Megállíthatatlanul drágul a kenyér – és vele együtt minden a pékségből

A drágulás szikár számai

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2020-ban még csak 356 forintot kellett fizetni egy kilogramm kenyérért, 2023-ra viszont már 881 forint lett az éves átlagár. Idén pedig már 972 forintnál tart az átlag – de sok helyen az ezret is meghaladja. A zsemle ára 2019 óta csaknem megháromszorozódott: 25 forintról 71-re nőtt. Hasonló pályát futott be a kakaós csiga is, amely 2020-ban még 147 forintba került, most pedig 270 forint körüli átlagáron kapható.

A liszt sem maradt ki a sorból: az 1 kilogramm finomliszt 2019-ben még 158 forintba került, 2024-re már 222 forint lett, idén pedig 238 forint az átlagár.

Minőségből kevés – az alapanyag is drága

A pékáruárak drágulásának egyik fő oka a malmi búza hiánya. A 2024-es termés ugyan összesen 5,3 millió tonna volt, de ennek mindössze 10–15%-a volt alkalmas kenyérgabona-gyártásra. A többi tétel takarmányként vagy még annál is gyengébb minőségben került hasznosításra, ami tovább szűkítette az elérhető alapanyagok körét, és felfelé hajtotta az árakat.

Ráadásul bár az országos termésátlag 5,8 tonna volt hektáronként, ami kismértékben meghaladja az ötéves átlagot, a malomipar mégsem tudott elegendő jó minőségű búzához jutni, hogy érdemben stabilizálja a piacot.

Árspirálban az élelmiszerek

Nemcsak a kenyér, hanem más élelmiszerek ára is drasztikusan emelkedett. A KSH adatai szerint 2025 áprilisában az élelmiszerek átlagosan 5,4%-kal drágultak egy év alatt. A tojás ára 26,9%-kal nőtt, a liszté 23,7%-kal, az étolajé 23,4%-kal. A csokoládé, kakaó és kávé ára szintén közel 20%-kal emelkedett.

A kenyér ára ez idő alatt 6,8%-kal nőtt, de ez éves szintű átlag – a vásárlók ennél jóval meredekebb emelkedést is tapasztalhattak egy-egy terméknél vagy pékségnél. Ugyanakkor volt néhány termék, amelynek ára csökkent: például a margariné 29,2%-kal, a tejtermékeké 7,5%-kal.

Változó fogyasztói szokások

A vásárlói attitűd is átalakult. A pandémia, majd az inflációs nyomás és a háborús helyzet új szempontokat hozott a fogyasztásban. A mennyiség helyett egyre többen a minőséget keresik: egyre népszerűbbek a kovászos technológiával készült termékek, a kézműves pékségek pedig sok helyen stabil vevőkört tudtak kiépíteni a tudatosabb vásárlók körében.

A kenyérfogyasztás volumene ugyan csökkent az elmúlt években, de az árnövekedés miatt a kiadások mégis növekedtek – így a kenyér továbbra is az egyik legérzékenyebben árazott termék marad a magyar háztartások költségvetésében.