Magazin: Megadóztatott tisztaság

Január elseje óta, mivel kibővítették a „termékdíjtörvény” tárgyi hatályát, díjat kell fizetni többek között a szappanok és a szépség- vagy testápoló készítmények után a környezetvédelem nevében.

Az év eleji változás legfontosabb eleme, hogy minden anyagáram esetében a vegyipari termékek közül a szappanok, egyéb felületaktív anyagok és mosószerek után 11 Ft/kg díjat, míg a szépség- vagy testápoló készítmények után 57 Ft/kg adót kell fizetni. Fontos megjegyezni, hogy a bevallásban a termékek tömegét két tizedesjegy pontossággal kell megadni.

A változás váratlanul érte a hazai cégeket. Amikor múlt év novemberében szárnyra kapott a hír egy esetleges „szappanadó” bevezetéséről, Murányi István, a Magyar Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Szövetség főtitkára több helyen is hangot adott megdöbbenésének, mivel ezt a módosítást semmilyen szakmai egyeztetés nem előzte meg.

Tömeges felháborodás

A szappanadó legvitathatóbb pontja, hogy a termékek tömege után kell fizetni, nem pedig a bennük található összetevők alapján. És amellett, hogy a tisztálkodási és a tisztítószerek ma már olyan technológiával készülnek, melynek révén alkotóelemei lebomlanak, mire felszíni vizekbe kerülnek, maguk a termékek is (eltérő mennyiségben) tartalmaznak vizet. Általánosságban elmondható, hogy az olcsóbb termékek valamivel több víz hozzáadásával készülnek. A piaci elemzők szerint ezért míg az új adó hatására a minőségi termékek csak várhatóan pár százalékkal fognak többe kerülni, addig az alacsonyabb árú termékeknél jelentős drágulás várható.

Az utóbbi termékeket gyártó cégek aránytalannak tartják, hogy a jóval drágább, több egyéb összetevőt tartalmazó termékekkel egy kategóriába kerültek. A gyártók továbbá azt is kifogásolják, hogy a kormánynak éppen ezt a két területet kellett különadóval sújtani, elvégre a tisztálkodó és mosószerek az egészségmegőrzésben is fontos szerepet játszanak.

Közvetett terhek

Számos változást hozott a csomagolószerek besorolása is. A kereskedelmi csomagolószerek közül fém után 304 Ft/kg termékdíjat kell fizetni. A nem kereskedelmi csomagolószerek közül a műanyag 57, a műanyag bevásárló-reklámtáska 1900, a társított rétegezett italkarton és az üveg 19 Ft/kg adót von maga után. Az irodai termékeket is megadóztatják, ennek mértéke 19 Ft/kg. Márpedig a NAV definíciója szerint: az irodai papír fogalma alá tartozik minden, az információ hordozására alkalmas író, nyomtató vagy fénymásoló papír, amely további megmunkálás nélkül alkalmas írásra, nyomtatásra vagy fénymásolásra.

Mentesülnek a kézművesek

2015-től azokat a kis- és mikrovállalkozásokat, melyek olyan tevékenységet végeznek, ami szerepel a kézműipari szakmák jegyzékében, és az előző évben a nettó éves árbevételük nem haladta meg a 600 000 forintot, nem terheli a termékdíj fizetése. Ez csak abban az esetben lehetséges, ha az általuk előállított termék tárolására kizárólag természetes anyagokból készült csomagolóanyagot használnak.

Emellett, mivel a termékdíjat a termékek importja, belföldi forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználása után kell fizetni, a szabályozás kitér arra, hogy nem minősül forgalomba hozatalnak az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján általános forgalmi adókötelezettséggel nem járó apport, jogutódlással történő megszűnés vagy üzletág-átruházás keretében történő tulajdonjog-átadás, illetve a termékdíj raktárból kiszállítás, ha ahhoz nem társul a termék tulajdonjogának átruházása.

A saláta átka

Nagy felháborodást váltott ki az is, hogy a környezetvédelem jegyében hozott törvény 114 Ft/kg-os termékdíjat ró a napelemekre is, mely így, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség számítása szerint, mintegy 2000-2500 Ft-os modul áremelést jelent. Ez utóbbi döntésre reagálva Áder János a frakcióvezetőknek címzett levelében kihangsúlyozta, hogy a napelemek elterjedését hazánkban segíteni kell, a termékdíj ezt a törekvést nem ösztönzi. A másik tanulság szerinte az, hogy 25 év után be kell látni: az Országgyűlésnek végre szakítania kell a „salátatörvény-alkotás” rossz gyakorlatával. Az efféle salátatörvények esetében történhet meg ugyanis, hogy a parlament elfogad egy ilyen környezetvédelmi képtelenséget.

Mizsei K.