Másfélfok: a szennyvíziszap javíthatja a termőtalaj állapotát
A rossz mezőgazdasági gyakorlatok és a klímaváltozás miatt gyorsuló ütemben romlik a termőtalaj világszerte, amit a természetes folyamatok nem tudnak ellensúlyozni. A műtrágyák helyett azonban alternatívát jelenthet a szennyvíziszap használata, amely javíthat a talaj állapotán – írta szerdai cikkében a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál.
Jurecska Laura környezetkémikus, az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszékének oktatója cikkében a szennyvíziszap műtrágya-helyettesítőként való felhasználásával foglalkozik. Mint rámutat, a nagyobb terméshozam elérését jellemzően műtrágyázással próbálják megoldani: 2020-ban a világ műtrágya-felhasználása meghaladta a 200 millió tonnát, ez azonban rontja a talaj állapotát és a talajvíz szennyezettségét is növeli. A környezetkémikus megjegyzi, hogy Európa különösen kitett az orosz és marokkói importnak, az ukrajnai háború miatti áremelkedés pedig durván kihatott a műtrágyaárakra is, így a kérdés ellátásbiztonsági szempontból is jelentős.
A szakértő véleménye szerint a műtrágyák helyett alternatívát jelenthet a szennyvíziszap kijuttatása a talajra
A szennyvíziszap segíti a humusz megőrzését, véd az eróziós hatások ellen, javítja a talaj szerkezetét, vízgazdálkodását, valamint biztosítja, hogy a tápanyagok fokozatosan váljanak hozzáférhetővé a növények számára. „A szennyvíziszap, amiből Magyarországon is évi 250 ezer tonna keletkezik, részben helyettesíthetné a műtrágyákat, azonban európai viszonylatban is nagy a szórás, hogy a helyi szabályozások milyen felhasználást engedélyeznek” – teszi hozzá Jurecska Laura, majd kitér a jelenlegi magyar szabályozásra, amely szerint a szennyvíziszap használata a mezőgazdaságban csak olyan növény esetén engedélyezett, amelynek termése az iszappal nem érintkezik. Magyarázata szerint a szennyvíziszapban felhalmozódó nehézfémek, antibiotikum- és gyógyszermaradványok jelentik a legnagyobb kockázatot, ami miatt nem lehet felhasználni a benne található többi értékes nyersanyagot. A környezetkémikus szerint megoldást jelenthetne, ha a nehézfémeket az iszapkezelés során eltávolítanák a szennyvíziszapból. Ez azért is fontos, mert az Európai Unió is célul tűzte ki, hogy 2030-ra 50 százalékkal csökkenti a mezőgazdaságban használt vegyszerek mennyiségét – mutat rá Jurecska Laura.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
Sok az idős és kevés a nő jelenleg a hazai agráriumban
A mezőgazdasági irányítók harmada már 65 éves vagy idősebb, valamint…
Tovább olvasom >A méhészet az agrárium egyik legfontosabb ágazata
Mézet lehet importálni, beporzást viszont nem, éppen ezért minden eszközzel…
Tovább olvasom >A tervezett vetési munkák már több mint 60 százalékát elvégezték
A mezőgazdasági munkák helyzetét felmérő operatív jelentések szerint 2024-ben a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Az euróövezeti infláció 2,4 százalék volt március után áprilisban is
Az elemzői várakozásokkal összhangban március után áprilisban is 2,4 százalék…
Tovább olvasom >Suppan Gergely: egyértelműen véget ért a recesszió Magyarországon
Egyértelműen véget ért a recesszió Magyarországon, mostantól csak a növekedés…
Tovább olvasom >K&H: jól látszik az inflációs anomália, mást érzékelnek a vásárlók
Hiába fékezett nagyot az infláció, a K&H biztos jövő felmérésének…
Tovább olvasom >