Megbecsüljük-e a jövőt?
Az elmúlt hónapokban mást sem csináltunk, csak tanultunk és alkalmazkodtunk. Valós időben láttuk, mit okoz, ha leáll a közlekedés, ha nincs import, ha kicsit hagyjuk a környezetet fellélegezni. A Green Brands, a KSZGYSZ és a Magyar Élelmiszerbank Egyesület más-más szemszögből közelített a témához, de abban mindannyian egyetértettek, hogy a jövőben a zöld törekvéseknek még hangsúlyosabban kell megjelenniük a cégek stratégiájában.
Szerző: Gyarmati Orsolya
A világjárvány megmutatta az egészségügyi, oktatási és élelmiszer-ellátási rendszereink alapvető hiányosságait, azonban azt is tapasztalhattuk, mennyivel tisztábbá válik a levegő és a természetes vizeink, ha jelentősen csökken a közlekedés, a turizmus, vagy éppen az autógyártás okozta környezetterhelés.
– A GREEN BRANDS nemzetközi szervezeténél több mint egy évtizede a vállalatok ökotudatosabb működéséért dolgozunk, a világ nagy leállása pedig megmutatta, milyen világban élnénk, ha az ökológiai fenntarthatóság a gazdasági és politikai fősodor részét képezné – mondja Lévai Gábor ügyvezető. – Nem sokkal a járvány kitörése után megkérdeztük a magyar piacra nagy rálátással bíró szakmai zsűrink tagjait, hogyan látják a zöld jó gyakorlatok terjedését a pandémia idején. Szinte egyöntetű válaszuk volt, hogy rövid távon a cégek csak túlélni szeretnének. Egy biológiailag lebomló csomagolóanyagot gyártó cég már a gasztrovilág meghódításának küszöbén állt, a járvány hatására azonban át kellett térniük szájmaszkok gyártására, annyira csökkent a kereslet az átlagnál minimálisan drágább, környezetbarát termékük iránt. Az ilyen példák nem ritkák, de ez nem jelenti azt, hogy a zöld megoldások nem egyeztethetők össze üzleti céljainkkal. Más beruházásokhoz hasonlóan a zöld beruházások is jellemzően közép- és hosszú távon térülnek meg. Ilyen időtávon viszont költséghatékonyságot és válságállóságot is eredményeznek. Ezért a GREEN BRANDS egyik fontos feladata, hogy továbbra is hatékonyan kommunikálja az elhíresült mondást: „Going green is good for business”.
A szervezet feladata ezen túl az is, hogy jó irányba terelje a járvány miatt a klímaváltozásra irányuló megnövekedett médiafigyelmet, hiszen ez sok céget ösztönöz arra, hogy a zöld működés látszatát keltse a tudatos fogyasztói réteg vásárlóerejének megszerzése céljából, teszi hozzá az ügyvezető. Ezek a törekvések sajnos a greenwashing klasszikus példáihoz vezethetnek, így a járvány után még nagyobb a jelentősége, hogy a GREEN BRANDS
(www.green-brands.hu) tudományosan megalapozott, transzparens auditrendszerével mutassa meg a fogyasztóknak: ki az, aki csak zöldnek látszik, és ki az, aki valóban az.
Zöldül a jövőnk?
A Széchenyi 2020 program keretében a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége több mint 40 milliós állami támogatást nyert a leendő környezetipari dolgozók munkaerőpiaci körülményeinek javítására, akik a zöld gazdaság jövőbeni pillérei. Rájuk támaszkodik majd a „másik oldal”, a környezetipari vállalkozások, azaz a KSZGYSZ tagjai, akik részéről szükség van a szemléletváltásra annak érdekében, hogy megfelelően kiművelt szakembergárdával állják a versenyt az üzleti életben, hiszen ők biztosítják az innovációs ökoszisztémát a fenntartható jövőhöz. A KSZGYSZ emellett idén rendezi meg hatodik alkalommal saját ökoinnovációs expóját, az ÖKOINDUSTRIA-t, ahol a hazai és nemzetközi környezetipari kereslet és kínálat találkozik, legyen az termék, szolgáltatás, munkaerőpiac, vagy éppen B2B találkozó.
– Külön öröm számunkra, hogy több minisztérium és háttérintézményeik is aktív részesei a szervezésnek és a zöldipari szereplőknek szóló eseményt tovább gazdagítják hazai és nemzetközi pályázati és befektetési lehetőségekkel, üzleti találkozókkal. A jelenlegi helyzetben kiemelten fontos a hazai vállalkozók támogatása, a gazdaság helyreállítása és a fenntarthatóság elvei mentén való „újraindítása”. Az idei fő témák többek közt a körforgásos gazdaság, a kármentesítés és barnamezős beruházások, az ökoinnovációk Magyarországon, a zöld mobilitás, az energiahatékonyság, a megújuló energia, élővizeink védelme, a víz- és szennyvízkezelés és a fenntarthatóságra nevelés – mondja Hankó Gergely ügyvezető igazgató.
A szervezet a korábbi évekhez hasonlóan idén is rendszeresen tisztítja a Tiszát a szeméttől.
– Az elmúlt két év áradásai rekordmennyiségű hulladékokat szállítottak hozzánk a Tiszán, s egyre szennyezettebbek a mellékfolyók is. Ez annak a következménye, hogy a felvízi országokban (Tisza vízgyűjtő területén) nincs mindenhol szervezett szemétszállítás, beteltek lerakók, tehát még annak sem feltétlenül adott ehhez a lehetőség, aki környezettudatosan szeretne megválni hulladékaitól. Évek óta lobbizunk és dolgozunk, hogy ez változzon, a magyar innovációk a kármentesítésre és az újrahasznosításra sokat lendítenek az ügyön, nemzetközi figyelem központjába került az állami, civil és gazdasági összefogás, mely a PET Kupa égisze alatt egyesül – teszi hozzá Hankó Gergely.
Nem dobunk ki annyi élelmet
A fogyasztókban egyértelműen nőtt a tudatosság az elmúlt hónapokban, ami hosszú távon csökkentheti az élelmiszer-pazarlást.
– A járvány idején kevesebbet mentünk vásárolni, tudatosabban terveztünk, főztünk, és bár volt felhalmozás, bízunk benne, hogy ezek a készleteket idővel mindenki felhasználja. Többnyire tartós élelmiszerekről beszélhetünk a felhalmozás kapcsán, amelyekről fontos tudni, hogy a rajtuk feltüntetett „minőségét megőrzi” dátum után is fel lehet használni, csak meg kell győződnünk róla, hogy még fogyaszthatóak – mondja Sczígel Andrea, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatokért felelős igazgatója.
Az Élelmiszerbank nagyon fontosnak tartotta, hogy a járvány hónapjaiban is folyamatosan működjön, sőt, amennyire lehet, növelje kapacitását. Teljesítményüket több fronton sikerült növelni, hiszen a bezárások (éttermek, iskolák) miatt több értékes alapanyaghoz jutottak különböző beszállítók felajánlásaiból, a húsvét kapcsán felhalmozódott szezonális termékekből pedig több gyártó is adományozott az Élelmiszerbanknak, de más forrásból is érkeztek extra felajánlások, így jelentősen több élelmiszert tudtunk átadni a nélkülözőknek.
– Júniusban két héten át közös lakossági élelmiszerfelesleg-gyűjtő programot üzemeltettünk a NÉBIH-hel, amelynek keretében kivételesen a lakossági élelmiszer-felesleget is átvettük, bár ebből nem gyűlt össze olyan jelentős mennyiség. Ezért is gondoljuk, hogy ezek a felhalmozott készletek a lakosságnál hasznosultak vagy hasznosulnak a jövőben. Az Élelmiszerbank alapvetően továbbra is a gyártói és kereskedői feleslegekre koncentrál. A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy ha a járvány során szerzett tapasztalataink alapján a jövőben picit jobban megbecsüljük az élelmiszert, tudatosabban vásárolunk, jobban figyelünk arra, mi van otthon, ezekből az alapanyagokból főzünk, igyekszünk nem kidobni az élelmiszert, figyelünk a lejárati dátumokra, használjuk a fagyasztónkat az élelmiszerek hosszú távú tárolására, és ezek a gyakorlatok be is épülnek a mindennapjainkba, akkor hosszú távon tudjuk csökkenteni a kidobott élelmiszerek mennyiségét, amire igencsak szükség van, hiszen kutatások bizonyítják, hogy a fogyasztói oldalon keletkezik a legtöbb élelmiszer-felesleg mind európai, mind világviszonylatban – teszi hozzá Sczígel Andrea.
//
Úton a Hulladékmentes Világ felé
A fenntarthatóság és felelősségvállalás a Coca-Cola HBC üzleti modelljének és vállalati kultúrájának nélkülözhetetlen része. A fenntarthatósági célkitűzéseink egyik alappillére a 2018 elején meghirdetett globális Hulladékmentes Világ programunk.
Piacvezető italgyártóként kiemelt feladatunknak tartjuk és többféle eszközzel támogatjuk a csomagolási hulladékok keletkezésének visszaszorítását, illetve azok minél nagyobb arányú újrahasznosítását. Az általunk forgalmazott PET-palackok 100%-ban újrahasznosíthatók, és folyamatosan növeljük az italcsomagolásainkhoz használt újrahasznosított műanyag mennyiségét. Ma az újrahasznosított műanyag aránya palackjainkban közel 24%, 2030-ig pedig célunk az 50%.
Mindemellett tavaly nyáron a The Coca-Cola Foundation – a Coca-Cola globális alapítványa – anyagi támogatásával elindult a Hulladékmentes Tisza programunk, amely a folyamatos védekezést, a kitermelt hulladék jelentős mértékű újrahasznosítását és a folyó egyre nagyobb mértékű megtisztítását tűzte ki célul. //
Megújuló tisztaság, 90%-ban hulladék-alapanyagból
A reNEW Technologies kifejlesztett egy eljárást, amivel a szennyvíztisztításból visszamaradt iszap újrahasznosítható. A folyamat során savak keletkeznek, többek között ecetsav, amely a világ legelső, 90%-ban újrahasznosított tisztítószerének a fő összetevője. A CYCLE a körforgásos gazdasági modell kiváló példája.
– Egy csepp ivóvizet sem tartalmaznak a termékeink, csak a biomasszából visszanyert újrahasznosított vizet. A tisztítószereink csak természetes alapanyagokból állnak, illóolajok és savak hozzáadásával. Használatukat követően könnyen lebomlanak, és nem ártanak az egészségünknek. Ajánlom kisgyerekes családoknak, kisállattartóknak – teszi hozzá Sunny Bhasin, tulajdonos.
A CYCLE nemcsak ökológiai szempontból előnyös, hanem kiemelten jó a hatékonysága is az SGS Institut Fresenius tanúsítványa, valamint számtalan vásárlói visszajelzés alapján. //
Fenntarthatóság az egész termelési láncban
A Dreher Sörgyárak számára 166 éves fennállása alatt mindig is fontos volt a fenntarthatóság. Magyarország egyik legnagyobb múlttal rendelkező vállalata számára a fenntarthatóság az egész működésének, így a termelési folyamatainak is alapvető szempontja.
– Folyamatosan nyomon követjük és fejlesztjük környezeti teljesítményünket a nyersanyagoktól a fogyasztásig. Kiemelt figyelmet fordítunk a környezettudatos vízgazdálkodásra, a fajlagos energiafelhasználásunk és a szén-dioxid-kibocsátásunk csökkentésére, a csomagolás újrahasználatára és újrahasznosítására, illetve a felelős hulladékgazdálkodásra. Hiszünk a közösségi értékteremtés erejében, amely szintén fontos része a fenntarthatóságnak. Az idén megújítottuk például a 41 éves Sörmúzeumot, és folyamatosan dolgozunk azon, hogy fejlesztéseinkkel, kezdeményezéseinkkel értékteremtő módon erősítsük Kőbánya bekapcsolódását Budapest turisztikai életébe – mondja Szabó Ibolya, a Dreher vállalati kapcsolatok vezetője. //
Vízen van az első újrahasznosított műanyagból készült ladik
Évszázados hagyományt gondolt újra a PET Kupa. A Tiszából gyűjtött folyami műanyag hulladékból elkészült az első TISZAI PLASZTIK LADIK.
Az innovatív csónak építésénél a megszokott fenyőfa helyett egészen új anyagot, tiszai műanyag hulladékból préselt műanyag deszkákat használtak a szakemberek. A PLASZTIK LADIK a PET Kupa ötletéből született meg, az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásának köszönhetően. A PET Kupa mára több mint 70 tonna hulladéktól mentesítette a Tiszát, melynek több mint fele a különféle hasznosítási módoknak – és az aprólékos válogatásnak – köszönhetően visszajutott a körforgásba. A ladik nem titkolt célja, hogy a felvízi országoknak mutasson jó példát a hulladékgyűjtésre, és -hasznosításra, remélve, hogy a közeljövőben megoldódik a tiszai hulladékprobléma, és kiépül a szükséges infrastruktúra a Tisza-vízgyűjtő teljes területén. //
A fenntartható fogkefe
A Jordan szájápolási márka 2019-ben olyan fenntartható újdonsággal jelent meg a piacon, amely nagy sikert aratott a vásárlók és a kereskedők körében is.
A környezetbarát JORDAN GREEN CLEAN felnőtt és gyerek fogkefe nagyszerűen kombinálja az újrahasznosított anyagokat, a funkcionalitást és a modern, skandináv dizájnt.
A termék ergonomikus nyele kizárólag olyan újrahasznosított műanyagokból készült, amelyben előzőleg például joghurtot vagy margarint tároltak. Sörtéje 100%-ban bioalapú, csomagolása újrahasznosított papírból készült.
Hisszük, hogy a Green Clean valóban különleges, mert esetében a fenntarthatóság és a használhatóság egyformán fontos szerepet kapott; emellett pedig bárki számára elérhető, hiszen nem drágább, mint egy jó minőségű, hagyományos fogkefe.
Nagy öröm számunkra, hogy a Trade magazin szakmai zsűrije 2020-ban a Jordan Green Clean fogkefének ítélte a „Fenntarthatóság szimbóluma” díjat! Köszönjük! //
Kevesebb papírral
Az iData „híres” arról, hogy etikus vállalatként nagyon sokat tesz a fenntarthatóságért. A cégnél az elmúlt egy évben a fenntarthatóság témakörében a legnagyobb fókuszt az úgynevezett „paperless office”, azaz a papírmentes iroda kapta.
– A belső folyamatokat, iData specifikus fejlesztésekkel optimalizáltuk és egy rendszerbe integráltuk, mely nagyban elősegíti a minél kevesebb papírfelhasználást. Ezen törekvésünket tovább támogatva bevezettük az elektronikus számlázást is. Ügyfeleink 85%-a állt át elektronikus számla használatára, s hamarosan elérhetővé tesszük az online szerződéskezelés lehetőségét is, sorolja a fejlesztéseket Zölei Nikolett, az iData Kft. értékesítési vezetője.
A járványt az iData is megérezte, hiszen a vírus hatására csökkent az ügyfeleik által megtett kilométerek száma.
– Sokan kényszerültek kényszerpihenőre. A lecsökkent fuvarfeladatok hatására a járművek kihasználtsága csökkent, így kevesebb volt a károsanyag-kibocsátás, az üzemanyag-felhasználás és az esetleges szervizigény is, mutat rá a nehézségekből fakadó előnyökre Zölei Nikolett. //
Kapcsolódó cikkeink
A magyarok többsége 50 ezer forint alatt költ karácsonyi ajándékokra, a fenntarthatóság fontos szempont, de nem elsődleges
Az ajándékozás az ünnepek elmaradhatatlan hagyománya, de mi az, ami…
Tovább olvasom >A Lidl kiadta 3. fenntarthatósági jelentését
Megjelent a Lidl Magyarország 2022/2023-as üzleti évekre vonatkozó fenntarthatósági jelentése.…
Tovább olvasom >ESG – a fenntarthatósági szabványokról jogi szemmel
2023 decembere óta számos jogszabály látott napvilágot az ESG-részletszabályokról, amelyben…
Tovább olvasom >További cikkeink
Adni Öröm! – nehéz sorsú embereknek gyűjtenek tartós élelmiszereket a SPAR-üzletekben
Elindult mától a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a SPAR Magyarország…
Tovább olvasom >A technológiai fejlődés és az üzleti utazások
Az International Workplace Group (IWG) – a hibrid munkamegoldások piacának…
Tovább olvasom >K&H: ajándékot, de mit és melyik boltból?
A karácsonyi ajándékozás során a fiatalok körében a ruhák vannak…
Tovább olvasom >