Megtaláltuk a válaszokat az elmúlt negyed évszázad kihívásaira

A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét vehette át a közelmúltban. Mit jelent az Ön számára ez az elismerés?

– Természetesen örömet. De több ez annál, hogy egy ember elismerése legyen, és több annál, hogy egy pillanatra vonatkozzon. Ha az ember vezetőként kap elismerést, az nemcsak neki szól, hanem annak a csapatnak és azoknak az embereknek is, akikkel együtt ért el sikereket, vagy szenvedett kudarcokat. Őket is megilleti az elismerés egy szelete. Különlegessé teszi az elismerést, hogy épp az üzletlánc 25. születésnapja alkalmából vehettem át, ilyen módon kicsit összekapcsolja a saját pályámat az üzletlánc negyedszázados pályájával.

Dr. Rédei István a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetéssel

Azonban az Ön karrierje korábban kezdődött…

1987-ben kezdtem a szövetkezeti rendszerben dolgozni, 1999-ben hoztuk létre az általam vezetett Co-op Star Zrt.-t, korábban önállóan működő szövetkezetekből. Akkor három alapítója volt a cégnek, húsz év elteltével már 18 szövetkezet csatlakozott hozzánk. A cégünk története a szövetkezeti integráció története, hiszen folyamatosan növekedni tudtunk: az árbevételt nagyjából megtízszereztük, a vagyon közel hatszorosára nőtt – ebben az is benne van, hogy bizalommal viseltetnek az irányunkban a partnereink.

Ez a negyedszázad nem volt a legkönnyebb gazdasági szempontból. Ön hogyan látja?

– Az elmúlt 25 évnek nem volt olyan periódusa, amikor ne kellett volna újabb és újabb kérdések megoldásával foglalkozni. Amikor a Coop megalapításával 1995-ben elindultunk, a külföldi konkurencia terjeszkedett az országban, így pozíciókat kellett megőriznünk, ráadásul egy olyan átstrukturálást végrehajtva, hogy a szövetkezeti mozgalomból származó hagyományok közül megmentsük az értékeket, és a piaci viszonyokhoz igazodva a lehető legversenyképesebben tudjunk működni. Ez nem volt könnyű, de úgy öt év elteltével lényegében egy integrált informatikai rendszert használhattunk, és sok tekintetben franchise-szerűen lehetett már működtetni az üzlethálózatot. Emellett folyamatosan nőtt a rendszerhez kapcsolódó üzleteknek a száma, és tudásban is erősítettünk, hiszen oktatásokat szerveztünk, és egyfajta közös filozófiát adtunk a dolgozóknak és a vezetőknek.

Nagyjából tíz év elteltével jutottunk oda, hogy viszonylag erős láncról beszélhettünk, de látszott, egy újabb megújulásra van szükség. Ennek a periódusnak a kellős közepén szakadt a nyakunkba a válság: az alkalmazkodóképességünkre itt is szükség volt, de úgy gondolom, tudtunk olyan válaszokat találni a kihívásokra, amelyek nemcsak a talpon maradást, de az erősödést is szolgálták. Elindítottunk egy boltmegújítási programot, és igazodni tudtunk a fogyasztói igényekhez.

A vásárlóknak talán két dolog jut eszükbe a Coopról: a magyar termékek és az, hogy nagyon sok kistelepülési üzletet tartanak fenn. Hogyan működhet egy ilyen rendszer hatékonyan?

– A szövetkezeti gyökerekből ered, hogy mi szinte minden településen jelen vagyunk az országban. A legkisebbeken is, ahol nemcsak ellátjuk a lakosságot, de sok helyütt egyfajta piac, találkozási hely szerepét is betölti a bolt. Nem feltétlenül ezek az üzletek a leghatékonyabbak, de ameddig lehet eredménnyel működtetni őket, nem szabad feladni. A magyar termékek iránti elkötelezettség is az első pillanattól a filozófiánk része. Ez nemcsak a profitról szól, egyfajta társadalmi szerepvállalás határán van, amivel azt is kimondjuk, hogy szeretnénk segíteni a hazai kis- és közepes vállalkozásokat. Nyilván a társadalmi szerepvállalás több ennél, hiszen az egyes településeken a kulturális, sportéletben is jelentős szerepet játszanak a Coop Csoporthoz tartozó vevőközpontok, de vannak országos vállalásaink is, mint az éppen a magyar termékek népszerűsítése érdekében évről évre megrendezett Coop Rally, amely idén a COVID-járvány miatt elmaradt, vagy a Magyar Olimpiai Bizottság támogatása, és ilyen a különleges ellátást igénylő gyermekek segítése a Coop Segély Alapítványon keresztül, illetve a Bartolák Mihály Alapítvány, amely a szociálisan nehéz helyzetben levő fiatalok tanulását segíti ösztöndíjjal.

Úgy tudni a kereskedelmi munka mellett egyéb módon is szerepet vállal Jász-Nagykun-Szolnok megyében…

– Jó néhány más dolgot is felvállal az ember, de ezek is hozzájárulnak ahhoz, hogy közös sikereket tudjunk elérni egy közösségben. Jövőre lesz 25 éve, hogy a Jászsági Menedzser Klub egyik alapítója vagyok, és az első perctől kezdve az elnöke is. Egy találkozási pont kialakítása volt a cél, de ma már a Jászságban gazdasági fejlesztési konferenciákat tartunk – idén ez is a COVID áldozatává vált –, kialakítottunk egy közös gondolkodást, amelyben az önkormányzatok és a cégvezetők egyaránt részt vesznek, a klubon keresztül pedig szponzorálunk civil szervezeteket, eseményeket, részesei vagyunk a környezet szépítésének, és könyvet is adtunk már ki. De helyi közösségek támogatását is szívesen felvállalja az ember, ilyen a jászberényi Yakuzák SE, tavaly Európa legsikeresebb kyokushin-karate sportegyesülete volt, amelynek az elnökségét ellátom. Megemlíthetem még a Kárpát-Haza Klub működésében vállalt szerepet, mely a kultúra és a gazdaság szoros együttműködését, a nemzeti identitás és a hagyományok megőrzését, valamint a magyarság gazdasági és szellemi felemelkedését szolgáló programokat szervez, amellett, hogy a határon túl lévő vállalkozásokkal való kapcsolatok erősítését is szolgálja.

Szó esett már róla érintőlegesen, de általánosságban hogyan érintette Önöket a COVID?

– A tavaszi megjelenésekor, amikor mindenki arról beszélt, hogy a kereskedelem nyertese lesz a helyzetnek, akkor azt mondtam, ezt el kell felejteni, mert egyrészt átmeneti a forgalom erősödése, másrészt senkit nem lehet a helyzet nyertesének nevezni, sem most, sem hosszú távon. A rohamszerű vásárlás megszűnt, ugyanakkor az emberek tudatosabban és ritkábban vásárolnak. Egyes termékek forgalma is változott: nőtt a higiéniai termékek iránti igény, de a tavaszi lezárás például visszaesést hozott a péksütemények vagy az üdítőitalok forgalmában. Összességében hasonló volumenekkel lehet számolni, mint tavaly, ehhez viszont az kell, hogy a gazdaság erős maradjon.

A magyar termékek iránti igény valóban nőtt az elmúlt időszakban?

– Érezhető, hogy a külföldiekhez képest nagyobb a bizalom a hazai termékek iránt, ez akár pozitív COVID-hatásnak is nevezhető. A lokális termékek iránt is igen komoly igény mutatkozik, és ezt ki kell szolgálnunk, hiszen mi vagyunk a legközelebb a fogyasztókhoz.

Az idén felújított székesfehérvári Coop Szuper üzlet

Hogyan látja a jövőt gazdasági szempontból?

– A COVID-nak a sok negatív hatása mellett további pozitívuma a digitalizáció gyorsabb elterjedése. Ami a versenyképességet illeti, nagyon sok helyen elindult egy automatizálási folyamat, a mesterséges intelligencia jelen van az életünkben, a munkahelyeken is. Ennek a munkaerőre jelentős hatása lesz: gyorsabban erodálódik a tudás, ezért arra kell készülni, hogy a munkában lévőket is oktatni kell. Azonban az automatizálás alkalmazása nagy kihívás. Ez közelebb van, mint sokan gondolnák, ez 3-5 éven belül komoly feladatot fog jelenteni a kereskedelemben is. Idetartozik például az áru eljuttatása a vevőkhöz: ez minden eddiginél zártabb rendszerben, sokkal automatizáltabban fog történni.

Mi a következő feladat, amire ­készülnek?

– Az egyik a bolthálózatnál az informatikai megújulás, és idetartozik a fogyasztói igényekhez igazodó választék kialakítása. A kistelepülési embereknek is ugyanazok az igényei, ők is mindenhez szeretnének hozzájutni, ugyanakkor egyre fontosabbak a fenntarthatósághoz, az egészséges életmódhoz kapcsolódó elvárások is. És nagy kérdés, hogy lehet-e és milyen módon szerepet vállalni az online kereskedelemben. Azt gondolom, hogy ezekkel kapcsolatban hamarosan komoly lépéseket kell tennie a Coop Csoport tagjainak. (x)