Lesz olyan, ahol már 8-kor be kell zárnia minden boltnak
A szegényebb országok körében mostanra bőven akad példa a hétköznapokat is mélyen érintő energiaellátási problémákra, amelyekre az európai kormányok egyelőre még leginkább csak felkészülni igyekeznek. Felmerült, hogy egyes helyeken este 8-kor minden bolt bezár, hogy spóroljanak az energiaárakkal.
Pakisztánban például már nem jut elegendő üzemanyag az erőművekbe, így a rezsi emelkedése mellett áramkimaradásokkal is szembesül a lakosság, míg Bangladesben este nyolc órakor érvénybe lépő kötelező boltzárral próbál energiát megtakarítani a kormány. A termelők is megsínylik az energiaválságot, a bangladesi acélipar és az indiai vegyipar csak korlátozottan működik a Bloomberg összefoglalója szerint, amelyet a G7 munkatársa fedezett fel.
A nehézségek ráadásul különösen kellemetlen helyzetben érik ezeket az országokat, ugyanis a fejlett világ jobbára a viszonylag tisztán égethető földgáz használatára késztette őket a közelmúltban, amihez azonban nem társult a kitermelés érdemi növekedése. A fosszilis energiahordozók árai kedvezően alakultak a múlt évtized második felében, ráadásul a nyugati országok egyre inkább igyekeztek elfordulni tőlük, így a szerényebb költségvetésű államok is be tudtak rendezkedni a szén, a gáz és a kőolaj használatára – ezek a körülmények mostanra jócskán megváltoztak.
A földgáznál csak a tengeren szállítható cseppfolyósított verziónak (LNG) van világpiaca, és az ezekért a készletekért versengő – a kieső orosz vezetékes gázmennyiségeket kétségbeesetten pótolni igyekvő – gazdagabb európai országokkal szemben rendre alulmaradnak a szegényebbek. Utóbbiak a jelenlegi árak mellett nem tudják megvenni a megfelelő energiaellátáshoz szükséges mennyiségben az üzemanyagot: eredetileg Pakisztánnak, illetve Indiának szánt gázszállítmányok végül Európába érkeznek, Srí Lanka is küzd a beszállítókkal az ellátás biztosításáért. Argentína augusztusban, Banglades és Pakisztán pedig hónapok óta egyáltalán nem tudott LNG-t vásárolni.
Az amerikai hírügynökségnek nyilatkozó szakértő szerint az energiaimportra fordított összegek egy fejlett ország GDP-jének 2-4 százalékát teszik ki jellemzően, míg ez az arány egyes szegényebb államokban 25 százalék fölé emelkedhetett. A problémát tetézik a feltörekvő gazdaságok gyengülő valutái, ami miatt az import egyre drágul, az energiaválság tehát az áramszüneteken túl mindenféle további gazdasági nehézséghez, például rendkívüli inflációhoz vezet.
Kapcsolódó cikkeink
Árstopok és gazdasági intézkedések Közép-Európában: egyre több ország védekezik az infláció ellen
Miközben Magyarországon ismét napirendre került az árstopok bevezetése, Lengyelországban az…
Tovább olvasom >Működne Magyarországon a boltok elleni bojkott?
Az elmúlt napokban egyre nagyobb figyelmet kapott az a közösségi…
Tovább olvasom >Januárban kissé gyorsult az infláció az euróövezetben
Januárban a várt stagnálás helyett gyorsult az infláció, hat hónapja…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A januári magasabb fogyasztói árszint átmeneti jelenség
Nagy Márton szerint elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: január utolsó napjaiban már korrigáltak az árak
A KSH közlése szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan…
Tovább olvasom >