Megatrend Index: nehéz optimistának lenni

Okosország: akinek nincs középfokú végzettsége, elveszett ember

Dr. Kozák Ákos
üzleti kapcsolatokért
felelős igazgató
Egyensúly Intézet

A Megatrend Index Okosországnak nevezte el a közoktatással foglalkozó alindexet. E területen többek között azt mérték, mennyi egy országban az oktatásra fordított összkiadások GDP-n belül mért aránya, az 55 évesnél idősebb tanárok száma, vagy az 1000 diákra jutó tanárok aránya. Az eredmények alapján Magyarország 4,7%-ot költ bemeneti indikátorban az oktatásra, ami nem rossz érték, a probléma azonban az, hogy az ún. return investmentnél nem tudunk jó eredményeket kihozni. Ez alapján hazánk a 19. helyen végzett.

– A kimeneti indikátoroknál érdemes megnézni, hogy mennyi a 25–64-es életkorú populációban a csak alapfokú végzettségűek aránya, hányan rendelkeznek diplomával, milyen szintet érünk el a három PISA-eredményt illetően (természettudomány, matematika, olvasás), és mekkora a korai iskolaelhagyók száma. Utóbbi érték sajnos 13-14% körüli nálunk, ráadásul 2014 óta emelkedett is, miközben az EU-s országok azt vállalták, hogy ezt a számot 10% alá szorítják. Ez azért rossz, mert akinek nincs középfokú végzettsége, az ma, 2022-ben elveszett ember – összegezte Dr. Kozák Ákos.

Digitalizáció: kevesen tanulnak élethosszig

A digitális alindexen belül az Egyensúly Intézet mérte a széles sávú internetkapcsolat meglétének arányát, a digitális írástudást, a munkahelyeken használt számítógépek arányát, azoknak az embereknek a számát, akik az elmúlt 12 hónapban online kurzuson vettek részt, azokat, akiknek van számítógépük, akik internethasználók, illetve, akik e-commerce és e-bankolásban vesznek részt. Az eredmények alapján digitalizáció tekintetében hazánk minden mutatóban javult, de a többi ország többet fejlődött. Jelenleg a 21. helyen állunk, a csehek és szlovákok megelőznek minket, a lengyelek mögöttünk vannak.

– A mérésekből jól látszik, hogy Magyarország felnőtt lakossága alig vesz részt online kurzusokon, pedig a vizsgált időszakba a COVID is beleesett. Nálunk még mindig nagyon alacsony a távmunka, az átképzés és az élethosszig tartó tanulás aránya – emelte ki Dr. Kozák Ákos.

A digitalizációs fejlettség és fejlődés tekintetében a finnek, a dánok és a svédek vezetnek.

Tiszta ország: érezhető fejlődés

A környezetvédelem az az alindex, amelyben Magyarország a többi alindexhez képest a legjobb eredményt érte el. A kutatók mérték többek között a különböző hulladékfeldolgozás fejlettségét, az organikus mezőgazdaság arányát, a CO2-kibocsájtást, a szennyvízcsatornára rákötöttség mértékét.

– Megkülönböztetünk aktív és passzív szennyezést. A gazdag országok sokat fogyasztanak, ott nagy az aktív szennyezés. A dánok, németek, osztrákok éppen ezért azon dolgoznak, hogy amit kibocsájtanak, annak neutralizálni tudják a hatását. A szegényebb országok kevesebbet bocsájtanak ki. Mi jelenleg a 17. helyen állunk e tekintetben a 27-ből – mutatott rá az üzleti kapcsolatokért felelős igazgató.

Egészséges ország: az egészségügy feneketlen kút

– A legrosszabbul egészségügy terén teljesítünk: a 24. helyen végeztünk, ráadásul ezen belül is van egy alindikátor, amiben mindenki máshoz képest a leges-legrosszabbak vagyunk, ez pedig az, hogy nálunk halnak meg a legtöbben a 75 évnél fiatalabb populációból olyan betegségekben, amelyek megelőzhetők lennének. A politikusok azt szokták mondani négyszemközt, hogy az egészségügy az a rendszer, amelybe valójában nem akarnak pénzt tenni, mert sehol nem lehet megjavítani, feneketlen kút – hangsúlyozta Dr. Kozák Ákos.

Tiszta szeszben mért alkoholfogyasztás terén a 19. helyről a 16.-ra ugrottunk, és csökkent a rendszeresen dohányzók, valamint a drogfogyasztás következtében elhunytak aránya is, ezekben tehát javítottunk egy keveset.

Társadalmi kohézió: hátul kullogunk

A társadalmi kohézió alindex azt méri, mennyire megosztott egy ország. Ezen a téren hazánk a 24., az első három helyen Szlovénia, Málta és Szlovákia áll.

Az Egyensúly Intézet olyan tényezőket vizsgált, mint a válások száma, azon 15 év alatti gyerekek, akiknél a háztartásban csak egy kereső személy van, olyan családok, ahol komoly bűntény történt, illetve az egyenlőtlenségek aránya egy társadalomban. Noha utóbbi tekintetében nem állunk rosszul, még így sem sikerült javítanunk a korábbi adatokhoz képest.

Összefoglalásként Dr. Kozák Ákos elmondta: a négy legjobb eredményt mutató indikátor a 100 000 főre jutó rablások száma, a kábítószerrel kapcsolatos halálesetek száma 1 millió főre vetítve, az otthonában zajterhelésnek kitett lakosság aránya, valamint az elektronikai hulladékból az újrahasznosított rész aránya. A négy legrosszabb index a megelőzhető betegségben elhunytak száma a 75 év alatti népességen belül 100 ezer főre vetítve, a háztartási csomagolási hulladékból újrahasznosított mennyiség aránya, az öngyilkosságok éves száma 100 ezer főre vetítve, valamint a háztartási műanyaghulladékból újrahasznosított mennyiség aránya. 

//