Magazin: 2014 legfontosabb vendéglátós ipartestületi eredményei és eseményei II.

Időrendbe szedtük a Magyar Vendéglátók Ipartestülete 2014-ben végzett tevékenységének legfontosabb állomásait, és felkértük Kovács László elnököt és Semsei Rudolf alelnököt, foglalják röviden össze az MVI álláspontját a szakmát és az ipartestületet érintő legfontosabb kérdésekben.

A tegnap bemutatott, 2014-es naptárban is jelzett témák közül a legfontosabbakat Kovács László elnök és Semsei Rudolf alelnök konkrétan is elemezte.

Kovács László

Oktatás

Kovács László

Az MVI sokrétű tevékenységében idén az érdekvédelmi feladatok kaptak prioritást. Folyamatosan keressük a szakmaközi és a társterületek (turizmus, élelmiszeripar) közötti szinergiák kihasználásának lehetőségét, aktívan közreműködünk oktatási intézmények munkájában és a szakmai rendezvényeken, és törekszünk a hatékony kapcsolatrendszer kialakítására a mindenkori felettes szervezetek illetékes vezetőivel. Utóbbi néha sziszifuszi feladatnak bizonyul, egyrészt, mert a vendéglátásnak még mindig nincs intézményi „gazdája”, évtizedek óta midig csak valamely nagyobb terület részeként tekintenek rá, másrészt, mert akikkel tárgyalhatnánk, akikben empátiát kelthetnénk problémáink iránt, azok gyakran cserélődnek a fontos pozíciókban.

Ezzel együtt is nagy erőket mozgósítottunk a képzés témájában; rendszeresen javaslatokkal, előterjesztésekkel kerestük az illetékeseket, konkrét adatokkal és példákkal érzékeltetve, hogy szerintünk mely törekvések bizonyulhatnak zsákutcának, és milyen körülmények szükségesek a szakma színvonalának emeléséhez – a realitásokat felmérve bizonyos pontokon már engedni látszanak a döntéshozók.

Semsei Rudolf

Szakmai képzés

Semsei Rudolf

A 2014-ben végzett érdekvédelmi munkánkban a fő hangsúlyt a szakmai képzés területe kapta. Úgy látjuk, a szakképzés színvonala folyamatosan romlik, a pályaelhagyók aránya nő. Irreális elképzelésnek tűnik a duális képzés keretei között az étteremben végzendő gyakorlati oktatást az „oktató” mestervizsgájához kötni, már csak azért is, mert a – számításaink szerint legalább – 3-5 ezer mester felkészítése, képzése belátható időn belül nem megoldható. Álláspontunk szerint az oktatók kiválasztásában sokkal fontosabb szempont a munkában eltöltött idő, a szakképesítés, de elégségesnek tartanánk a diploma meglétét is. Véleményünk szerint ideális az lenne, ha a gyakorlati helyek választhatnák ki a fogadni szánt gyerekeket, a mesterfokozat pedig folyamatos akkreditációhoz lenne kötve.

Artisjus-problémák

Kovács László

Az Artisjusnak történő jogdíjfizetés a vendéglátás permanens problémája, a szakma többnyire mindeddig mégis széttagoltan küzdött érdekei érvényesítéséért. Bő éve történt először, hogy folyamatos konzultáció után, a társszervezetetekkel egyeztetve alakíthattuk ki álláspontunkat saját vállalkozói érdekeink védelmében, és együtt léptünk fel a szervezettel szemben. Továbbra is próbáljuk azt elérni, hogy az alkalmi rendezvények jogdíjának ne a belépőjegy, az étel és az ital ára legyen a kiszámolási alapja, lefordítva: a zene ára ne legyen magasabb a kínált bélszín és prémium bor mellett annál, mint a zsíroskenyér és a kóla mellett. Keveselljük az Artisjus által bejelentett 19,5 százalékos tehercsökkentési terveket is!

Stratégiai terv

Semsei Rudolf

Idén az ipartestület középtávú célkitűzéseit és a megvalósításához szükséges munka főbb elemeit összefogó stratégiai terv készült. Ennek legfontosabb megállapításai a kommunikációs tevékenység erősítését érintik, valamint azoknak a területeknek az aktivizálását, amelyek az MVI-tagok számára kézzelfogható hasznot hozhatnak (például jogi és munkaügyi tanácsadás, beszállítói egyeztetések).