Magyar mintafarm Ghánában

Megfelelő fajtaválasztással és új technológiák alkalmazásával a duplájára növelhető a Ghánában előállított élelmiszer mennyisége a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ álláspontja szerint. Hogy ezt bebizonyítsák, mintafarmot indítanak az afrikai országban – olvasható az agrarszektor.hu-n.

Megérkeztek a NAIK vetőmagjai arra a növény-és állattenyésztési együttműködést megindító mintafarmra, aminek létrehozásáról 2018. június 20-án, a 3. Budapest Afrika Fórum keretén belül Dr. Gyuricza Csaba főigazgató együttműködési megállapodást írt alá a ghánai Dodowa-régió képviselőjével, Bernard Tetteh-el. Hagyományosan jók a NAIK kapcsolatai az afrikai országokkal, több sikeres kezdeményezés jellemezte az elmúlt évek munkáját. A ghánai-magyar együttműködés agrárdiplomáciai mérföldköve volt, amikor 2017-ben a két ország külügyminisztereinek jelenlétében írt alá megállapodást a NAIK és ghánai partnerszervezete. Azóta új szintre lépett a munka: elkezdődtek az előkészületek fiatal ghánai kutatók több hónapos fogadására, illetve magyar kutatók ghánai szakmai tanulmányútjára.

Egy olyan közös mintafarm is hamarosan megszületik, ahol afrikai körülmények között bizonyíthatnak a magyar vetőmagok.
A tanulmányutak és a közös munka fő csapásvonalai a paradicsom, a gabona – főként a kukorica – a halászati együttműködések, továbbá a mezőgazdasági szaporítóanyagok magyar exportja lehet – jelentette ki akkor a főigazgató. A programban érintett egyik gazdaság vezetője így írja le a ghánai vállalkozói klímát az agrárszektor.hu-nak:

A ghánaiak okosak, elég jól képzettek, jellemzően jól beszélnek angolul is. Innovatívak és van tőkéjük a fejlesztésekhez. A sokkal nagyobb Nigériában nem ilyen jó a helyzet. Nem véletlen, hogy ennyi menekült érkezik onnan Európába. A gazdagabb nigériaiak is Ghánában költik el a pénzüket.”

A magyar termesztési technológiát alkalmazó mintafarm egy kiemelten kutatási célokat szolgáló gazdaság, amire az igényt az afrikai ország regionális vezetése fogalmazta meg. Szabó András nagykövet összekapcsolta a két ország agrárkutatási intézményeit, és végig koordinálta az egyeztetési folyamatokat. A szakmai együttműködést a NAIK főigazgatójának ghánai látogatása alkalmával folytatott tárgyalások, majd Bráj Róbertnek, a NAIK ZÖKO osztályvezetőjének a térségben folytatott kutatómunkája alapozta meg.

Ez alapján meghatározták azokat az irányokat, amelyek mentén célszerű a partnerekkel együttműködéseket indítani, továbbá ajánlásokat dolgoztak ki különböző termények ghánai termesztési technológiájára. A javaslatok, illetve a ghánai fél igényei szerint a NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztálya elkészítette és kiküldte az első vetőmagcsomagját Ghánába. A mintafarm a magok elvetését követően, szeptemberben kerül ünnepélyes átadásra. A gazdaság kialakításában és formálásában a NAIK mellett a gödöllői Szent István Egyetemen néhány hallgatója és szakoktatója is részt vesz. (agrarszektor.hu)