Lemaradásban a magyarok napi zöldség- és gyümölcsfogyasztása
Az 1-3 éves gyermekek zöldség- és gyümölcsfogyasztása még eléri a WHO által javasolt napi bevitelt, ám ez a mennyiség az életkor növekedésével párhuzamosan csökken. Az 1-3 éves gyermekek naponta 41 dkg zöldséget és gyümölcsöt esznek. A 4-10 évesek már csak 34 dkg-ot, míg a 11-18 évesek csupán 27-et, derült ki a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének korábbi elemzéséből, amely a hazai 0-18 éves korosztály táplálkozási szokásait vizsgálta.
18 éves kor felett ugyan növekszik a tudatos táplálkozásra való igény, de így is lemaradásban vagyunk az irányadó napi minimális 40 dkg-os mennyiséghez képest. Ősszel sokaknak fejtörést okozhat a friss zöldségek és gyümölcsök beszerzése, de más módon, akár zöldségpástétomokkal is be tudjuk vinni a szükséges vitaminokat szervezetünkbe.
ösen fontos, hogy egészségünkre még inkább figyeljünk. Nagyban hozzájárulhatunk ehhez, ha tudatos étrendet követünk. Ennek pedig elengedhetetlen része, ha zöldségeket és gyümölcsöket is fogyasztunk. A zöldségek bőséges forrásai a vitaminoknak (pl. C-vitamin, béta-karotin, B-vitaminok), ásványi anyagoknak (pl. kálium, magnézium), élelmi rostoknak, az olajos magvakat és babféléket leszámítva pedig az energiatartalmuk sem jelentős. Mindegyik zöldség más-más vitaminban, illetve ásványi anyagban gazdagabb, így a változatosság nemcsak gyönyörködtet, hanem hozzájárul a megfelelő tápanyagbevitelhez is.
Amennyiben a hazai zöldségeket az érési idényükben iktatjuk be étrendünkbe, akkor a hazai gazdaságot és termelőket is támogatni tudjuk. Ősszel és télen jól beilleszthető az étrendbe a sütőtök, cékla, savanyú káposzta, jégcsapretek, fekete retek, vajretek, kelbimbó, kelkáposzta fejes káposzta, vörös káposzta vagy éppen a különböző szárazhüvelyesek.
„Sokan azt gondolják csak húsokból, halakból lehet pástétomot előállítani, pedig ez nem így van, a zöldségek is kiváló alapanyagok ehhez. Mi pedig fontosnak tartjuk, hogy az egészséges életmód minél inkább elterjedjen a hazai lakosság körében és akkor is lehetőség legyen például zöldségek fogyasztására, ha éppen rohanásban vagyunk vagy nem a megszokott módon vinnénk be a hasznos tápanyagokat a szervezetünkbe”
– mondta Kovács Gábor, a Hamé Hungária Kft. ügyvezető igazgatója.
A szárazhüvelyesek, például a bab is nagyon jó pástétom alap, amit aztán változatossá lehet tenni akár gombával, paradicsommal és fűszerezéssel. A zöldségek fűszerként is funkcionálnak, így ha vöröshagymát, fokhagymát, paprikát ízesítésre használunk, sokkal kevesebb só kell az ételekhez, ezáltal pedig egy nagyon kellemes, az alapzöldségekkel harmonizáló ízhatást érünk el.
Kapcsolódó cikkeink
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének állásfoglalása az időszakos böjtről
Napjainkban közkedvelt téma a böjtölés és annak egyik fajtája, az…
Tovább olvasom >Mi a tudományos igazság a böjtölés mögött?
Elkezdődött a húsvét előtti negyvennapos nagyböjt, de ilyenkor sokan a…
Tovább olvasom >Hogyan mentsük át az újévi fogadalmat februárra?
Túlvagyunk január 19-én, amikor állítólag a legtöbben feladják az újévi…
Tovább olvasom >További cikkeink
Magyarországon évente mintegy kétmillió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik
Az indokolatlan fogyasztás környezeti veszélyeire és a hulladékok újrahasznosításának fontosságára…
Tovább olvasom >„Kukába az élelmiszerpazarlással” – plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja
A Fenntarthatósági Témahét alkalmából „Kukába az élelmiszerpazarlással” címmel indít plakáttervező…
Tovább olvasom >Nem biztos, hogy a papírcsomagolás a legjobb
A csomagolások környezeti hatásai egyre nagyobb figyelmet kapnak a fenntarthatóság…
Tovább olvasom >