Lassan kel életre a hitelpiac

A korábbi esztendőkben töretlenül fejlődő hitelpiac meglehetősen drámai periódust élt át. A globális válság miatt beszűkülő források sokáig a hitelezés minimálisra való szűküléséhez vezettek, s miközben nem, vagy alig volt forrás, még a hitelképes ügyfelek sem vehettek fel kölcsönt, a pénz ára, a kamat rendkívüli mértékben beugrott.A szinte folyamatosan érvényesülő sokk-közeli helyzet, illetve az immár tartósan magas forrásköltségek markáns negatív hatást gyakorolnak a hazai bankrendszer szolgáltató képességére. A forint- és az euróhitelek ügyfélkamatai 2008. szeptember óta jelentősen emelkedtek, a bankok nagy része pedig, a forinttal szembeni tekintélyes árfolyamvolatilitás miatt, felhagyott a svájci frankban történő hitelezéssel – állapították meg nemrégiben az MNB szakértői. Emellett általános jellegű hitelkínálati korlát is kialakult. A kereskedelmi forrásszerzés erősen megnehezedett, a külföldi anyabankok pedig, amelyek az októberi sokk alkalmával számottevő összegű új forrásokat bocsátottak magyar leánybankjaik részére, azóta gyakorlatilag változatlan szinten tartják leányaik finanszírozását, a kockázati alapon történő kihelyezést pedig jelentős mértékben korlátozzák.
A kínálati korlát a hitelezési feltételek jelentős szigorításában nyilvánul meg, mind az ár-, mind pedig a nem árjellegű feltételek tekintetében, és elsősorban az alacsonyabb üzleti marzzsal jellemezhető vállalati hitelezési tevékenységet sújtja. A hitelállományok növekedése jelentős mértékben lassult: a növekedés jelenleg gyakorlatilag annyi, amennyi a lakossági betét- és kötvényállomány növekedésének és a vállalatok betétcsökkenésének a különbsége, amit alig-alig növelnek a külföldi forrásból összeszedett források. Vagyis a gyengülő hitelkínálat hozzájárul a csökkenő külső kereslet által amúgy is erősen sújtott reálgazdasági konjunktúra további lanyhulásához.
Hogyan ítélik meg a jelenlegi helyzetet? – kérdeztük a banki szakembereket. Kérdéseinkre Szabó Balázs, a MKB Bank wholesale üzletirányítás szakterületének ügyvezető igazgatója, valamint Gyöngyössy László, a Citibank kkv értékesítési igazgatója válaszolt.
– A szűkülő üzleti hitelezés, a kereskedelmi bankok visszaeső aktivitása jellemezte az elmúlt 12 hónapot. Ebben a helyzetben milyen hitelezési gyakorlatot folytattak? Mennyiben alakultak át a kockázatértékelések?
Szabó Balázs (MKB): – A MKB Bank az elmúlt tizenkét hónapban a meglévő állomány kezelésére helyezte a hangsúlyt. Ez nem jelentette az akvizíciós törekvések teljes megszűnését, ugyanakkor messze kisebb hangsúlyt kapott, mint a válságot megelőző években. Alapvető cél a már kialakult üzleti, finanszírozási kapcsolatok ápolása, illetve ezen túlmenően szakmai, pénzügyi tanácsadás mindazon ügyfeleinknek, akik a válság által leginkább érintett ágazatokban tevékenykednek. A kockázatértékelések alapelvei érdemben nem változtak, nyilván a romló gazdasági környezet az értékelések eredményében mutatkozott meg. Persze, tekintettel a válságra, illetve a forint ingadozására, sok olyan szempont nagyobb hangsúlyt kap, amelyet eddig nem volt szükséges elemezni. A kereskedelem kapcsán például kiemelt fontosságú volt, hogy az importőr vállalatok vonatkozásában nagy figyelmet kellett fordítani a romló devizapozíciójukra.
Gyöngyössy László (Citibank): – A kis – és közepes vállalkozások finanszírozási igényei a rövid távú finanszírozások felé tolódtak el az elmúlt évben, a beruházási hitelek iránti érdeklődés jelentős mértékben visszaesett. Ügyfeleink likviditásukat szeretnék erősíteni forgóeszköz-finanszírozási konstrukciókkal. Nem könnyű számukra a hitelhez jutás, mert a bankszektor sok szereplője elzárta a hitelcsapokat a banki likviditás erősítése céljából. A Citibank nem küzd likviditási nehézségekkel, forintban és devizában is kielégítő mennyiségű és lejárati struktúrájú források állnak a bank rendelkezésére. Ezzel összhangban a hitelezési tevékenységünk még élénkebb, mint a 2008-as évben a válságot megelőző hónapokban.
Folytatjuk az eddigi prudens hitelezési politikánkat, amely alapvetően a működőtőke-finanszírozásra koncentrál azon vállalkozásoknál, ahol bizonyítottan eredményes volt a közelmúltban a gazdálkodás, és válság idején és a közeljövőben is biztosítottak a megfelelő üzleti kilátásai.
– A válság miatt indított új termékeik miként váltották be a hozzájuk fűzött reményeket?
Sz. B. (MKB): – Az egyes termékek kialakítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a célszegmens, illetve célszektor sajátosságaira, ugyanakkor önmagában egy termék nem oldja meg az adott vállalkozás problémáját, nagyon sok esetben a vállalatok egyedi kezelésére van szükség. Ennek alapján tehát kijelenthető, hogy a válság miatt indított intézkedéseknek csak egy töredékét teszik ki az újonnan fejlesztett hiteltermékek, így hatásosságuk a többi, megtett intézkedéssel együtt értelmezhető. Az idei évben elsősorban a különböző állami programokhoz való csatlakozással bővítettük a szolgáltatási körünket, rugalmasabbá tettük egyes (például faktoring) termékeinket, és igyekeztünk új betéti konstrukciókat kialakítani, hogy a vállalkozók által nehezen megtermelt források elhelyezésére kedvező megoldásokat tudjunk kínálni. Korántsem jelenthetjük ki, hogy a válságnak vége. Nagyon sok vállalkozás életében jelentős negatív hatást, ezen belül strukturális problémákat eredményeztek a pénzügyi válság reálgazdasági vonatkozásai. Ezen problémák kezelése sok esetben közép, vagy rosszabb esetben csak hosszú távon megvalósítható, így a kialakított konstrukciók értékelését is érdemes középtávra kalibrálni.
Gy. L. (Citibank): – A válság nyomán a devizában nyilvántartott és törlesztendő finanszírozási termékek iránt erősödött az érdeklődés, mivel konkurenseink ezen a területen visszavonultak. Ennek megfelelően az EUR-, USD- és CHF-hiteleink iránt nőtt az érdeklődés, így ezeket erősítettük meg. A korábbi hitelezési gyakorlatunkkal összhangban ezen konstrukciókat nagyobb volumenben csak a természetes devizakitettséggel rendelkező ügyfeleknek ajánljuk, ahol jelentős devizában realizálódó export- vagy importforgalom van. Így a vállalkozások hosszú távú hitelképességét szavatolva gyakorlatilag segítünk nekik elkerülni a devizakockázatok indokolatlan vállalását.
A devizakockázat-kezelési termékcsaládunkban ment végbe a legjelentősebb fejlesztés. Olyan elektronikus online eszközt tudunk az ügyfeleinknek nyújtani, amellyel Ők maguk tudják devizakitettségi pozícióikat fedezni határidős ügyletek segítségével, valamint alkalmas számukra az azonnali konverziók lehető legjobb realizálására.
– A magyar vállalkozások sokszor panaszkodnak a magas kamatokra és a szűkös hitelkínálatra. Önök szerint mennyiben jogos ez a kritika?
Sz. B. (MKB): – A forinthitelek kamata az év első felében valóban magas volt, de ez a banki források drágulásán túl a budapesti bankközi referenciakamat (BUBOR) magas szintjének is köszönhető. A természetes fedezettséggel rendelkező cégek részére devizaforrások is rendelkezésre állnak, elsősorban euróban.
A kritika gyökere nem feltétlenül a bankrendszerben keresendő. A válság előtti évek forrásbősége után nyilvánvaló, hogy a vállalkozások számára nehezen kezelhető az a helyzet, ami mostanság tapasztalható, miszerint a rendelkezésre álló likvid tőke szűkössége miatt a hitelkínálat stagnál, vagy esetenként csökken. A magyar, és ezzel együtt a kontinentális bankrendszer ugyanakkor szenvedő alanya a történéseknek, hisz a kór eredetét az angolszász hitelezési kultúrában kell keresni, miközben a kedvezőtlen hatások minket sem kímélnek.
A magas kamatok egyben ennek is a következményei, hisz minél kisebb a kínálat, annál magasabb a termék, jelen esetben a forrás ára. Ez természetesen a devizákra igaz, a forint esetében az alapvető paraméter a jegybanki alapkamat, amelyet 2008 októberében drasztikusan megemelt a monetáris tanács. Az elmúlt időszakban ugyan folyamatos korrekció zajlott, de a kamatszint még mindig magas, így további csökkenés várható. Nem szabad megfeledkezni persze arról sem, hogy a magas kamatszint nem csupán a hitelkamatokban érződik, hanem megjelenik a betéti kamatokban is.
Gy. L. (Citibank): – A válság nyomán emelkedett a vállalkozásokra háruló általános kamatszint forintban és devizában is a piacon. A Citibank a kismértékű kamatemelések mellett döntött, mivel csak a kockázati felárban érvényesítjük a magasabb árat, ha kockázatosabb az ügyfél finanszírozása, mint korábban. Bankunk forrásköltségéből adódóan nem terheli ügyfeleinket kamatnövekedés, mert nem szükséges forrást bevonnunk jó likviditásunk miatt.
– Milyen új hiteltermékek bevezetésére készülnek?
Sz. B. (MKB): – A közeljövőben számos új, speciálisan a középvállalati ügyfélkör részére kialakított konstrukció kerül bevezetésre. Mindemellett további strukturált finanszírozási formát fogunk kialakítani, és természetesen az államilag támogatott hitelprogramokhoz is csatlakozunk.
Gy. L. (Citibank): – Hiteltermék-kínálatunk olyan széles forintban és devizában is, hogy új hiteltermék bevonását nem indokolja.
– Összességében miként értékelik az eltelt első háromnegyed évet?
Sz. B. (MKB): – Egy válságot természetesen nehéz pozitívan értékelni, mindazonáltal úgy érzem, hogy az igazán problémás helyzeteket sikerült megoldani mind a MKB Banknak, mind az ügyfeleknek. De van a válságnak egy jó tulajdonsága is: kiemeli az ügyfelek mindazon strukturális problémáit, amelyek eddig rejtve maradtak. Így azok kezelésével a konjunktúra időszakában versenyképesebb, innovatívabb vállalatok lesznek a piacon, amely mind az ügyfélnek, mind a banknak hosszú távú előnyöket biztosít. Ezért is tartjuk fontosnak az eddig alkalmazott üzletpolitikánk folytatását, amelynek központi eleme a kölcsönös partnerség. A vállalatok, vállalkozók számára kiemelt fontosságú, hogy a bank számára ne csak a konjunktúra idején legyen fontos ügyfél, hanem a bizonytalanabb időszakokban is.
Gy. L. (Citibank): – Az első háromnegyed év eredményes képet mutat a kkv-üzletág tekintetében. Ez annak köszönhető, hogy jelentősen gyarapodott az ügyfeleink száma és erősödött a hitelezési tevékenységünk.