Lego, Samsung, Audi a munkáltatói rangsor élén

Krisztus előtt, Krisztus után. Korona előtt, korona után? A világ mindenesetre megint nagyot változik. A Randstad hetedik alkalommal jelentette meg májusban munkaerőpiaci körképét, amit a koronaválság jelentősen átírt. Mégis, nagyon fontos trendeket ismerhetünk meg belőle, amelyek kihatnak a jövőre is.

A pillanatállító gombot március tizenhatodikán lenyomtuk, de amikor felengedjük: nem ugyanaz a film folytatódik. Ez manapság közhely.

Mi történik a gazdaságban?

Baja Sándor
ügyvezető
Randstad Magyarország,
Csehország, Románia

Az egészségügyi járványon túlmutató súlyos gazdasági válságban találtuk magunkat 2020 tavaszán. A legnagyobb baj nem a néhány hónapos gyármegállás, boltbezárás, a turizmus tavaszi megszűnése, hanem az ennek hátán megjelenő általános bizalmatlanság, ami évekig kihathat. Immár egyre valószínűbb sajnos, hogy nem V, de még csak nem is U alakú válság van, hanem L.

A cseh politikusok őszinték: a pénzügyminiszter, Elena Schiller azt mondja, hogy minimum négy év kell, hogy visszaérjenek a 2019-es szintre.

Bár a magyar cégek többsége nyíltan nem meri vállalni, azért látni kell, szinte mindenki megvágta beruházásait, törölte minden nem feltétlenül szükséges költségét, a továbbképzéseket, a bónuszt és cafetériát, minimum létszámstopot, de még inkább fizetéscsökkentést és leépítéseket hajtanak végre. A diákmunkásokat elküldték (nem véletlenül jelentkeznek rekordszámban az egyetemisták diákhitelért), az időseket pedig veszélyeztetettségük okán küldik haza. Ezek az intézkedések nemcsak a közvetlenül érintett vendéglátóipart, olajipart, autóipart érintik, hanem szinte minden céget, legyen az IT, SSC, telekom, élelmiszeripar, kereskedelem.

Ezen döntések láncreakciója súlyos következményekkel jár. A tavaly év végi Portfolio.hu felmérés szerint a magyarok kétharmada jövedelem nélkül 3 hónapig sem bírja ki. Akinek van pénze kivár a vásárlásaival, akinek nincs, az nehéz hónapok elé fog nézni. De mindkét eset a kereslet visszaesését indukálja. A 3,6%-os munkanélküli rátánkat, amivel az EU dobogós helyeinek közelébe voltunk, gyorsan növelni fogjuk, és a két számjegyű mutató nehezen elkerülhető.

A magyar cégek 40%-a májusban már hitelből utalt fizetést, ami demonstrálja a cégek tartalékainak hiányát. Ennek lehet, hogy az oka az elmúlt évek beruházásai vagy a tulajdonosi profitmaximalizálás. Az állami olcsó hitel életbevágó lesz, ha a tömeges cégcsődtől meg akarjuk menteni az országot. A kérdés, hogy a válság után ezek a cégek tudnak-e alkalmazkodni az új világhoz, lesz-e igény a szolgáltatásukra, termékeikre, mert ha nem, akkor a hitelek csak az agóniájukat hosszabbítják meg.

Mit mutat a Randstad tanulmánya?

A világ 33 országában készült felmérés keretén belül nálunk, Magyarországon 6500 18 és 65 év közti munkaképes korút kérdeztek meg földrajzilag, nemre, végzettségre, korra reprezentatív mintán. A sztenderd kérdéseken túl, amelyek a legnépszerűbb cégekről, ágazatokról szólnak, arról, hogy az emberek mi alapján választanak munkahelyet, ebben az évben a Randstad megkérdezte a munkavállalókat a részmunkaidőről, a munkahely-változtatás részleteiről, és hogy milyen juttatásokat várnak és kapnak.

Ágazatok, népszerű cégek

A Randstad munkáltatói versenyében mindig a 150 legnagyobb munkáltató versenyez, nevezni nem lehet. Magyarország legnépszerűbb munkáltatója 2020-ban a Lego lett, a dobogóra a Samsung és az Audi fért még fel. Megtört tehát az autóipari hegemónia, a legnépszerűbb cégek a fenti három cégen túl az IT, a Telecom és a szolgáltató központok köréből kerülnek ki elsősorban. Természetesen ismertségben az FMCG és kereskedelmi cégek erősebbek a szolgáltató központoknál, IT-cégeknél, hiszen a munkavállaló fogyasztóként, vásárlóként is találkozik ezekkel a cégekkel.

A kereskedelemben/vendéglátásban 100 megkérdezettből 35 szeretne dolgozni, az FMCG-ben ez 37, tehát közel vannak egymáshoz. Bár a kereskedelem és az FMCG-szektor is vesztett népszerűségéből 1-1 százalékpontot, azért a többi ágazathoz képest nem olyan rossz az eredmény, hiszen az autóipar és az ipari termelés is 37 százalékos népszerűségi mutatóval bír. Az autóipar 3% pontot vesztett 2020-ban, és míg az Audinál háromból ketten (67%) szerettek volna dolgozni 2017-ben, mára ez lecsökkent 56%-ra. Mégis ezzel az eredménnyel is harmadik legnépszerűbb az Audi. A nyertes Lego is csak 58%-ot kapott.

Az élelmiszeriparban a versenyzők között a legnépszerűbb a Nestlé, bár 2% pontot vesztett, 50%-os eredménye azt jelenti, hogy minden második magyar munkavállaló szívesen dolgozna náluk. Meg kell jegyezni, hogy versenyen kívül a Randstad felmérte a Coca-Colát is (hiszen a Cola nincs a 150 legnagyobb munkáltató között), és a dunaharaszti cég hajszállal (51%) megelőzte a Nestlét. Utánuk nagy a tumultus: P&G, Szentkirályi, Danone, Heineken a sorrend.

A kereskedelemben/vendéglátásban összesen 39 céget mért fel a Randstad ebben az évben, érdekes, hogy az év elején még népszerűek voltak a hotelláncok, mint a Hunguest és az Accor-Pannonia. A szakkereskedők nagyon kedveltek: Lego (mint kiskerlánc), Decathlon és Ikea. Az élelmiszer-­kereskedők jönnek utánuk. A legvonzóbb az Aldi és a Lidl. A legkevésbé népszerűek ebben a kategóriában a gyorséttermek.

Érdekes HR-kérdések

Magyarországon a megkérdezettek mindössze 7%-a mondta, hogy 30 óránál kevesebbet dolgozik hetente, a részmunkaidő a válságban nagyot változik. Érdekes az is, hogy a magyarok 21%-a váltott az elmúlt 12 hónapban munkahelyet, ami messze több, mint az európai átlag 17%, de sokkal kevesebb, mint a 2019-es 23% volt. Érdekes megjegyezni azt is, hogy a váltáskor a dolgozók 22 százaléka kevesebb fizetésért vállalt munkát, összességében pedig kétharmaduk 10 százaléknál kevesebbért váltott, ami mutatja, hogy a fizetés azért nem minden.

A népszerű juttatások terén érdekes, hogy a munkába járás költségeit szerették volna megkapni a legtöbben (84%), és 58% meg is kapta részben vagy egészben. A rugalmas munkaidő volt a második leginkább áhított (83%), és 45 százalék részesült is ebben a juttatásban. A legérdekesebb az otthonról végzett munka, ami 77 százalékban volt áhított, de csak a dolgozók negyede kapta meg (24%). Ez utóbbit a jelenlegi körülmények felülírták, és robbanásszerű változáson megy át a világ, rájöttünk, hogy a home office a jó csapatoknál ultra hatékony lehet, és minden funkciót, amiről eddig azt hittük, hogy otthonról nem lehet megcsinálni, kiderült, tökéletesen megy: bérszámfejtés, vezetői értekezlet, kreatív brainstorming workshopok.

Kell-e a jövőben ennyi iroda, utazás, vagy a munka teljesen más lesz? //