Meghosszabbítják a kártyaterminál-kihelyezések határidejét

A kormány két körben 30-30 ezer állami támogatású (maximum 80 ezer forintig térített) kártyaterminál-telepítésére kiírt programot indított 2016 végén összesen 4,8 milliárd forint értékben, hogy ezzel a kártyaelfogadást felpörgesse, ugyanakkor az első POS-terminálok telepítésére a csúszások miatt csak 2017 második felében került sor. Az első kör 2017 decemberében zárult, a második kör határideje 2019 márciusa volt, ezt azonban tavaly 15 hónappal meghosszabbították 2020. június 30-ig.

Az első kör termináljait sikerrel kiosztották, a második kör 30 ezer termináljával azonban a jelek szerint meggyűlt a baja a szolgáltatóknak, hiszen a kedd esti közlönyben megjelent rendeletmódosítás szerint a szolgáltatók egy újabb évet kaptak arra, hogy a támogatott terminálokat kihelyezzék. A következő határidőket módosították.

Az új terminálok telepítésének határideje 2021. június 30.
Az előleggel a szolgáltatóknak legkésőbb 2023. szeptember 30-ig el kell számolnia.
A szolgáltatók a támogatással érintett kártya-elfogadói szerződések adatairól vezetett nyilvántartást 2021. július 31-ig adják le.
A program kifejezetten azoknak a boltoknak, kereskedőknek teremt a piacinál olcsóbb kártyaelfogadási lehetőséget, amelyekben eddig nem volt kártyaelfogadó terminál. A már említett 80 ezer forintos támogatás kb. elég arra, hogy a program szerint pályázható modern, érintéses fizetésre alkalmas, színes kijelzős terminálokat ingyen adják oda a kereskedőknek. Szintén fontos eleme a programnak, hogy a terminál üzemeltetési és minden egyéb költségéért legfeljebb 1 százalékos jutalékot kérhetnek a szolgáltatók a kereskedőktől. Ez a jutalék korábban a kisebb forgalmú kereskedőknél a 2-4 százalékot is elérhette.

Az első POS-telepítési program időszakában – amikor 30 ezer terminált helyeztek ki a program keretében – összességében nettó 18,5 ezerrel nőtt a boltokban üzemelő terminálok száma. A második kör kezdete, azaz 2018 első negyedéve óta közel 16 ezerrel nőtt az idei első negyedév végéig a boltokban üzemelő terminálok száma.

Azt nem tudhatjuk pontosan, hogy piaci alapon, a program nélkül hogyan alakultak volna a terminálkihelyezések, azaz a fent említett növekmény mennyiben a program eredménye, és mennyiben piaci alapú eredmény. De ha azt feltételezzük, a program második köre hasonló ütemben növelte a boltokban üzemelő terminálok számát, mint az első, és az alaptrendek nem változtak lényegesen, akkor mostanra csak 4-5 ezer államilag támogatott terminál maradt a szolgáltatóknál, melyet a program keretében kihelyezhetnek.

A Mastercard nemrégiben lapunkkal közölte, hogy az április végi riportjaik alapján közel 4,000 új terminál került ki a piacra. Viszonyítási alapként: a 2019. évi nettó terminál darabszám növekedés volt közel ekkora. A terminálok jellemzően olyan helyekre kerültek ki, ahol korábban még nem volt kártyás fizetési lehetőség, illetve a (koronavírus-járvány miatt) megváltozott körülményekhez alkalmazkodtak a boltok, éttermek is és a kiszállítói flottát szerelték fel terminálokkal.

Valószínűleg a szolgáltatóknál ragadt állami terminálok kihelyezése a mostani határidő-hosszabbítással már könnyedén teljesíthető lesz, ugyanis jövő év elejétől a kormány szándéka szerint az online pénztárgépek mellé elektronikus fizetési lehetőséget is biztosítania kell annak a 60 ezer kereskedőnek, amelynek van online pénztárgépe, de elektronikusan nem lehet náluk fizetni. Ezt a köztelezettséget ugyan már nem csak kártyás fizetéssel teljesíthetik, hanem jó alternatívát jelenthet számukra egy azonnali fizetési rendszerre épülő olcsó megoldás is, de ehhez még informatikai fejlesztések is szükségesek lesznek.

A gazdaság további készpénzmentesítésére nagy szükség lenne, a gazdaság ugyanis még mindig úszik a készpénzben. Áprilisban a COVID-krízis miatt tömegek szorultak karanténba, ekkor sokan fordultak a digitális, online csatornák felé a mindennapi bevásárlástól kezdve a bankoláson át a számlák befizetéséig. Iparági vélemények szerint a bankolásban 1,5-2 éves digitális ugrás zajlott le, a kártyás és más elektronikus fizetési módozatok pedig sokkal jobban előtérbe kerültek. Ennek ellenére április végére nem csökkent, hanem tovább nőtt a forgalomban lévő készpénzállomány: a márciusi állományhoz képest 44 milliárd forinttal nőtt a forgalomban lévő forint készpénz értéke.

A kártyás vásárlási forgalom gyorsan, a legutóbbi negyedévben 15 százalék felett növekedett, míg a kártyás készpénzfelvételek értéke ennél kisebb mértékben emelkedett, így összességében egy hajszálra vagyunk attól, hogy többet költsünk bankkártyával, mint amennyit felveszünk a segítségükkel. (portfolio.hu,Turzó Ádám Pál)