Maguk árulják a karácsonyfákat a termelők

Szerző: trademagazin Dátum: 2011. 12. 23. 13:00

Stagnáló árak mellett továbbra is legalább kétszeres, de akár négyszeres árréssel dolgoznak az utcai fenyőfa-kereskedők Budapesten. Sokan saját fájukat árulják, de mindenkinek jelentős költségei is vannak. A fenyőfát is kell permetezni, őrizni, és persze a helypénzt is ki kell termelni.

“Csak Zalából legalább százan jöttünk Budapestre a fenyőnket árulni az idén. Egyre kevesebben adnak el kereskedőknek, nem akarnak lemondani a nyereség egy részéről” – mondta az [origo] tudósítójának egy fenyőárus a pesti Csarnok téren, ahol nyolc termelő kínálja a fáit.

Valóban, mintha alig lenne nem maga által termesztett fákat áruló kereskedő a városban – az általunk végigjárt hét, forgalmas budapesti helyszínen legalábbis összesen egyet találtunk. A fent idézett férfi szerint azonban ennyire nincsenek kevesen a kereskedők, csakhogy jellemzően ők is őstermelőnek mondják magukat, mert a vevők “azokban jobban megbíznak”.

Ettől azonban tény, hogy sok zalai, somogyi, Vas megyei őstermelő vállalja a kéthetes fagyoskodást és az árusítással járó egyéb vesződséget, mert a tapasztalatok szerint évek óta szűkül az árrés. “Az emberek előbb bemennek a plázába bevásárolni, aztán ami marad, azt költik fára. Márpedig nincs sok pénzük. Tavalyelőtt óta nem tudtunk emelni az árakon” – mondta egy másik árus a budai Allee bevásárlóközpont előtt.

Az utcai árak meglehetősen széles sávban szóródnak, az két-, három- vagy akár négyszerese is lehet a nagykereskedelmi árnak. A legtöbb helyen méterenként 5-7 ezer forintot kérnek a mostanában kedvelt nordmannért, 4-5 ezret az ezüstfenyőért, és 2-3 ezret a lucért. Gallyat darabonként 500 forintért adnak, és meglepően sokan veszik. A hosszú tűlevelű feketefenyőt csak nagyon kevés helyen kapni.

Az évente legalább ötezer fát értékesítő Csemete-Kert családi gazdaság az idén méterenként 600 forintot kért a kereskedőktől a lucért, 1200-at az ezüstért, 2500-3000-et a nordmannért. “Lucfenyőből idén túlkínálat van, nordmannból viszont hiány” – mondta az [origo] telefonos megkeresésére Csordás Tiborné, a Somogy megyei Berzence mellett harminc hektáron húszeszer fenyőt nevelő cég ügyvezetője.

Ugyanilyen nagykereskedelmi árakról számoltak be kérdésünkre a szintén Somogy megyei Fenyőcentrum gazdaságnál is. Azt mondták, noha évente 10-20 ezer fenyőt értékesítenek (jellemzően kereskedőknek), kizárólag ebből nem tudna megélni a cég, ezért például szamóca- és epertermesztéssel is foglalkozik.

Eközben a termelők úgy érzik, hogy miközben a fák nem drágulnak, az ő rezsijük emelkedik. A kerületi önkormányzatnak fizetendő helypénz van, ahol csaknem 400 ezer forint két hétre, másutt kilenc napra 300 ezer.

Természetesen vannak más költségek is, az árusok szerint a szállítás 100-140 ezer forint, az éjszakai őrzés tíz napra 80 ezer, és aki felvesz egy kisegítő alkalmazottat nappalra, az számolhat még nagyjából 100 ezerrel. A Deák téren áruló Kalmár György tizenegy éve dolgozik a karácsony előtti két hétben ugyanannak a termelőnek, minden alkalommal szabadságot véve ki erre az időszakra. Becslése szerint a termelő teljes költsége milliós nagyságrendű, és egy Fővám téri árus is egy-másfél millióra tette a rezsi nagyságát.

Az Agroinform nevű mezőgazdasági szaklap egy korábbi cikke szerint a termesztett karácsonyfák “ugyanolyan gazdasági haszonnövények, mint bármely más szántóföldi növény”, a kivágásukkal nem éri kár a természetet, hiszen “a kitermeléssel párhuzamosan új telepítés történik”. A cikk szerint gyakorlatilag mindegy, hogy mikor vesszük meg a fát, mert általában december elején mindenütt kivágják.

Ezek csak a kézenfekvő költségek, előfordulhat, hogy egyéb kiadásokkal szembe kell nézni. Beszéltünk olyan árussal, aki azt állította, hiába számít régóta visszatérő ügyfélnek a kerületi önkormányzatnál, minden évben több tisztviselőt is le kell fizetnie az eljárás során azért, hogy minden simán menjen – és még ez sem garancia arra, hogy pontosan azt a helyet kapja, amelyiket kéri. “Idén például nem azt kaptam. A jelek szerint valaki több kenőpénzt fizetett, mint én” – állapította meg.

Az általunk megkérdezettek egybehangzóan állították, hogy a több száz fából nemigen szokott megmaradni, legfeljebb öt-hat darab. “Sokan azt hiszik, ezzel nincs sok gond: a fa csak nő az erdőben, aztán amikor elég nagy, kivágják, és kész. A valóság egészen más, a telepítés után évente négyszer-ötször végig kell permetezni a többhektáros területet, néha műtrágyázni, máskor metszeni kell, és nagy gondokat okozhat nemcsak a szárazság, de a tavaszi fagy is. Aztán jönnek a tolvajok, és mint tavaly, egy éjszaka alatt háromszáz fát vágnak ki. Szóval sok macera van vele” – magyarázta az egyik őstermelő. Azt is mondta, nem szabad elfelejteni, hogy egy kisebb fenyő öt-tíz, egy nagyobb akár húsz év alatt nő meg.

Öt-hat éve még viszonylag magas volt az import aránya a hazai piacon, a termelők szerint azonban mára jelentősen csökkent, mert időközben megnőttek a hazai gazdák által, a fajta divatossá válása után telepített nordmann fák. Van azonban a piacnak olyan része, amelyet ma is a külföldről behozott fenyők uralnak.

“Extra minőségű fákat importálunk Dániából, melyek kétségkívül drágábbak az utcán kaphatóknál, de házhoz szállítjuk őket” – válaszolta az [origo] érdeklődésére Nedeczky Áron, a Fenyőfutár.hu projektmenedzsere. A hét éve működő cég is érzi a válságot, de a munkatárs szerint kezelni tudja a hatásait, “a jelek szerint a minőséget keresők hajlandók azt megfizetni” – mondta, hozzátéve, hogy a cég áraiban ezen felül azt is meg kell fizetni, hogy minden vásárlásról számlát ad, ami az utcán nem feltétlenül így történik. Egy kétméteres fa így több mint 22 ezer forintba kerül – írja az [origo].

Kapcsolódó cikkeink