Majdnem 9 ezer éve méhészkedik az ember
Majdnem 9 ezer éve méhészkedik az ember – erre ősi európai, közel-keleti és észak-afrikai edénycserepeken talált méhviasznyomokból következtettek a régészek.
A Nature tudományos lap friss számában ismertetett kutatás kimutatta, hogy az ember már a mezőgazdaság hajnalán kapcsolatba kerül a méhekkel.
A történelem előtti népek talán háziasították a vadméheket vagy orvosságnak és élelemnek gyűjtötték a mézet és a viaszt – tudósított a BBC hírportálja.
Richard Evershed, a Bristoli Egyetem tudósa, a kutatás egyik vezetője elmondta: az ember és a méh kapcsolatának legkorábbi bizonyítékát tárták fel.
A méhek méze az emberi kultúra részét képezte évszázadokon át, méhsejtek, méhrajok és mézgyűjtés már a barlangrajzokon is látható. Arról azonban alig volt közvetlen bizonyíték, hogy mikor és hol kezdett az ember a rovaroktól mézet és viaszt gyűjteni.
Tudósok egy nemzetközi csoportja több mint hatezer cserépedényt vizsgált meg, hogy feltérképezze a méhészkedés kezdeteit az utolsó jégkorszak végét követően, mintegy tízezer évvel ezelőtt. A vadászó-gyűjtögető életmódról ekkor kezdett az ember áttérni az első növények termesztésére, állatok tartására.
Az ember és a méhek kapcsolatára utaló legrégebbi, majdnem 9 ezer éves nyomot a mai Törökország területén találták. A méhviasz néhány évezreddel későbbi nyomaira a Balkánon, a mai Görögország, Románia és Szerbia területén, később a Közép-Európába vándorló első földművesek leletei között bukkantak. Nagyjából ugyanerre az időre nyúlnak vissza az észak-afrikai viasznyomok is.
Az északi határ a mai Dánia lehetett, annál hidegebb éghajlat már nem kedvezett a rovarnak. A több ezer átvizsgált írországi, skóciai, norvég vagy svéd kőkori edény között egyiken sem találtak viasznyomokat – magyarázta Alan Outram, az Exeteri Egyetem tudósa, a kutatás másik vezetője.
A viasszal talán fegyvereik kőhegyeit ragasztották meg vagy az edényeket tették vízállóvá. A méz az édesség ritka forrása lehetett étrendjükben.
„A rengeteg édes étel a legutóbbi idők fejleménye, a régmúltban igen nehéz volt hozzájutni. Kutatásunkból kiderül, hogy Európa első földműveseit erősen foglalkoztatta a méhek értékes mézének megszerzése” – tette hozzá Outram. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Egyszerre jelent kihívást a pocok és az invazív növény kiszorítása
Az utóbbi száz évben háromszor volt ilyen február, március, ami…
Tovább olvasom >Fókuszban a termelői piacok szakmai napot és piacbemutatót szervez a NAK
Termelői piac a XXI. században címmel szakmai rendezvényt és piacbemutatót…
Tovább olvasom >71 százalékkal nőtt a friss tojás importja
Az Európai Bizottság adatai alapján az unió (EU27) tojás- és…
Tovább olvasom >További cikkeink
„Kukába az élelmiszerpazarlással” – plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja
A Fenntarthatósági Témahét alkalmából „Kukába az élelmiszerpazarlással” címmel indít plakáttervező…
Tovább olvasom >Idén 5500 új munkahelyet hoz létre az ALDI az Egyesült Királyságban
A brit ALDI 5500 új munkahelyet hoz létre 2024-ben folytatott…
Tovább olvasom >Merre tovább Student Design?
A SIRHA Budapest 2024 szakkiállítás adott otthont a POPAI nemzetközi…
Tovább olvasom >