Marketingfogás vagy valódi elkötelezettség?

Szerző: Gyarmati Orsolya Dátum: 2021. 09. 21. 10:27

Noha ma már a csapból is a fenntarthatóság kifejezés folyik, sok vállalat inkább marketingeszközként, mint komolyan vett problémaként tekint a témára. Cikkünkben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Élelmiszerbank Egyesület foglalja össze a valós helyzetet.

Szerző: Gyarmati Orsolya

A NAK tapasztalatai szerint a koronavírus-járvány hatására egyéni, közösségi és nemzeti szinten is felértékelődött az önellátás képessége, főleg az olyan stratégiai ágazatokban, mint amilyen a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, ez a folyamat pedig hosszabb távon együtt jár a fenntarthatósági szempontok erősödésével is.

Az Európai Bizottság kezdeményezése, miszerint a cégek építsék be vállalatirányítási keretükbe a fenntarthatóságot, már a gyakorlatban is elkezdett megvalósulni, ugyanakkor a NAK úgy látja, számos cég csak marketingcélból kezdett el foglalkozni fenntarthatósággal, miközben a szelektív hulladékgyűjtés, az újrahasznosított papír alkalmazása vagy az elektronikus számlázás viszonylag gyakorinak tekinthető az agráriumban, élelmiszeriparban tevékenykedő vállalatoknál is. A mezőgazdaság alapvetően természeti erőforrásokat használ, így fontos azok megóvása, ez egyre inkább beépül a mindennapi gondolkodásba.

A NAK kiemelten fontosnak tartja a megfelelő tájékoztatást és szemléletformálást. Úgy vélik, általánosságban elsősorban az kell a változáshoz, hogy azoknak a vállalatoknak, amelyek nemcsak termékszinten, hanem vállalatirányítás tekintetében is fenntarthatóbb utat járnak, valamilyen formában előnyt is jelentsen ez.

Az éhezők helyett a kukákat etetjük

A járvány idején jelentősen változtak a táplálkozási szokások. Az egészségmegőrzés és az élet védelme mindennél fontosabb lett. Kezdetben a felhalmozás és a túlkereslet volt jellemző, utána viszont világszerte gigantikus élelmiszerkészleteket semmisítettek meg a vendéglátószektor leállása miatti túltermelésben. Eközben sokszorosára nőtt az ételrendelések száma. A kiszállítások ökológiai lábnyoma és a műanyag csomagolás komoly kockázatot jelentenek.

Nagygyörgy
András
külső kapcsolatok
igazgatója
Magyar Élelmiszerbank
Egyesület

– Az élelmiszer-pazarlás már évtizedekkel a pandémia előtt is kritikus méreteket öltött– hangsúlyozza Nagygyörgy András, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatok igazgatója. – Az emberiség évente 1,3 milliárd tonnányi élelmiszert pazarol el. Ez a szám az összes megtermelt étel egyharmadát teszi ki, amivel jól lehetne lakatni valamennyi éhezőt a Földön. Ráadásul a megtermelt, de el nem fogyasztott élelmiszerekhez köthető a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok 10%-a. Az élelmiszer-pazarlás megelőzése nemcsak környezeti, hanem szociális kérdés is. Ha feleslegeket nem megsemmisítjük, hanem rászorulókhoz juttatjuk el, azzal jelentősen csökkenthetjük az értelmetlen túltermelés negatív hatásait. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület éppen ezért jött létre. 2020-ban 8,3 ezer tonna élelmiszer-felesleget gyűjtöttünk össze áruházaktól és gyártóktól: az így összeállított élelmiszercsomagokkal 250 ezer nélkülöző embernek tudtunk segíteni. //

Szépségápolás és környezetvédelem

Máthé Csilla
tulajdonos
Mix Your Nature

Egy nemrég készült reprezentatív kutatás szerint a megkérdezettek 53%-a próbál minél kevesebb szemetet termelni a mindennapos élete során. Ez persze a járvány alatt nem volt annyira könnyű, sok élelmiszert műanyagokba csomagoltak a fertőzésveszély miatt, az ételrendeléseknél használatos dobozokat is csak most tiltották be.

A webshopok jó része – ahogy a Mix Your Nature is – azonban nagy figyelmet fordít a környezetbarát csomagolásra.

– A magam részéről azt tapasztalom, hogy hazánkban egyre nagyobb szerepet játszik az emberek életében a környezettudatosság és a biztonság igénye a szépségápolás terén is. Úgy látom, a vásárlók örülnek a természetes összetevők, a lebomló csomagolás és a személyre szabott termékválaszték kombinációjának, amit a Mix Your Nature garantál számukra – mondja Máthé Csilla, a Mix Your Nature tulajdonosa. //

Dán upcycle: vegán bőr az almalégyártás maradékából

Növényi alapú bőralternatívát hozott létre a dán Beyond Leather. A startup az almalé- és cidergyártásból visszamaradt gyümölcshulladékot vegyíti természetes gumival. A „bőr” három rétegből áll, amelyeket a termék életciklusának végén szét lehet szedni a hatékonyabb újrahasznosítás érdekében. Az alapanyag almahéjból, csutkából, szárból és magokból áll. Ezt a keveréket applikálják rá egy gyapjúrostokból álló textilre, végül a harmadik réteg bioalapú összetevőket tartalmaz, amelyek a tartósságot növelik. Az eredmény egy olyan alternatív vegán bőr, amelynek 64%-a almahulladék, 36%-a pedig környezetbarát egyéb összetevő.

Tízből kilencen a műanyagok visszaszorítása mellett

Az emberek 89 százaléka támogatja a kormány egyszer használatos műanyagok visszaszorítását célzó lépéseit. A magyar és az európai polgárok több mint 80 százaléka szerint az államnak a környezetszennyező cégekkel szemben határozottan fel kell lépnie. A közvélekedés és az új műanyag-szabályozás alapján megállapítható, hogy a nagyvállalatoknak nagyobb felelősségük kell hogy legyen a műanyag túlhasználatának megfékezésében – állapítja meg a Klímapolitikai Intézet elemzése, amelyhez a Századvég szolgáltatott közvélemény-kutatási adatokat.

A nehezen lebomló műanyagok kockázatot jelentenek az élővilágra. Gyártásuk, megsemmisítésük káros gázkibocsátáshoz vezet, a mikroműanyagok a szervezetbe kerülve egészségügyi problémát okozhatnak. A műanyagot ugyanakkor nem lehet betiltani, használatát azonban korlátozni kell, s a műanyaghulladékot nyersanyagként minél nagyobb arányban visszavezetni a körforgásos gazdaságba. A Századvég Európa Projekt nevű kutatása alapján megállapítható, hogy a kérdésben összeurópai konszenzus rajzolódik ki: az európaiak 81 százaléka egyetért az állam környezetszennyező vállalatokkal szembeni határozott fellépésével. Magyarországon ez az arány 83 százalékot ért el. //

Kagylók segíthetnek a mikroműanyag eltüntetésében

A plymouthi tengeri laboratórium tudósai egyéves kutatás keretében azt vizsgálják, vajon milyen hatékonysággal képesek kiszűrni a mikroműanyagokat a kagylók a természetes vizekből. A kagylók híresek arról, hogy nagyon nagy az ellenálló-képességük, ennél fogva megélnek akár erősen szennyezett vizekben is, amelyekben más élőlények nem tudnának megmaradni. Ráadásul a kagylók rendkívül hatékonyak is: egyetlen nap alatt egyetlen négyzetméternyi kagylótömeg akár 150 ezer liternyi vizet képes megszűrni.

A kutatás célja, hogy a kagylók egészségét megőrizve minél több szennyeződéstől szabadítsák meg a vizet. //

50 milliárd forintnyi megmentett étel

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület 16 éves tevékenysége során megmentett és szétosztott élelmiszerek összértéke idén júliusban elérte az 50 milliárd forintot. A szervezet az élelmiszeripari cégektől és kereskedelmi láncoktól összegyűjtött élelmiszerrel minden évben többszázezer rászoruló magyar emberen segít. Az Élelmiszerbank idén már 124 élelmiszergyártót, feldolgozót és forgalmazót tudhat a támogatói között, akik élelmiszer-feleslegüket ingyen bocsátják rendelkezésre. Az egyesület ezt a hatalmas mennyiségű élelmiszert adja tovább szintén térítésmentesen annak a több mint 450 karitatív partnerszervezetnek, amelyek az adományok szétosztását végzik. Így például az elmúlt 16 év legsikeresebb napján, 2017. december 24-én, amikor a partnerszervezeteken keresztül egyetlen nap alatt 87 tonna élelmiszert osztott ki. //

Anyagi okokból zárjuk el a csapot

Tízből öt magyar nem aggódik amiatt, hogy az elkövetkezendő 50–100 évben akár vízhiány is kialakulhat Magyarországon – derült ki a Finish reprezentatív, vízfogyasztással kapcsolatos kutatásából. A felmérés arra is rámutatott, hogy 40 feletti korosztály spórol leginkább a vízzel, bár nagyobb részük inkább anyagi, mintsem fenntarthatósági okokból zárja el a csapot.

A legtöbb vizet tisztálkodásra, mosásra, és mosogatásra használjuk, az egy főre jutó napi vízhasználat pedig akár 144 liter is lehet, mellyel szakértők szerint a karbonlábnyomunkat is jelentősen növeljük. A magyarok kétharmada saját bevallása szerint nem kifejezetten tudatos a napi rutinokhoz köthető vízhasználat kapcsán. Háztartási munkavégzés közben még a környezettudatosabb magyarok is fontosabbnak tartják az energiatakarékos izzók használatát és általában az árammal való takarékoskodást, mint a vízfogyasztásra való odafigyelést – utóbbi mérséklése csak a harmadik legfontosabb szempont a lakosság körében. A kutatás arra is rámutatott, hogy a legtudatosabb magyar vízfogyasztóknak a 40 év felettiek számítanak, bár 60 százalékukat inkább anyagi szempontok veszik rá a takarékoskodásra, mintsem a vízkészlet megőrzése. //