Legjobb esetben is helyben topog az élelmiszer-gazdaság 2009-ben

A pénzügyi válság világszerte, így Magyarországon is, igen rosszkor érte az élelmiszerszektort. A bankrendszerbe vetett bizalom megrendült, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hamar érzékelte a hitelezési hajlandóság csökkenését. A kormányzat abban reménykedik, hogy a holtponton átlendíti az ágazatot a csaknem 500 milliárd forintos támogatás.Az idei esztendő prognózisa a legtöbb élelmiszer-termelő ágazatban a legjobb esetben is csak szinten tartással számol. Már azok is kevesen vannak, akik a tavalyi mutatószámaikat meg tudják ismételni, még kisebb az olyan vállalkozások száma, amelyek jelentősebb új vállalkozásba fognak. Bizonyos szempontból kényszerhelyzetbe kerülnek azok, akik valamilyen pályázaton nyertek, s ennek révén fejlesztésbe kezdtek. Nekik kötelezően kell növekedést produkálni.
A cikk írásakor még számos, a makrogazdaságra is hatással lévő folyamat nem zárult le, így nem dőlt el, hogy miként dönt az Alkotmánybíróság Sólyom László köztársasági elnök által a taláros testület elé utalt SPS-rendszert szabályozó törvényről, de nem dőlt el, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium milyen szerződést tud kötni a kereskedelmi láncokkal. Emlékezetes, hogy a magyar élelmiszer-termelők új alapokra akarják helyezni kapcsolataikat a kereskedelmi szervezetekkel, s ezért felmerült annak a lehetősége, hogy közösen egy kereskedelemi etikai kódexet fogadnak el.

Plusz után újra mínusz a mezőgazdaságban?
A magyar gazdaság termési komponensei közül általában a mezőgazdaság mutatja a legnagyobb ingadozást. Idén – a 2007-es visszaesés és a tavalyi számottevő növekedés után – mindenképpen a termelés és az agrárjövedelmek csökkenésével kell számolni; ezzel együtt a vidéki foglalkoztatás csökkenésével és az elszegényedés növekedésével.
Átlagos időjárást feltételezve, 2009-ben az agrárszektorban legalább tízszázalékos visszalépésre kerülhet sor. A tavalyi magas, összességében mintegy 20 százalékos növekedés után a hozamok csökkenhetnek, miközben az állattartás legfeljebb stagnál. A visszalépés mellett szól az is, hogy az agrárszektor elemzői szerint a belföldi élelmiszerpiac érdemben idén sem bővül, hiszen a vásárlóerő növekedésére senki nem számíthat. A pénzügyi válság igen rosszkor éri az agrárszektort: a két éve kezdődött hektikus ármozgások után, és a tartósnak mondható bizonytalanság közepette. A gazdasági válság hatásai a termelés hitelezésében, a fejlesztésekben, a munkanélküliség növekedésében egyaránt érezhető lesz. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar érzékelte leggyorsabban a hitelezési hajlandóság csökkenését, nehezebben és drágábban jutnak hitelhez.

Uniós programok veszélyben
Az élelmiszerek világkereskedelme lelassul, az árak tovább mérséklődhetnek. Különösen érzékenyen érinthetik a változások a bioüzemanyag-gyártást: a tervezett fejlesztések és termelésbővítés aligha valósulnak meg. Ennek ugyan látszólag ellentmond, hogy az agrárkormányzat még 2008 októberében újra próbálkozott az bioüzemanyag-program felélesztésével. Azzal a feltétellel ígért állami garanciával felvehető hitelt 3 etanolgyártó beruházáshoz, hogy a pályázó üzemek a 2008-as kukoricatermésből legalább félmillió tonnát megvásárolnak. Sőt, ezen túlmenve kilátásba helyezték, hogy a kisebb, repceolaj préselésére vállalkozó beruházások is részesülhetnek majd egy másik, támogatott hitelforrásból.
A finanszírozási gondok veszélybe sodorhatják az uniós finanszírozású fejlesztési programokat is, mert a saját erő előteremtése kritikus tényezővé válhat. A kertészeti, élelmiszer-ipari, állattenyésztési fejlesztési beruházásoknak ugyanis tekintélyes sajáterő vonzata is van. Valószínű, hogy számos pályázó nem tudja befejezni a megkezdett beruházásokat, illetve nem tud eleget tenni fenntartási, működtetési kötelezettségének.
A pénzügyi krízis – miközben visszaveti a keresletet – hatásaként csökkennek az élelmiszerárak. Közben Brüsszel több, a magyar mezőgazdaságot érintő ügyben fontos jogszabály-módosítást hajtott végre, illetve tervez. Ezek egyike a kertészeti termékek minősítési szabályainak megváltoztatása. Míg tíz termék esetében továbbra is megmaradtak a korábbi szigorú, zömében alaki előírások, addig 26 zöldség és gyümölcs esetében ezeket eltörölték. Ez, különösen a minőségi zöldséget előállító magyar kertészetek számára hátrányos. Mindezt tetézi az Európai Bizottság által tervezett növényvédelmi reform. Az agrárium által kritizált terv révén számos haszonnövény védelem nélkül marad, s ez megint csak az importált termékeket hozza helyzeti előnybe.
Piaci elemzők és gazdaságkutatók szerint az agráriumon belül tovább fokozódik a differenciálódás üzemek, ágazatok és régiók között, újabb mezőgazdasági termelők és élelmiszer-feldolgozók eshetnek ki az ágazatból. A leginkább veszélyeztetettebbek a kistermelők.

Export: vonzóbbá válik a régiónk
Ha a magyar élelmiszer-termelés piaci lehetőségeit vesszük sorra, akkor bizonyosnak tűnik, hogy a belföldi élelmiszerpiac 2009-ben sem bővül, a legjobb esetben is az eladások mennyisége az idei szinten marad. Ugyanakkor a forint gyengülése a hazai élelmiszer-termelők versenypozíció-ját javítaná a forint gyengülése. De az általános versenyképességi gátak és a hazai kiskereskedelmet uraló áruházláncok beszerzési politikája miatt, minden valószínűség szerint a hazai termékek nem bővíthetik az egyre szűkülő piaci szeletüket.
A magyar agrárexport mennyisége 2009-ben valószínűleg stagnál (a 2008-as 5-10 százalékos csökkenés után), értéke viszont azonban mindenképpen csökken, miután 2008 is árcsökkenést hozott.
A legfontosabb régiós exportpiacon, a régebbi uniós tagállamokba (EU 15) irányuló magyar agrárkivitel mennyisége 2008-hoz képest 2009-ben enyhén visszaesik, ám az exportárbevétel ennél nagyobb mértékben csökken. Az exportálók számára ezt csak részben ellensúlyozhatja a forint értékvesztése. A megbecsült magyar élelmiszer-exportpiacoknak számító Németországban és Olaszországban 2009-ben nem számolnak a GDP növekedésével. Ezért semmi nem indokolja, hogy ezekben az országokban a tavalyihoz képest több magyar agrárterméket vásárolnának. A prognózisok szerint az exportárbevétel a termékösszetétel eltérései miatt Németországban valamivel erősebben esik majd vissza.
Rosszabbul alakulhat az osztrák export, ahol ugyan minimális (egy százalék alatti) GDP-növekedés várható, a termékösszetétel miatt azonban (etil-alkohol, repcemag stb.) a magyar kivitel mennyisége és értéke is csökkenhet.
A 2008-ban a legnagyobb magyar exportpiaccá előrelépő Románia rendkívül dinamikus gazdasági növekedése 2009-ben lelassul, de számottevő marad. A magyar agrárkivitel mennyiségben tovább nőhet, a csökkenő árak miatt azonban inkább csak az árbevétel stagnálására lehet felkészülni. Lengyelország felé ugyanakkor növekedhet a kiszállított árumennyiség és az árbevétel is. Az új tagországokba irányuló magyar export mennyisége 2009-ben tovább nőhet, értéke viszont stagnálni fog – ezt a hatást némiképpen ellensúlyozhatja a forint romlása.

Új támogatási pályázatok áprilistól
Többek szerint mindebből az következik, hogy a magyar élelmiszertermelők piaci lehetőségei 2009-ben nem javulnak. Különösen a 2007-es árrobbanás után kellemetlen, hogy a 2008-as jó termés jelentős részét kénytelenek nyomott áron eladni – illetve a tárolható termékeknél azok, akiknek pénzügyi helyzete azt megengedi, megpróbálhatják kivárni az árak emelkedését, de jelentős javulás a következő másfél évben aligha következik be.
Ha a részleteket nézzük, akkor kiderül, hogy a válság hatásai közül Magyarországon is mindenekelőtt a hitelezési hajlandóság csökkenése jelentkezik. A finanszírozási gondok veszélybe sodorhatják az uniós finanszírozású fejlesztési programokat is, mert a saját erő előteremtése kritikus tényezővé válhat. Valószínű, hogy számos pályázó nem tudja befejezni a megkezdett beruházásokat, illetve nem tud eleget tenni fenntartási kötelezettségének. Mivel az FVM-et is érintik a költségvetési megszorítások, mozgástere tovább szűkül.
Bár ezt némiképpen cáfolta Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter évnyitó sajtótájékoztatóján. Egyebek között elmondta, hogy az ágazat nyereségszintje tavaly az előző évhez képest 7-8 százalékkal emelkedett. Hangsúlyozta, hogy az agrárágazat által termelt exportárbevételnek köszönhető, hogy nem csúszott negatívba a magyar nemzetgazdaság tavalyi teljesítménye.
Az idei évről szólva közölte: az ágazat 483 milliárd forintos forrással gazdálkodhat az áthúzódó forrásokkal együtt. Az összegből 70 százalék, mintegy 338 milliárd forint uniós pénz. Ennek jó része nemzeti társfinanszírozást is igényel, de a miniszter szerint a tárca azon lesz, hogy egyetlen euró se vesszen el a magyar költségvetés gondjai miatt.
Gráf József az idei év legnagyobb lehetőségének azt tartotta az ágazat szempontjából, hogy mintegy ezermilliárd forint fordítható az idén az ágazat műszaki fejlesztésére. Ez az ezermilliárd forint átlagosan 40 százalékos támogatás mellett használható majd fel összességében.
Az idén a tárcánál arra törekszenek, hogy a némileg elmaradt kifizetéseket mielőbb megkaphassák azok a gazdálkodók, akiknek ez a finanszírozás szempontjából hiányzik. Ezért új támogatási pályázatokat csak várhatóan áprilisban írnak ki.

Jobb lehetőségek, rosszabb feltételek
Mindettől függetlenül arra kell felkészülni, hogy a pénzügyi krízis visszaveti a keresletet, ami csökkenti az élelmiszerárakat. A keresleti és önköltségi oldalról egyaránt jelentkező nyomás miatt különösen a minőségi élelmiszer-termelés feltételei nehezednek, ami akadályozhatja a versenyképesség javítását.
A válságra adandó válaszok stratégiai gondolkodást követelnek mind vállalati, mind kormányzati szinten.
A belföldi élelmiszerpiac 2009-ben sem bővül, az eladások volumene az idei szinten marad. A hazai élelmiszer-termelők versenypozícióját javítja a forint gyengülése és ezáltal az import drágulása, versenyképességi problémák miatt azonban számottevő importkiszorítás nem valószínű.
Összességében a magyar élelmiszer-termelők piaci lehetőségei 2009-ben várhatóan nem javulnak: az értékesítés volumene a bel- és a külpiacon egyaránt stagnál, miközben az árak nem érik el az idei év szintjét, és így az árbevétel visszaesik. A 2008-as jó termés jelentős részét a termelők kénytelenek nyomott áron eladni – illetve a tárolható termékeknél azok, akiknek pénzügyi helyzete azt megengedi, megpróbálhatják kivárni az árak emelkedését, de jelentős javulás a következő másfél évben aligha következik be.
Czauner Péter

A mezőgazdasági bruttó termelés volumenindexei (2000=100)
2000–2009
Év %
2000 100
2001 116
2002 111
2003 107
2004 131
2005 118
2006 114
2007 101
2008 121*
2009 110*
* Kopint-Tárki Konjunktúra Kutató Zrt. Forrás KSH