Megbecsüljük-e a jövőt?

Az elmúlt hónapokban mást sem csináltunk, csak tanultunk és alkalmazkodtunk. Valós időben láttuk, mit okoz, ha leáll a közlekedés, ha nincs import, ha kicsit hagyjuk a környezetet fellélegezni. A Green Brands, a KSZGYSZ és a Magyar Élelmiszerbank Egyesület más-más szemszögből közelített a témához, de abban mindannyian egyetértettek, hogy a jövőben a zöld törekvéseknek még hangsúlyosabban kell megjelenniük a cégek stratégiájában.

Szerző: Gyarmati Orsolya

A világjárvány megmutatta az egészségügyi, oktatási és élelmiszer-ellátási rendszereink alapvető hiányosságait, azonban azt is tapasztalhattuk, mennyivel tisztábbá válik a levegő és a természetes vizeink, ha jelentősen csökken a közlekedés, a turizmus, vagy éppen az autógyártás okozta környezetterhelés.

– A GREEN BRANDS nemzetközi szervezeténél több mint egy évtizede a vállalatok ökotudatosabb működéséért dolgozunk, a világ nagy leállása pedig megmutatta, milyen világban élnénk, ha az ökológiai fenntarthatóság a gazdasági és politikai fősodor részét képezné – mondja Lévai Gábor ügyvezető. – Nem sokkal a járvány kitörése után megkérdeztük a magyar piacra nagy rálátással bíró szakmai zsűrink tagjait, hogyan látják a zöld jó gyakorlatok terjedését a pandémia idején. Szinte egyöntetű válaszuk volt, hogy rövid távon a cégek csak túlélni szeretnének. Egy biológiailag lebomló csomagolóanyagot gyártó cég már a gasztrovilág meghódításának küszöbén állt, a járvány hatására azonban át kellett térniük szájmaszkok gyártására, annyira csökkent a kereslet az átlagnál minimálisan drágább, környezetbarát termékük iránt. Az ilyen példák nem ritkák, de ez nem jelenti azt, hogy a zöld megoldások nem egyeztethetők össze üzleti céljainkkal. Más beruházásokhoz hasonlóan a zöld beruházások is jellemzően közép- és hosszú távon térülnek meg. Ilyen időtávon viszont költséghatékonyságot és válságállóságot is eredményeznek. Ezért a GREEN BRANDS egyik fontos feladata, hogy továbbra is hatékonyan kommunikálja az elhíresült mondást: „Going green is good for business”.

A zöld beruházások hosszú távon költséghatékonyságot és válságállóságot is eredményeznek

A szervezet feladata ezen túl az is, hogy jó irányba terelje a járvány miatt a klímaváltozásra irányuló megnövekedett médiafigyelmet, hiszen ez sok céget ösztönöz arra, hogy a zöld működés látszatát keltse a tudatos fogyasztói réteg vásárlóerejének megszerzése céljából, teszi hozzá az ügyvezető. Ezek a törekvések sajnos a greenwashing klasszikus példáihoz vezethetnek, így a járvány után még nagyobb a jelentő­sége, hogy a GREEN BRANDS
(www.green-­brands.hu) tudományosan megalapozott, transzparens auditrendszerével mutassa meg a fogyasztóknak: ki az, aki csak zöldnek látszik, és ki az, aki valóban az.

Zöldül a jövőnk?

A Széchenyi 2020 program keretében a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége több mint 40 milliós állami támogatást nyert a leendő környezetipari dolgozók munkaerőpiaci körülményeinek javítására, akik a zöld gazdaság jövőbeni pillérei. Rájuk támaszkodik majd a „másik oldal”, a környezetipari vállalkozások, azaz a KSZGYSZ tagjai, akik részéről szükség van a szemléletváltásra annak érdekében, hogy megfelelően kiművelt szakembergárdával állják a versenyt az üzleti életben, hiszen ők biztosítják az innovációs ökoszisztémát a fenntartható jövőhöz. A KSZGYSZ emellett idén rendezi meg hatodik alkalommal saját ökoinnovációs expóját, az ÖKOINDUSTRIA-t, ahol a hazai és nemzetközi környezetipari kereslet és kínálat találkozik, legyen az termék, szolgáltatás, munkaerőpiac, vagy éppen B2B találkozó.

Hankó Gergely
ügyvezető igazgató
KSZGYSZ

– Külön öröm számunkra, hogy több minisztérium és háttérintézményeik is aktív részesei a szervezésnek és a zöldipari szereplőknek szóló eseményt tovább gazdagítják hazai és nemzetközi pályázati és befektetési lehetőségekkel, üzleti találkozókkal. A jelenlegi helyzetben kiemelten fontos a hazai vállalkozók támogatása, a gazdaság helyreállítása és a fenntarthatóság elvei mentén való „újraindítása”. Az idei fő témák többek közt a körforgásos gazdaság, a kármentesítés és barnamezős beruházások, az ökoinnovációk Magyarországon, a zöld mobilitás, az energiahatékonyság, a megújuló energia, élővizeink védelme, a víz- és szennyvízkezelés és a fenntarthatóságra nevelés – mondja Hankó Gergely ügyvezető igazgató.

A szervezet a korábbi évekhez hasonlóan idén is rendszeresen tisztítja a Tiszát a szeméttől.

– Az elmúlt két év áradásai rekordmennyiségű hulladékokat szállítottak hozzánk a Tiszán, s egyre szennyezettebbek a mellékfolyók is. Ez annak a következménye, hogy a felvízi országokban (Tisza vízgyűjtő területén) nincs mindenhol szervezett szemétszállítás, beteltek lerakók, tehát még annak sem feltétlenül adott ehhez a lehetőség, aki környezettudatosan szeretne megválni hulladékaitól. Évek óta lobbizunk és dolgozunk, hogy ez változzon, a magyar innovációk a kármentesítésre és az újrahasznosításra sokat lendítenek az ügyön, nemzetközi figyelem központjába került az állami, civil és gazdasági összefogás, mely a PET Kupa égisze alatt egyesül – teszi hozzá Hankó Gergely.

Nem dobunk ki annyi élelmet

A fogyasztókban egyértelműen nőtt a tudatosság az elmúlt hónapokban, ami hosszú távon csökkentheti az élelmiszer-pazarlást.

Sczígel Andrea
külső kapcsolatokért
felelős igazgató
Magyar Élelmiszerbank
Egyesület

– A járvány idején kevesebbet mentünk vásárolni, tudatosabban terveztünk, főztünk, és bár volt felhalmozás, bízunk benne, hogy ezek a készleteket idővel mindenki felhasználja. Többnyire tartós élelmiszerekről beszélhetünk a felhalmozás kapcsán, amelyekről fontos tudni, hogy a rajtuk feltüntetett „minőségét megőrzi” dátum után is fel lehet használni, csak meg kell győződnünk róla, hogy még fogyaszthatóak – mondja Sczígel Andrea, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatokért felelős igazgatója.

Az Élelmiszerbank nagyon fontosnak tartotta, hogy a járvány hónapjaiban is folyamatosan működjön, sőt, amennyire lehet, növelje kapacitását. Teljesítményüket több fronton sikerült növelni, hiszen a bezárások (éttermek, iskolák) miatt több értékes alapanyaghoz jutottak különböző beszállítók felajánlásaiból, a húsvét kapcsán felhalmozódott szezonális termékekből pedig több gyártó is adományozott az Élelmiszerbanknak, de más forrásból is érkeztek extra felajánlások, így jelentősen több élelmiszert tudtunk átadni a nélkülözőknek.

– Júniusban két héten át közös lakossági élelmiszerfelesleg-gyűjtő programot üzemeltettünk a NÉBIH-hel, amelynek keretében kivételesen a lakossági élelmiszer-felesleget is átvettük, bár ebből nem gyűlt össze olyan jelentős mennyiség. Ezért is gondoljuk, hogy ezek a felhalmozott készletek a lakosságnál hasznosultak vagy hasznosulnak a jövőben. Az Élelmiszerbank alapvetően továbbra is a gyártói és kereskedői feleslegekre koncentrál. A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy ha a járvány során szerzett tapasztalataink alapján a jövőben picit jobban megbecsüljük az élelmiszert, tudatosabban vásárolunk, jobban figyelünk arra, mi van otthon, ezekből az alapanyagokból főzünk, igyekszünk nem kidobni az élelmiszert, figyelünk a lejárati dátumokra, használjuk a fagyasztónkat az élelmiszerek hosszú távú tárolására, és ezek a gyakorlatok be is épülnek a mindennapjainkba, akkor hosszú távon tudjuk csökkenteni a kidobott élelmiszerek mennyiségét, amire igencsak szükség van, hiszen kutatások bizonyítják, hogy a fogyasztói oldalon keletkezik a legtöbb élelmiszer-felesleg mind európai, mind világviszonylatban – teszi hozzá Sczígel Andrea.

A fogyasztókban egyértelműen nőtt a tudatosság az elmúlt hónapokban, ami tartósan csökkentheti az élelmiszer-pazarlást

//

Kevesebb papírral

Zölei Nikolett
értékesítési vezető
iData

Az iData „híres” arról, hogy etikus vállalatként nagyon sokat tesz a fenntarthatóságért. A cégnél az elmúlt egy évben a fenntarthatóság témakörében a legnagyobb fókuszt az úgynevezett „paperless office”, azaz a papírmentes iroda kapta.

– A belső folyamatokat, iData specifikus fejlesztésekkel optimalizáltuk és egy rendszerbe integráltuk, mely nagyban elősegíti a minél kevesebb papírfelhasználást. Ezen törekvésünket tovább támogatva bevezettük az elektronikus számlázást is. Ügyfeleink 85%-a állt át elektronikus számla használatára, s hamarosan elérhetővé tesszük az online szerződéskezelés lehetőségét is, sorolja a fejlesztéseket Zölei Nikolett, az iData Kft. értékesítési vezetője.

A járványt az iData is megérezte, hiszen a vírus hatására csökkent az ügyfeleik által megtett kilométerek száma.

– Sokan kényszerültek kényszerpihenőre. A lecsökkent fuvarfeladatok hatására a járművek kihasználtsága csökkent, így kevesebb volt a károsanyag-kibocsátás, az üzemanyag-felhasználás és az esetleges szervizigény is, mutat rá a nehézségekből fakadó előnyökre Zölei Nikolett. //