Megnyílt a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség moszkvai képviselete
A külgazdasági és külügyminiszter nyitotta meg pénteken a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) moszkvai képviseletét.
A magyar kormánynak az dolga, hogy a nagy nyugat-európai országokhoz hasonlóan segítse a magyar vállalatok sikereit Oroszország piacán – jelentette ki Szijjártó Péter.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a G7 csoport európai tagjai közül Németország 56 százalékkal, Franciaország 40 százalékkal, Olaszország pedig 37 százalékkal növelte a kereskedelmi forgalmát Oroszországgal tavaly.
A német-orosz kereskedelmi forgalom tavaly meghaladta a 60 milliárd dollár – közölte a minisztert.
Amíg Magyarországnak 2014-ben, a szankciók bevezetése előtt 10 milliárd dolláros kereskedelmi forgalma volt Oroszországgal, tavaly csak 6,4 milliárd dollár. Ezt is úgy tudta elérni, hogy 2017-ről 2018-ra 17 százalékkal növelte a forgalmat – mondta Szijjártó Péter.
Amíg a nagy nyugat-európai országok folyamatosan óriási mértékben növelik a kereskedelmi és gazdasági együttműködésüket Oroszországgal, addig a magyarok a szankciók bevezetése óta 8 milliárd dollárnyi exportlehetőségtől estek el – jelentette ki a miniszter.
A magyar exportstratégia az elmúlt években komoly eredményeket tudott elérni az Eximbank által nyújtott hitelek és a gazdaságdiplomácia segítségével, elsősorban a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a takarmány-előállítás, a tejipar, a gyógyszergyártás, és az orvosi műszergyártás területén – állapította meg.
„Ha nincs piaci jelenlét, ha helyben nem tudunk segíteni a magyar vállalatoknak, akkor nem számíthatunk további piaci sikerekre. Ezért az Eximbank után most a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség is képviseletet nyit Moszkvában” – hangoztatta Szijjártó Péter.
Kijelentette: Magyarország úgy döntötte meg exportrekordját az elmúlt öt esztendőben évről évre, hogy a korábban második számú kereskedelmi partnerének számító Oroszország irányába folyamatosan komoly veszteségeket kellett elszenvednie a szankciók miatt.
Fontosnak nevezte a gyógyszerexport további erősítését, amely területen Magyarország jelenleg Oroszország tizedik legfontosabb importforrása, és ahol a tavalyi kivitel értéke 400 millió dollár volt. Az orosz gabonabehozatalban Magyarország részesedése 20 százalék, a kukoricaimportban pedig 42 százalék volt. A miniszter jelentős területként említette a vízipari exportot is.
Elmondta, hogy a magyar cégeknek az orosz piacon való érvényesüléséhez szükséges pénzügyi fedezetéhez az Eximbank 495 millió dolláros kerete is hozzájárul.
„Azon leszünk, hogy a pragmatikus, ésszerű külpolitikai irányvonal folytatásával, valamint aktív, a nemzetgazdasági érdekeket érvényesítő külgazdasági segítségnyújtással minél több magyar vállalat oroszországi sikeréhez járuljunk hozzá” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.
A tokiói, a sanghaji, az isztambuli és a belgrádi után a moszkvai a HEPA ötödik regionális partnerirodája. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Szorosabb gazdasági és turisztikai partnerségre számíthatunk Montenegróval
Montenegró Magyarország számára kiemelten fontos partner, és a magyar kormány…
Tovább olvasom >Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a külkereskedelem?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz,…
Tovább olvasom >1481 millió euró többlet a külkereskedelemben
Minden várakozást messze felülmúló, robosztus, 1481 millió eurós többlet keletkezett a…
Tovább olvasom >További cikkeink
A technológiai fejlődés és az üzleti utazások
Az International Workplace Group (IWG) – a hibrid munkamegoldások piacának…
Tovább olvasom >K&H: ajándékot, de mit és melyik boltból?
A karácsonyi ajándékozás során a fiatalok körében a ruhák vannak…
Tovább olvasom >Gyümölcslékoncentrátum-gyártót vásárolt az Eckes-Granini Németországban
Európa egyik vezető gyümölcslégyártója, az Eckes-Granini megvásárolta Németországban a gyümölcsital-koncentrátumok…
Tovább olvasom >