veszélyes szint alatt maradtak, és nem mutattak ki antibiotikum-rezisztens kórokozó baktériumokat sem.
Bár messze a határértéke alatt, de a glifozát jelenléte viszont általános volt.

A higany, ólom és kadmium határértékekkel kapcsolatban elmondható, hogy a magyarországi édesvízi halak vizsgálatának eredményei európai összehasonlításban a nehézfémek tekintetében is messze a hatérértékek alatt vannak. A halakban a vizsgált 420 növényvédőszerből csupán 21 félét tudtak kimutatni, a vizsgált közel 150 gyógyszermaradványból pedig csak egyet találtak meg a vizsgálatok során, ám ezeket a vegyületeket is csak a kimutatási határérték környékén detektálták. Mikrobiológiai szempontból a vizsgált halak patogénmentesnek bizonyultak.

Az arzén tekintetében bőven a többi élelmiszerre meghatározott határérték alatti mennyiségeket mértek, a ponty pedig szelénben gazdag, ami pozitív hatást gyakorol az idegrendszerünkre.

A halfeldolgozás során sokkal jobb hatás érhető el függőleges véreztetéssel, mint a vízszintessel, a szállításnál pedig figyelni kell a stresszhormonok termelődésére, mert azok ronthatják a halhús minőségét. A füstölés ugyanakkor a halak esetében kifejezetten jó érzékszervi és mikrobiológiai hatással rendelkezik, és szerencsére az ilyenkor keletkező poliaromás szénhidrogének (PAH-ok) szintje sem érte el a határértéket.

Mi az a HappyFish projekt?
Az „Új kockázatkezelési modellrendszer fejlesztése a víz- és élelmiszerbiztonság növelése érdekében a haltermékvonalon” címet viselő, röviden csak Happy Fish-nek nevezett projekt konzorciumát a WESSLING Hungary Kft. független vizsgálólaboratórium (a konzorcium vezetője), a Szent István Egyetem Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézete, valamint Hűtő- és Állatitermék Tanszéke, illetve a The Fishmarket Kft. és az SKC Consulting Kft. alkotja. A pályázati főösszeg nettó 1 419 187 223 forint, ebből vissza nem térítendő támogatás nettó 1 095 243 937 forint. A vissza nem térítendő támogatást a Magyar Állam nyújtja.

Magyarországon egy ember évente átlagosan 2,5 kilogramm pontyot fogyaszt, de a válaszok alapján ez a szám minden bizonnyal növekedne, ha a húsban nem lenne szálka. A férfiak több pontyot esznek, különösen a horgászok, és közülük is a 40 év felettiek, akik közt akad, aki évente átlagosan akár 26 kg-ot is elfogyaszt.

A halak elkészítésekor azonban mindenkinek oda kell figyelnie a helyes tárolásra, a megfelelő higiéniára, a hőkezelésre és a keresztszennyeződések elkerülésére,
ezek ugyanis visszatérő problémák a magyar háztartásokban.

A HappyFish projekt számos területre kiterjedő vizsgálatai rendkívül reményteljes hírrel szolgálnak: a hazai édesvízi halak fogyasztása minden szempontból biztonságos és egészséges. (origo)