Magazin: Cirkuszi mutatványok és mutatványosok (2. rész)

Dátum: 2015. 12. 11. 07:01

Márkák és termékkategóriák sikersztorijai, a digitális világ legfrissebb eszközei, megszívlelendő jó tanácsok az FMCG-n kívüli világból – ezek vártak a résztvevőkre tapolcai Business Days konferenciánk csütörtöki és pénteki napján. A Lánchíd Klubbal közösen szervezett rendezvényünkön nemcsak „szakmáztunk”, hanem ünnepeltünk és jutalmaztunk is.

A SuperStore 2015 vers_opt

Míg az előző számunkban visszaidézett szerda a kereskedőké, a csütörtök már a gyártóké volt a Business Days­en. Az első blokk­ban, mely a „Világsztárok és világszámok” címet viselte, a Márkaszövetség égisze alatt multinacionális cégek mutathatták be legfrissebb, világszerte sikereket aratott ötletei­ket, törekvéseiket.

Fekete Zoltán moderátor, a Magyar Márkaszövetség főtitkára bevezetőjében áttekintette, mi mindent adnak a márkák a fogyasztóknak, gyártóik a gazdaságnak, és milyen erőt fog össze a Márkaszövetség.

Asszociációkra alapoznak

Dr. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország ügyvezető igazgatója egy konkrét sikertörténeten keresztül mutatta be a márkaépítés stációit. A Loctite 1966-ban született ipari márkaként, 1975-től van jelen a lakossági piacon. Számtalan variánsát fejlesztették ki, legújabb innovációjuk a vízálló változat, különleges látványvilággal.

Az utóbbi időszak sikereihez a védjegyükké vált „lógó emberes” reklám is hozzájárult, amely a humor eszközeivel sugallja a megbízhatóságot. Igen nagy hangsúlyt helyeznek az eladáshelyi megjelenésekre, mivel a pénztárak körüli displayekben 8–10-szeres forgalom is elérhető. Magyarországon hiteles személyiséget kerestek a márka képviselőjének. A választás Szalay Balázsra és az Opel Dakar csapatára esett.

Jean Grunenwald, a Nestlé Hungária ügyvezető igazgatója az ikonikus márkák felépítéséről árult el néhány műhelytitkot. A Nestlének világszerte 2000-nél több márkája van, 13 termékkategóriában. A lokális márkák vannak többségben, mivel hisznek a helyi ízlés erejében.

– A márkák az agyunkban léteznek. A márkaépítés célja a márkákhoz kapcsolódó asszociációk létrehozása – szögezte le Jean Grunenwald.

Az ő módszerük, hogy különféle színű „szobákat” képzelnek el, amelyek leképezik, hogyan építik az adott márkát. Minden munkatársnak, aki a cégnél a márka építésével foglalkozik, végig kell mennie ezeken a szobákon.

A márkaépítéshez, mondta el, szenvedélyesen hinni kell az olyan fogalmakban, mint a minőség, a tudományos alapokon nyugvó innováció, az életminőség javítása, vagy például az eredmények megosztása, a közös értékteremtés a társadalommal.

Regina Kuzmina, az Unilever Magyarország ügyvezető igazgatója saját márkakoncepciójukat ismertette „Erős márkák erős célokkal” című előadásában. Véleménye szerint a márkáknak célokra és „lélekre” van szükségük. Nekik ma 3 nagy céljuk van:

1. több mint 1 milliárd fogyasztójuk egészségének és jólétének javítása;

2. környezeti terhelésük felére csökkentése;

3. több millió ember megélhetésének segítése.

Ezeket tartják szem előtt kezdeményezéseik során is. A legfrissebb példa erre a Domestos Program a közegészségügyért és a higiéniáért, amelynek keretében eddig 51 ezer toalett beszerelését támogatták. Ennek keretében nálunk az iskolai mosdók higiéniájának javításáért indította egy promóciót: minden Domestos árából 5 forint ment erre a célra. Partnereik lelkesen működtek velük együtt a
jó célért.

Bátor kísérletek

Niklós László, a Coca-Cola Magyarország Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója a „márkarelevancia” fogalmát járta körül. Mint mondta, a megszokott márkaeszközök már nem működnek, egy kicsit „rebellisnek” kell lenni. A bátorság és a hit viszi előre a márkát. Bátran visszakérdeznek, megkérdőjeleznek, így keresik a még jobb megoldást. Fontos elem a kíváncsiság az újdonságok iránt.

– Nem elég, hogy több, jobbnak is kell lenni! – hangsúlyozta a kommunikációval kapcsolatban.

Számukra az a lényeg, hogy egy érzelmi kapocs jöjjön létre a márka és a fogyasztó között. Ehhez minden csatornát, elérési utat folyamatosan vizsgálnak, mivel a fogyasztók váltogatnak, választanak, és ami ma releváns, holnap már nem az. A jó marketing a jövőben a jó tartalmat fogja jelenteni, fogalmazta meg zárásul.

Hogyan lehet együtt dolgozni prémium- és gazdaságos márkákkal? Erre adott választ előadásában Joris Huijsmans, a Heineken Hungária vezérigazgatója. Visszaidézte, milyen csapdahelyzetben volt a cég ideérkezésekor: a Heineken márka forgalma csökkent, a gazdaságosoké pedig hiába nőtt, nem hoztak nyereséget. Árcsökkentéssel nem akarták tönkretenni a Heineken imázsát. A megoldás a multipack kiszerelés lett, amellyel nem csökkentett, hanem elérhetőbb áron kínálták a márkát.

Egy másik sikert hozott kísérletük az Arany Fácán: egy márka felépítése a gazdaságos szegmensben. A „mindennapi hősök” üzenettel, 360°-os kommunikációval elindított márkaépítés a kelet-magyarországi fiatalokra koncentrált. Mindkét márka kiugró eladásnövekedéssel „hálálta meg” a törődést.

Pezsgés az üdítőknél

A délelőtt második felében idei VIP ágazatunk, a szénsavas üdítőital és az ásványvíz mutatkozhatott be.

A szekció moderátora dr. Miklósvári Géza, a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség elnökhelyettese volt, aki bevezető előadásában áttekintette az alkoholmentes szomjoltók piacának legfontosabb trendjeit az elmúlt 15 évre visszamenően. Elmondta többek között, hogy ebben az időszakban az ásványvízpiac folyamatosan nőtt (most 117 liter körül jár), ugyanakkor az átlagárak a 15 évvel ezelőtti szinten vannak. A szénsavas üdítők forgalma viszont 2014-ig csökkent, azóta újból növekvő pályára állt. Változatlanul „kólaország” vagyunk, az ízek között 50 százaléknál nagyobb a részesedése. Az ásványvizek között viszont változnak a preferenciák: a mentesek részaránya folyamatosan emelkedik.

Első előadóként Békefi László, a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. kereskedelmi igazgatója kapott szót, aki a közelmúltban lezajlott kiszerelésváltásuk kulisszatitkaiba avatta be a közönséget. Nagy bátorság kellett hozzá, hogy az értékesítésük közel 60 százalékát adó 2 literes palackot kivezessék a piacról. Ám ez nem egy ötletszerű döntés volt. Előzőleg megpróbálták megérteni fogyasztóik magatartását, elemezték a vásárlói kosarakat, az ársávokat és árrugalmasságot, a fogyasztási alkalmakat. Mindezek figyelembevételével döntöttek a méretváltoztatások mellett. A horeca-kiszerelés 0,2-ről 0,25 literesre nőtt, az 1 literes (amely helyben fogyasztáshoz nagy, hazavinni kicsi volt) 1,25 literesre, a 2 literes 1,75 literesre csökkent (itt a döntő szempont az volt, hogy a 400 Ft alatti ársávban tudjanak maradni), a 2,5 literes pedig 2,25 literesre, hogy a legkedvezőbb ár-érték arányt tudják biztosítani. Mindezek mellett két újdonsággal is jelentkeztek: a 4×0,33-as dobozos és a 4×0,5-ös PET-palackos kiszereléssel.

Az év eddig eltelt időszaka igazolta őket: a szénsavas üdítőik növekedése 13 százalékos, a penetráció 24 százalékkal nőtt, a fogyasztási gyakoriság pedig 11 százalékkal.

Berényi Attila, a PepsiCo ügyvezető igazgatója a cég nemzetközi sportszponzorációs stratégiáját helyezte előadásának fókuszába.

A cég a Bajnokok Ligájának fő támogatója, ami két szempontból is újdonság: egyrészt az első olyan főszponzor, amely az FMCG-szektorban tevékenykedik, másrészt rögtön 3 termékkörből (szénsavas üdítő, gyümölcslé, snack) 3 márkát helyeznek a szponzoráció fókuszába.

A BL-t azok is nézik, akik amúgy nem futballfanatikusok, derült ki egy kutatásból. Ez a sorozat ugyanis nem egy sportesemény, hanem egy társas rendezvény, hangsúlyozta Berényi Attila. Ezt a fogyasztási alkalmat kell összekapcsolni a márkákkal. Mivel a sorozat selejtezőktől a döntőkig 9 hónapon át húzódik, a kereskedelmi partnerekkel szinte egész évben extra forgalmat tudnak kihozni belőle.

Új súlypontok
az ásványvízpiacon

A folytatásban Balogh Levente és Alessandro Pasquale, a Central European Mineral Water Holding tulajdonosai álltak a pódiumra, hogy beszámoljanak az ásványvízpiac legnagyobb horderejű fúziójáról, amelynek eredményeképpen a Szentkirályi Ásványvíz és a Kékkúti idén tavasszal egy kézbe került.

Elsőként Balogh Levente elevenítette fel a Szentkirályi indulását, fejlődését. 2003-ban döntött úgy, hogy prémiummárkát épít a Szentkirályiból. A tulajdonos az év elején, a Kékkúti felvásárlására tett erőfeszítései közben szembesült azzal, hogy cége elérkezett lehetőségei határaihoz, a további fejlődéshez egy még nagyobb cégcsoport részévé kell válnia. Ez lett az olasz Pasquale család érdekeltségébe tartozó cseh Karlovarské Minerální Vody (KMV) csoport, amellyel közös holdingot alapított.

Alessandro Pasquale röviden bemutatkozásában elmondta, hogy családja 1867-ben alapította meg ásványvíz-palackozó cégét Mattoni néven. A Pasquale család az olasz piacon vezető pozíciót tölt be ­Acqua Vera márkájával, a cseh KMV pedig a Mattoni, a Magnesia és az Aquila márkákat palackozza, amelyeket húsz országba exportál. Az elmúlt időszakban tudatosan terjeszkedtek a régióban, a 750 alkalmazottat foglalkoztató cseh vállalat ma Közép-Európa vezető ásványvízgyártójának számít, és palackozóként Magyarország és Csehország mellett Szlovákiában, Ausztriában, Németországban, Lengyelországban és Ukrajnában is jelen van.

Plutzer Tamás, a 20 milliárd forint éves árbevételt meghaladó Aquarius-BUSZESZ Csoport tulajdonos-ügyvezetője egy olyan „attrakciót” hozott el a Business Days Nagycirkuszba, amely egyedülálló kezdeményezés a magyar piacon. A Recy-PET Kft. karcagi regranulátumgyárával és innovációs központjával nem kisebb célt tűzött ki, mint hogy a PET-hulladék tekintetében teljes újrahasznosítást érjenek el, vagyis a visszagyűjtött palackokból élelmiszer minőségű csomagolóanyagot állítsanak elő, amelyet saját vizükkel tölthetnek fel, hogy aztán fogyasztás után újra visszagyűjtsék. Ráadásul ezzel nemcsak a környezetterhelést csökkentik, hanem az ágazat granulátum tekintetében fennálló importfüggőségén is enyhítenek. Évente 10 ezer tonna műanyag hulladék feldolgozásával számolnak, amelyből
8 ezer tonna magas minőségű élelmiszeripari regranulátum készül majd.

Reflektorfényben tetőtől talpig

A csütörtök délutáni fellépők non-food produkciókat mutattak be a nagyszínpad porondján. Brodár Szilvia, az Unilever customer marketing leadere a cég piaci helyzetéről, idei évének sikereiről beszélt:

– Az Unliver vezető termékeit tekintve – tisztítószerek, tusfürdők, dezodorok, fogkrémek – úgy látjuk, hogy 6 százalékot nőtt a piac. Ez a növekedés bizakodásra ad okot, mert bár tavaly is hasonló növekedést tapasztaltunk, akkor még nem gondoltuk, hogy a piac fejlődése tartós lehet. Ráadásul szerkezeti átalakulást is megfigyeltünk, idén egyértelműen volumenvezérelt volt a növekedés.

Venter Zoltán, az SCA Hygiene Products ügyvezető igazgatója is örömmel erősítette meg Brodár Szilvia szavait, az SCA is a tavalyi évhez hasonló növekedést tapasztat:

– A volumen- és értéknövekedésen belül kiemelném, hogy a prémiumtermékek részaránya is nőtt, és ez nem csak a papírra igaz, hanem másik két fontos termékkategóriánkra is, az intim termékek és a bébipelenkák piaca is nőtt.

Tóth Balázs, a Target Sales Group ügyvezető igazgatója optimistán tekint a jelenlegi időszakra:

– Az utóbbi hat-nyolc évben nem hallottam olyan bizakodó hozzászólásokat a cégek részéről, mint idén a Business Days konferencián. Számunkra is kedvezően alakult az elmúlt év, bár alacsonyabbról indultunk, de sikerült 15, némely területen 20 százalékos növekedést elérni. A vásárlási szokások átalakulását vizsgálva azt látjuk, hogy a fogyasztók egyre tudatosabbak, felkészültebbek, nem a helyszínen döntenek, hanem előre tudják, melyik márka melyik termékét keresik.

A cégek képviselői egyetértettek abban, hogy a vasárnapi zárva tartás nem írta át drasztikusan a fogyasztást, a boltok megfelelően reagáltak a jogszabályra. A drogériák, hipermarketek felé nem csökkent az értékesítés. A piac átrendeződésében a diszkontok térnyerését emelték ki, melyre nem látják egyelőre, hogy mi a helyes válasz.

A private label termékekkel szemben a prémiumtermékek, a minőségi brandek jelenthetik azt az ellensúlyt, amely visszacsábíthatják a vevőket. Emellett a kereskedők egyre innovatívabb hozzáállása, reklámtevékenységük, saját rendezvényeik segíthetnek a piac további növekedésében.

Közönségkedvencek elismerése

Nincs cirkusz sós és sajtos perec nélkül. A délutáni szünetben perecek tesztelésével szusszantak a nézők és fellépők egyaránt. A délután második műsorszámának fellépői, Szilágyi László, a Kőröstej kereskedelmi és marketingigazgatójának moderálása mellett arról tartottak előadást, hogy a cégek üzeneteiket miként juttathatják célba hagyományos, illetve virtuális térben.

Oláh Attila, az ESRI ügyvezető igazgatója azzal a kérdéssel vezette fel előadását, hogy mennyire fontos a lokáció az üzleti életben:

– Egy amerikai tanulmány szerint az üzletemberek 45 százaléka annyira fontosnak tartja a lokációt, hogy már valamilyen intelligenciát használ arra, hogy vizsgálja. Elemzik a vásárlóik címéből adódó információkat, megvizsgálják, a versenytársak hol helyezkednek el a térképen, illetve hogyan lehet földrajzi szempontból optimális értékesítő útvonalat kialakítani. A térbeli elemzés jelentősen növelheti az eladásokat. Ezért fókuszálunk ilyen elemzések elkészítésére a partnereink számára.

Tóth Zoltán, a DigInStore vezérigazgatója és Klemencz Mihály, az LG regional sales managere az in-store kommunikáció innovatív jövőjéről beszélt. Tóth Zoltán a dohány-kiskereskedelmen keresztül világított rá a Digital Signage hatékonyságára:

– A nemzeti dohányboltokban a reklámtilalom nem vonatkozik a nem dohány termékekre, a kérdés, hogy miként lehet rávenni a vevőket, ne csak dohánytermékeket vegyenek. Jelentős piacról és reklámlehetőségről beszélünk, elvégre a felnőtt lakosság 25 százaléka dohányzik, és 85 százalékuk 3000 boltban vásárol.

Folytatva Tóth Zoltán gondolatát, Klemecz Mihály új technológiai megoldásokról beszélt, melyek nem csak egyes boltok reklámtevékenységét egyszerűsíti, de egységessé teheti egész láncok megjelenését.

– A Digital Signage, melynek nincs jó magyar fordítása, négy fő komponensből áll. A kijelzők lehetővé teszik, hogy a tartalmak ne statikusak legyenek. A tartalmat központilag lehet vezérelni, de az egyéni, helyi igényeknek megfelelően is lehet módosítani; könnyen idomítható az online felületekhez. Egy ilyen rendszer kialakításához kínál hátteret az LG a boltok méretéhez illeszkedő kijelzőkkel, melyek fényerőben, hangminőségben is alkalmazkodnak a helyi viszonyokhoz.

Tihanyi Klára, a Sirha Budapest kiállításigazgatója hazánk legnagyobb élelmiszeripari-horeca szakkiállításáról beszélt:

– A cél, hogy az érintett szakmáknak egy kihagyhatatlan találkozási lehetőséget biztosítsunk. Ennek eszközei: nemzetközileg elismert kiállítást kell kialakítani, a minőségnek méltónak kell lennie a résztvevőkhöz, illetve fontos, hogy a résztvevők számára üzletileg sikeres legyen a kiállítás. A szakmai edukációval kapcsolatos előadások alapfeltételek, illetve nemzetközi versenyekkel tesszük érdekesebbé a programunkat. A Sirha Budapest egy világméretű brand részeként így lesz kihagyatlan esemény 2016-ban is.

Stefano Favaro, a Nitro Circus és a Budapest Jump franchise tulajdonosa a Nitro Circus sikeréről tartott beszámolót:

– A Nitro Circus egy olyan fantasztikus álom, terv megvalósulása volt, mely számunkra is nem várt sikert aratott. Alapvetően egy szűk csoport számára ismert eseményt, egy sebességről, motorokról, extrém sportokról szóló rendezvénysorozatot tudtunk nagyon rövid idő alatt megismertetni a közvéleménnyel. Büszkék vagyunk arra, hogy kisgyerekes családok is kilátogattak a Groupama Arénába. Négy nap alatt hét eseményt szerveztünk az amerikai fellépőkkel, összesen 12 000 néző számára.

Marketing a digitális világban

Megváltozott a trade marketinges feladata abban a világban, ahol több képernyő is verseng a fogyasztó figyelméért. Online és offline hirdetések mixében érdemes gondolkodnia a marketingesnek, mert az hatékonyabb. A Trade Marketing Klub (TMK) kihelyezett ülésén arra is kaptak tippeket a résztvevők, hogyan készíthetnek hatékony online hirdetéseket.

A trade marketingesnek a mai megváltozott világban abban kell gondolkodnia, hogy a vásárló megnyerésének folyamata már otthon elkezdődik. A felhasználók egy töredezett digitális világban léteznek, ahol egyes generációk esetében a tévé dominanciája már megtört, és mobil- vagy más videós platformok jelentik az esti szórakozást.

A TMK Business Days rendezvényére kihelyezett ülésén Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen osztályvezetője érdekes adatokat közölt a résztvevőkkel: a tévé a legfontosabb képernyő a 65 évnél idősebbek 91 százalékánál. A fiatalok is néznek tévét – egyébként átlagosan a magyar felhasználó 4,5 órát tölt a nagy képernyő előtt –, de figyelmük megoszlik más képernyők között is: közösségi médiát, e-mailt, üzenetküldőket is használnak tévézés közben. Az ok Szűcs-Villányi Ágnes szerint egyszerű: tévézés közben is kapcsolatban szeretnének lenni társaikkal, esetleg a kedvenc márkákkal – emiatt a közösségi oldalakon való jelenlét és aktív tevékenység rendkívül fontos a cégek számára. Az is érdekes adat, hogy a fiatalok 121 percet töltenek mobiltelefonon, ebből csupán 8 percet telefonálnak, az idő felét pedig online töltik.

A Nielsen tapasztalata szerint a marketingesnek egy mix marketingkampányt – online és offline egyaránt – kell indítania ahhoz, hogy sikeres legyen. Egy ilyen kampányban az üzenetek egymást erősítve jutnak el a felhasználóhoz. Az adatok pedig azt mutatják, hogy egy mix kampány 2,5-szeres hatékonysággal működik.

Arany János, a TEN (korábbi) értékesítési igazgatója azokat az online hirdetéseket mutatta be, melyek működnek a bannervakságban szenvedők esetében is.

Szerinte egy online hirdetés feladata figyelemfelkeltőnek lenni és szórakoztatni. Természetesen az ember a görbe vonalakhoz, hullámos formákhoz szokott, a szögletes hirdetések már nem működnek az online világban. A játékossággal, kis animációval, hullámos vonalakkal feldobott hirdetések mindenképp felkeltik az internetező figyelmét, a kreatív marketinges feladata olyan tartalommal megtölteni, amely szórakoztató is.

A tartalmas napra az esti gálavacsora tette fel a koronát.

Keménykalap és krumpliorr

Dobpergés, a Business Days 2015 utolsó műsorszáma következett – a kötetlenebb hangulatú, de ugyanolyan érdekes és színvonalas péntek délelőtt, amelynek „porondmestere”, moderátora ­
Krizsó Szilvia újságíró, kommunikációs tanácsadó volt. A finálé előadói Görög Ibolya protokollszakértő, Dr. Csernus Imre pszichológus és Alföldi Róbert színész, rendező
voltak.

A keménykalap már kiment a divatból, a krumpliorrot pedig könnyed üzleti reggelikhez sem ajánlja Görög Ibolya, ám számos fontos viselkedési szabályra, kommunikációs trükkre hívta fel a figyelmet a szakértő:

– Az alapvető viselkedési szabályok mellett a legfontosabb, hogy mindenki a saját szerepében legyen hiteles. Ha krumpliorrot visel, legyen bohóc, de ha egy kiváló magyar terméket képvisel, melyet befektetőknek kíván eladni, akkor üzletembernek kell mutatkoznia. Lehet a világ legtehetségesebb hóbortos feltalálója bárki, ha nem adja el magát, a terméke sem lesz sikeres. A legegyszerűbb számunkra az európai normákat követni. Nemzetközi szinten az európaiság a rendező elv, ehhez alkalmazkodik mindenki. A viselkedési szabályok mellett a beszéd stílusa határozza meg leginkább egy tárgyalás menetét. Sajnos ma szörnyen beszélünk, hadarunk, motyogunk, szlenget használunk. A belső igényességem megköveteli, hogy ezeket a mai trendeket ne kövessem, és azt tanácsolom mindenkinek, hogy gyakorolja a helyes hangsúlyozást, mert az igényes beszédnél jobb benyomást semmivel nem lehet kelteni.

Dr. Csernus Imre a számokra, statisztikákra, teljesítményre alapozó üzleti világ és az érzelmi intelligencia kapcsolatáról beszélgetett a nézőkkel:

– Természetesen mindenkinek van érzelmi intelligenciája, csak elfeledkezünk arról, hogy ezt is fejleszteni kell. Az üzleti életben a legjellemzőbb, hogy azokat a konfliktusokat, melyek partnerek, üzlettársak között feszülnek, a vezetők nem tudják feldolgozni – mert bármennyire is jó szakemberek, nem elég fejlett az érzelmi intelligenciájuk. És ez gyakran fizikai tünetekhez, valós betegségekhez is vezethet. Mi az első lépés ahhoz, hogy ezt a problémát kezeljük? Beszélni kell róla olyanokkal, akikben megbízunk. És figyeljünk egymásra. Munkatársak, partnerek, üzlettársak esetében tudatosítani kell, hogy ők is emberek, lehet rossz napjuk, hibázhatnak, rossz döntéseket hozhatnak, ahogy mi is. A következő lépés egy hosszabb folyamat: az önismeret fejlesztése. Ez azért hihetetlenül nehéz, mert az önismeretet már gyerekkorban el kellene kezdeni oktatni, de akkor az emberek manipulálási lehetősége nagymértékben csökkenne, és ez a jelenlegi világnak nem érdeke. Ezért ma borzalmas mentálhigiénés viszonyok vannak Magyarországon. De ez nem azt jelenti, hogy felnőttként nem lehet magas önismereti szintre eljutni.

Alföldi Róbert szabadúszó életét hasonlította össze azzal, hogy milyen igazgatóként éveken át egy társulatot, színházat vezetni:

– Vezetőként, amikor van idő építkezni, megismerni egymást, még az elején lejátszhatjuk azokat a játszmákat, melyek akadályoznak minket a munkában. A többiek megismertek engem, a stílusomat, az elvárásaimat, azt a munkafolyamatot és minőséget, melyet megkövetelek. Az első bemutatók után ezekkel a konfliktusokkal már nem kellett foglalkozni, mert megbeszéltük, kezeltük őket. Egy év után mindenki tökéletesen tudta a dolgát. Ez egy olyan alapot jelent, melyből csodálatosan lehet építkezni. Vezetőként a legfontosabbnak azt tartom, hogy mindig pontosan érthető legyen, amit mondok: ne kelljen a főnök szavait megfejteni. Ebben a létben, amit most csinálok, az a nehéz, hogy mindig újra kell kezdeni az elejéről. És nemcsak a színészekkel, hanem mindenkivel, akinek más a tempója, hozzáállása, mint az enyém. Nekem is többet kell alkalmazkodni