Magazin: Március 15. egy kicsit más szemszögből
Talpra magyar helyett „kulcsra magyar” – ez persze a „lockdown” blaszfémiája, de illik a helyzethez. Egy éve március tizenötödikén született meg a döntés nálunk, hogy magunkra zárjuk az ajtót, hiszen jómagam, miután nem vagyok elég magas, nem tudok egyszerre elég nagy levegőt venni, dobogós eséllyel indulok a COVID-vírusok darts bajnokságán. Így a világot most a laptopon át szemlélem, megalkotva azt a bölcsességet, hogy a karanténból az jön ki, aki kifér majd az ajtón.
Szeretném aláhúzni, hogy a kétségtelenül deprimáló helyzet legjobb ellenszere az egészséges humor. Új kedves kollégáim: Mr. Zoom, Mr. Teams és Frau Skype biztatóan hunyorognak rám a szerkesztőléc aljából. Egész jól elvagyok velük.
A világ előtt álló kihívások közül a pandémia csak a jéghegy csúcsa: okozat és nem ok. Sajnos azonban, tisztelet a kivételnek, az emberiség bukásra áll a vizsgán. Az országhatárokat nem ismerő vírussal szemben kisstílű és pitiáner nacionalista megoldások (határzárak, importstop stb.) jelennek meg, a világháló kommunikációs szabadsága pedig sokkal több tévhitet, rémhírt és nettó butaságot, hazugságot terjeszt, mint megoldást és segítséget.
Abszolút hiányzik az a széles körű és nemzeteken átívelő felismerés, hogy a pandémia a környezeti katasztrófa egyik megjelenési formája és következménye. Kit érdekel, hogy a szerencsétlen denevér vagy a bájos tobzoska mászott be a piacról a laborba vagy a vírus fújódott ki a piacra? Rosszkor voltak rossz helyen, és ez még ezerszer meg fog történni máskor, máshol gyakran. Ez mindig és sokszor meg fog történni itt vagy ott, amíg esőerdőket égetünk fel, ritka vadállatokra vadászunk, kivagyiságból vagy mohóságból.
Mit tesz a világ?
Azért védekezés közben húz jókat is. A világ vezető hatalma egy narcisztikus félnótás helyett választott egy normális, bár öregecske vezetőt. Az EU először vállal államok felett átívelő szinten államként pénzügyi szolidaritást egy Marshall terv 2.0-ért, és ezt a két, spájzban lopkodó imposztor sem tudja megakadályozni. Megindul a nem cenzúraszerű (bár vannak túlkapások sajnos), de kommunikációs játékszabályok kialakítása az interneten – techcégek regulázása: ide miért is nem kell felelős szerkesztés? (Ezek mellett meg kell regulázni a fekete webet és a piros-sárga fake webet.)
Igen, ezekhez az emberiségnek fel kell nőni, és a felnövés első fázisa, hogy észrevesszük a fák nem nőnek az égig. A szélsőségeket még le kell szabdalni mind a két oldalon: az F2F stratégiában a 25% bio arány kontraproduktív és ostoba – potenciális éhínség. Legalább ekkora ostobaság a hús- és tejhelyettesítő termékeket a gazdák ellenségének kikiáltani.
Meg kell etetni normálisan (ez azért talán valamiféle emberi jog) most majd 8 milliárd embertársunkat, azután majd (hacsak el nem intézzük magunkat) közel 11-et. Ott minden makrobiológiai számítás szerint ki lehet tenni a megtelt táblát, irány a Mars. Ezek után a 8-11 milliárd embernek megtermelt élelmiszert célba is kell juttatni. Azzal nem sokat lépünk előre, ha villanyfurgonnal terítjük a leginkább erőforrás-zabáló termékeket.
Tízszer mérj, egyszer vágj! – tanácsolnám minden holisztikusan gondolkodni képes menedzsernek, politikusnak stb. Van ezüst szegélye a sötét felhőnek? Van! – kevesebbet fogunk feleslegesen utazni, fogyasztani, Lufthansa helyett Bundesbahnra ülünk, ahogy azt már Németország nagyszabásúan szervezi.
Talán értelmesebben és körültekintőbben fogunk majd ezekről a dolgokról beszélgetni. Talán személyesen is… egyszer majd…
…Ha kiférünk az ajtón…
Kapcsolódó cikkeink
A magyar élelmiszeripar jövője: fenntartható innováció
A mai fogyasztó egyre tudatosabb, egészség- és környezettudatossággal közelít az…
Tovább olvasom >Lánchíd Klub októberi exkluzív: Magas vásárlóerő mellett is vannak kihívások: a belga piac, közelről
Szautner Péter, a FrieslandCampina nemzetközi vezérigazgatója a Lánchíd Klub októberi találkozóján a…
Tovább olvasom >Paradigmaváltás küszöbén az élelmezésben – A Lánchíd Klub szeptemberi ülésének vendége volt: Szöllősi Réka élelmiszer-politikai szakértő
Hátrányból indulunk! Egy globális paradigmaváltás küszöbén állunk! 2030-ig a G20…
Tovább olvasom >További cikkeink
A magyar élelmiszeripar jövője: fenntartható innováció
A mai fogyasztó egyre tudatosabb, egészség- és környezettudatossággal közelít az…
Tovább olvasom >Lánchíd Klub októberi exkluzív: Magas vásárlóerő mellett is vannak kihívások: a belga piac, közelről
Szautner Péter, a FrieslandCampina nemzetközi vezérigazgatója a Lánchíd Klub októberi találkozóján a…
Tovább olvasom >A vártakon túl
A cikk a Trade magazin 2024/11. lapszámában olvasható. Minden évben…
Tovább olvasom >