Még a korábbi, pesszimista becslésnél is gyengébb lehet az idei almatermés
Az idei almatermés 400 ezer tonna alatt lehet, ami még a korábbi, pesszimista becslésnél is gyengébb 15-20 százalékkal, a sokéves, 600 ezer tonna körüli átlagterméstől pedig akár 35 százalékkal is elmaradhat – derült ki a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet honlapján megjelent összeállításból.
Apáti Ferenc, a FruitVeB és az ÉKASZ (Alma Terméktanács) alelnöke a gyenge terméskilátást egyebek mellett a tavaszi fagyokkal, a júliusi csapadékhiánnyal és azzal indokolta, hogy egyes fajtáknál az átlagoshoz képest nagyobb a szüret előtti gyümölcshullás mértéke. Rontotta a kilátásokat az előző évi kiugró, 900 ezer tonnához közelítő termés is. A fák nagy termésterhelését követő évben ugyanis visszaesik a várható mennyiség, a tavaszi aszályos időjárás pedig gyengébb virágzást hozott – fűzte hozzá.
A termelői árak az étkezési és a léalma piacán is az előrejelzéseknek megfelelőek: az étkezési alma termelői ára kilogrammonként nettó 80-110 forint közötti. A július közepe és augusztus közepe között szüretelt nyári almák iránti kereslet visszafogott volt, amit az alelnök a nyári gyümölcsbőségnek és a tavaly betárolt, áthúzódó almakészletek hatásával magyarázott.
Az iparág egész Európában minőségi problémákkal – jégverések, fagykárosodások, napégés, apróbb méret, rosszabb színeződés – küzd az időjárási anomáliák miatt. Mindez tovább mérsékli az étkezésialma-kínálatot az átlagosnál alacsonyabbra becsült össztermésből – jegyezte meg.
Közölte, hogy a léüzemek augusztus 21-én, illetve szeptember elején kilogrammonként nettó 33-35 forint induló árakkal kezdték a szezont, majd szeptember 9. és 13. között az átlagár 37-39 forintra emelkedett. Az étkezési alma fogyasztói ára várhatóan az elmúlt években megszokott kilogrammonként 200-500 forint árintervallum felső harmadában, 380-500 forint körül alakul majd, továbbá kevesebb áruházlánci akcióra lehet számítani, és akciós alma sem nagyon várható majd kilogrammonként 300 forint alatt.
Idén is keresik a magyar léalmát a lengyelek, ám egyelőre nem olyan mértékben, mint például 2017-ben, amikor majdnem 100 ezer tonnát vásároltak fel. Üzemeik csak a napokban kezdték meg működést, és a szüret is mostanában indult Lengyelországban, így a következő másfél hétben alakul ki tisztább kép a kereslet mértékéről.
Magyarország étkezésialma-exportja 10-30 ezer tonna között van, amelyet a román, szlovák, osztrák és olasz piacon értékesítenek, léalmából az ország néhány tízezer tonnát exportál – tette hozzá. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
A NAK kiemelt feladatának tekinti a kiskultúrás növénytermesztés támogatását
A hazai kiskultúrás növénytermesztés sikerében kiemelt szerepe van a hatóságokkal…
Tovább olvasom >Főzve, sütve és feldolgozott formában is egészséges csemege a szelídgesztenye
Elmaradt a megszokottól az idei szelídgesztenyetermés. Az őszi-téli időszak kedvenc…
Tovább olvasom >A termelői szerveződések erősítése a kertészeti ágazat jövőjének kulcsa
Megkerülhetetlen szerepük van a termelői szerveződéseknek a hazai kertészeti ágazat…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >