Magyar-kirgiz együttműködés a vetőmagok területén

Nagy István agrárminiszter a megállapodás ünnepélyes aláírásán, a martonvásári Agrártudományi Kutatóközpontban kifejtette: Magyarország számára az élelmiszergazdaság a nemzetgazdaság stratégiai ágazata, amelyben kiemelt szerepe van a vetőmag-előállításnak. A magyar agrárium csak akkor tudja megőrizni és javítani a versenyképességét, ha folyamatosan fejleszti a növénytermesztés számára kiváló alapanyagot biztosító genetikai alapokat is. Hozzátette, a növénynemesítés az egyik legfontosabb befektetés, amelynek eredménye hosszú távon is biztosíthatja az egészséges élelmiszernövényeket. A tárcavezető elmondta: hazánk a világ 10 legjelentősebb vetőmag-előállító országa között van, köszönhetően főként a búza, a kukorica és a napraforgó vetőmagok kiváló minőségének. Nagy István hangsúlyozta: példaértékű a megállapodás aláírása, mert a magyar kutatók tudásának, az agrárszakemberek tapasztalatainak, valamint a kiváló magyar fajtáknak köszönhetően Magyarország hosszabb távon hozzájárulhat Kirgizisztán élelmiszer-ellátásának biztonságához.

Magyarország és Kirgizisztán között a diplomáciai kapcsolatok már három évtizedre nyúlnak vissza, mondta dr. Szabó Kristóf. A HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgatója ismertette: Magyarország agrárexportja 2010-2021 között 63,7 százalékkal bővült. A vetőmag export értéke 2021-ben 283 millió euró értékű volt, ebből a kirgiz vetőmag export a kivitel 5 százalékát tette ki, és 2020-hoz képest 18 százalékkal nőtt a mértéke.

Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke elmondta: a szervezet számára stratégiai kérdés a nemzetközi kapcsolatok erősítése, hiszen ezeken keresztül a magyar vetőmag számára újabb exportpiacok nyílhatnak meg. A világ élvonalába tartozó ágazatban több mint 1000 vállalkozás és intézmény foglalkozik vetőmag-nemesítéssel és -előállítással, mintegy százharmincezer hektár területen. Az itt keletkező vetőmagok jelentős részét exportálják. A mostani megállapodással az információcserén túl szakmai rendezvények, közös kutatási projektek jöhetnek létre és elindulhat a kereskedelmi megállapodások egyeztetése a két ország szervezetei és vállalkozásai között.

Abdukhakim Rafikovics Islamov, a Kirgiz Vetőmag Szövetség elnöke elmondta: Kirgizisztán az elsők között volt, amely a Szovjetunió felbomlása után azonnal elkezdte a nemzetközi szabványoknak megfelelően szervezni a vetőmag-előállítási programját. Ma az összes fontos nemzetközi szervezetnek tagjai, és eljött az idő, hogy még magasabb szintre emeljék a közép-ázsiai ország vetőmag szektorát. Ebben nagy lehetőséget teremthet az együttműködés a magyar Vetőmag Szövetséggel.