Lesz olyan, ahol már 8-kor be kell zárnia minden boltnak
A szegényebb országok körében mostanra bőven akad példa a hétköznapokat is mélyen érintő energiaellátási problémákra, amelyekre az európai kormányok egyelőre még leginkább csak felkészülni igyekeznek. Felmerült, hogy egyes helyeken este 8-kor minden bolt bezár, hogy spóroljanak az energiaárakkal.
Pakisztánban például már nem jut elegendő üzemanyag az erőművekbe, így a rezsi emelkedése mellett áramkimaradásokkal is szembesül a lakosság, míg Bangladesben este nyolc órakor érvénybe lépő kötelező boltzárral próbál energiát megtakarítani a kormány. A termelők is megsínylik az energiaválságot, a bangladesi acélipar és az indiai vegyipar csak korlátozottan működik a Bloomberg összefoglalója szerint, amelyet a G7 munkatársa fedezett fel.
A nehézségek ráadásul különösen kellemetlen helyzetben érik ezeket az országokat, ugyanis a fejlett világ jobbára a viszonylag tisztán égethető földgáz használatára késztette őket a közelmúltban, amihez azonban nem társult a kitermelés érdemi növekedése. A fosszilis energiahordozók árai kedvezően alakultak a múlt évtized második felében, ráadásul a nyugati országok egyre inkább igyekeztek elfordulni tőlük, így a szerényebb költségvetésű államok is be tudtak rendezkedni a szén, a gáz és a kőolaj használatára – ezek a körülmények mostanra jócskán megváltoztak.
A földgáznál csak a tengeren szállítható cseppfolyósított verziónak (LNG) van világpiaca, és az ezekért a készletekért versengő – a kieső orosz vezetékes gázmennyiségeket kétségbeesetten pótolni igyekvő – gazdagabb európai országokkal szemben rendre alulmaradnak a szegényebbek. Utóbbiak a jelenlegi árak mellett nem tudják megvenni a megfelelő energiaellátáshoz szükséges mennyiségben az üzemanyagot: eredetileg Pakisztánnak, illetve Indiának szánt gázszállítmányok végül Európába érkeznek, Srí Lanka is küzd a beszállítókkal az ellátás biztosításáért. Argentína augusztusban, Banglades és Pakisztán pedig hónapok óta egyáltalán nem tudott LNG-t vásárolni.
Az amerikai hírügynökségnek nyilatkozó szakértő szerint az energiaimportra fordított összegek egy fejlett ország GDP-jének 2-4 százalékát teszik ki jellemzően, míg ez az arány egyes szegényebb államokban 25 százalék fölé emelkedhetett. A problémát tetézik a feltörekvő gazdaságok gyengülő valutái, ami miatt az import egyre drágul, az energiaválság tehát az áramszüneteken túl mindenféle további gazdasági nehézséghez, például rendkívüli inflációhoz vezet.
Kapcsolódó cikkeink
Fagy sújtotta a hazai gyümölcsösöket – áremelkedéssel és kínálati hiánnyal indul a szezon
Május beköszöntével egyre több szezonális gyümölcs jelenik meg a boltokban…
Tovább olvasom >Törökországban némileg lassult az élelmiszerinfláció áprilisban
Törökországban 2021 decembere óta legalacsonyabbra, 37,86 százalékra lassult az éves…
Tovább olvasom >Áprilisban emelkedett kissé az euróövezeti infláció
A vártnál nagyobbnak, az előző havival megegyezőnek bizonyult az euróövezeti…
Tovább olvasom >További cikkeink
Nagy Márton: árréskorlátozást vezetne be a kormány a háztartási cikkeket árusító boltokra
A kormány szerdán tárgyalhatja, csütörtökön pedig várhatóan elfogadhatja azt az…
Tovább olvasom >Drágább Barbie, soványabb Heinz – Trump vámjai átrajzolják a globális fogyasztói piacot
Donald Trump vámpolitikájának hatása egyre több iparágat érint: játékgyártók, autóipari…
Tovább olvasom >Csaknem 20 százalékkal olcsóbb élelmiszerek? A kormány elégedett az árréscsökkentés eredmnyeivel
„Egyre több terméket lehet olcsóbban megvásárolni az árréscsökkentésnek köszönhetően, az…
Tovább olvasom >