Lassan vége a „maszatolásnak”?

Vendégszerző:
Fazekas Endre
alapító tag
Lánchíd Klub

Az EU szabályozás egyik fontos célja, hogy megkülönböztesse a fenntartható vállalati működést a ’Greenwashingtól’, vagyis a környezeti szempontok üres hangoztatásától!”

A vállalatok olyan kihívásokkal néznek szembe évtizedünkben, mint az éghajlatváltozás kezelése, az EU radikálisan szigorodó fenntarthatósági elvárásai (Taxonomy), az erőforrások elérhetőségének szűkülése, az ellátási láncok fenntarthatósága. Nem beszélve a digitalizációs átállás hatásainak kezeléséről, felkészülésről az optimalizált, autonóm robotokra és folyamatokra épülő termelésre, a mesterséges intelligencia exponenciális fejlődésére. Ez nem egy futurisztikus, zavaros vízió, hanem a közeljövő!

A nemzetközi szabályozás is határozottan ebbe az irányba kényszeríti a vállalkozásokat: az ENSZ legátfogóbb és fenntarthatósági szabványa (GRI) az Európai Klímatörvény, a már említett EU Taxonomy, valamint a 2022 őszén életben lépett EU fenntarthatósági jelentési kötelezettség (CSRD), ami 2028-ig folyamatosan lépésenként tágítva a kört, minden európai vállalkozásra – beleértve a mikrovállalkozásokat is – érvényes és kötelező lesz.

Az új helyzetre való felkészülést nem lehet az utolsó percekre hagyni. Versenyképes, a fennmaradást és megmaradást biztosító „vállalati klíma- és fenntarthatósági stratégia” megfogalmazása és megvalósítása nem „egyéjszakás kaland”, hanem fáradságos, éveken átnyúló program. A megfelelés a kötelező jogi elvárásokon túl minden vállalkozás elemi érdeke, és versenykörnyezeti szabályozás is erős motivációs rendszer. További ösztönző tényező, hogy a karbonlábnyom-csökkentést komolyan vevő vállalatok nemcsak saját maguk számára írnak elő kötelezettségeket, hanem a szállítói láncban érdekelt partner vál­lalkotásokkal szemben is megfogalmaznak igényeket. E tekintetben a fogyasztói elvárások is radikálisan változnak, különös tekintettel a mai fiatal generá­cióra, akiknek jövőjéről van szó.

Jelentős források állnak rendelkezésre kamattámogatott „Zöld hitel” és vissza nem térítendő támogatások formájában, és ezt a törekvést támogatja az MNB Zöld kötvény programja is. Alapvető cél, hogy a vállalati klíma- és fenntarthatósági stratégia ne „extra költségként” jelenjen meg a fejekben, hanem a hatékonyságot és versenyképességet javító életképes üzleti modellként, amely ugyanakkor csökkenti karbonlábnyomot az egész értéklánc tekintetében! Először a fejekben kell rendet tenni, és felmérni vállalkozásunk jelenlegi állapotát, gyengeségeit és kitörési pontokat. A GRI erre pontos útmutatást ad, és 90 indikátort biztosít a diagnózis felállításához.

Teljes szemléletváltásra van szükség, nem leszűkítve a fenntarthatóság problematikáját a felmelegedésre! Az évtized kulcsszavai: kutatás-fejlesztés, innováció, hatékonyság, termelékenység, az erőforrások összességének optimalizálása, előretekintő modernizálás, magas hozzáadott érték, a tudás és szakismeret elismerése.

Profitéhes tulajdonosok mellett nincsenek irigylésre méltó helyzetben a felismeréssel bíró managementek. Két dolgot kell megértetni a döntéshozókkal. A cégérték meghatározó eleme egy komoly befektetőnek a vállalkozás fenntarthatósági állapota már ma is.

És született egy új fogalom: Etikus profit! Tessék ízlelgetni. //