Még a korábbi, pesszimista becslésnél is gyengébb lehet az idei almatermés
Az idei almatermés 400 ezer tonna alatt lehet, ami még a korábbi, pesszimista becslésnél is gyengébb 15-20 százalékkal, a sokéves, 600 ezer tonna körüli átlagterméstől pedig akár 35 százalékkal is elmaradhat – derült ki a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet honlapján megjelent összeállításból.
Apáti Ferenc, a FruitVeB és az ÉKASZ (Alma Terméktanács) alelnöke a gyenge terméskilátást egyebek mellett a tavaszi fagyokkal, a júliusi csapadékhiánnyal és azzal indokolta, hogy egyes fajtáknál az átlagoshoz képest nagyobb a szüret előtti gyümölcshullás mértéke. Rontotta a kilátásokat az előző évi kiugró, 900 ezer tonnához közelítő termés is. A fák nagy termésterhelését követő évben ugyanis visszaesik a várható mennyiség, a tavaszi aszályos időjárás pedig gyengébb virágzást hozott – fűzte hozzá.
A termelői árak az étkezési és a léalma piacán is az előrejelzéseknek megfelelőek: az étkezési alma termelői ára kilogrammonként nettó 80-110 forint közötti. A július közepe és augusztus közepe között szüretelt nyári almák iránti kereslet visszafogott volt, amit az alelnök a nyári gyümölcsbőségnek és a tavaly betárolt, áthúzódó almakészletek hatásával magyarázott.
Az iparág egész Európában minőségi problémákkal – jégverések, fagykárosodások, napégés, apróbb méret, rosszabb színeződés – küzd az időjárási anomáliák miatt. Mindez tovább mérsékli az étkezésialma-kínálatot az átlagosnál alacsonyabbra becsült össztermésből – jegyezte meg.
Közölte, hogy a léüzemek augusztus 21-én, illetve szeptember elején kilogrammonként nettó 33-35 forint induló árakkal kezdték a szezont, majd szeptember 9. és 13. között az átlagár 37-39 forintra emelkedett. Az étkezési alma fogyasztói ára várhatóan az elmúlt években megszokott kilogrammonként 200-500 forint árintervallum felső harmadában, 380-500 forint körül alakul majd, továbbá kevesebb áruházlánci akcióra lehet számítani, és akciós alma sem nagyon várható majd kilogrammonként 300 forint alatt.
Idén is keresik a magyar léalmát a lengyelek, ám egyelőre nem olyan mértékben, mint például 2017-ben, amikor majdnem 100 ezer tonnát vásároltak fel. Üzemeik csak a napokban kezdték meg működést, és a szüret is mostanában indult Lengyelországban, így a következő másfél hétben alakul ki tisztább kép a kereslet mértékéről.
Magyarország étkezésialma-exportja 10-30 ezer tonna között van, amelyet a román, szlovák, osztrák és olasz piacon értékesítenek, léalmából az ország néhány tízezer tonnát exportál – tette hozzá. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
2025. január 1-jétől kötelező feltüntetni a diófélék és szárított gyümölcsök származási helyét
A jövő év elejétől bizonyos diófélék és szárított gyümölcsök csomagolásán…
Tovább olvasom >Agrárkamara: élénkül a kereslet a dió iránt, nőtt az ültetvények nagysága
A dió, a karácsonyi bejgli, a zserbó és a hókifli…
Tovább olvasom >Fogyasszunk minél több hazai diót!
Eljött a diós sütemények időszaka. Nem véletlen, hogy a karácsonyi…
Tovább olvasom >További cikkeink
Megjelent a Trade magazin 2024/12-2025/1. száma
A digitális verzió ezúttal is bővített formában, 192 oldalon jelent meg. Alább, a levél alján…
Tovább olvasom >Visszafogott év után erős az ünnepi szezon
Az online vásárlók 74%-a, mintegy 3,1 millió fő készül az…
Tovább olvasom >Régiók harca: ezek a legnépszerűbb ételek a magyarok szerint
Mexikói ételekből az országos átlag ötszöröse fogy Debrecenben, míg Szeged…
Tovább olvasom >