Lánctartozást indíthat el az orosz embargó a magyar élelmiszeriparban

A jelentős feketegazdaság és a kevés vevő miatt kiszolgáltatott magyar élelmiszeripari cégeknek újabb nehézséget jelent az uniós élelmiszerekre bevezetett orosz embargó, ami miatt az építőiparhoz hasonló lánctartozások is kialakulhatnak a szektorban, figyelmeztet az Atradius Hitelbiztosító. Az Atradius szerint közép, illetve hosszú távon az is problémát jelenthet, hogy a korábbi orosz vevők új – elsősorban dél-amerikai – beszállítók után néznek, így a magyar cégek akár teljes piacvesztéssel is szembesülhetnek.

Válaszul az EU és az USA kereskedelmi korlátozásaira, Oroszország 2014. augusztus 7-án embargót vezetett be az EU-ból és az Egyesült Államokból származó mezőgazdasági illetve élelmiszeripari termékek egy részére. Az Atradius Hitelbiztosító rámutat: a hazai mezőgazdasági exportőrök jelenleg napi 70 millió forint feletti veszteséget kénytelenek elkönyvelni az orosz korlátozások miatt.

„A szabályosan működő magyar élelmiszeripari cégek eddig is sok kihívással szembesültek, hiszen egyes ágazatokban (pl: húsipar) eleve nagyon kiterjedt a feketegazdaság mérete, bizonyos szegmensekben a termelők piaci erőhátrányban vannak a vevőikkel (üzletláncok) szemben, a vevők relatív alacsony száma miatt kiszolgáltatottak, míg finanszírozási oldalról nézve a bankhitelek szűkössége okoz gyakran gondot. Most ehhez jön az orosz embargó, amely egyrészt azonnali bevételkiesést okoz, másfelől hosszabb távon piacvesztést okoz a magyar cégeknek” – mutat rá Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.

Az Atradius becslése szerint a 2013-as adatokat figyelembe véve akár 78-80 millió euró (24,5-25,2 milliárd forint) exportbevétel-kiesést is elszenvedhetnek a magyar cégek az orosz intézkedések miatt az idén, de rosszabb esetben a teljes Oroszországba irányuló mintegy 60-62 milliárd forintos magyar élelmiszer-, ital-, dohánytermékek exportértékének 50%-át is elérheti a veszteség. Ezzel szemben a tervezett uniós kártalanítási alap 400 millió eurót tenne ki a teljes közösségre vetítve, így a magyar élelmiszeripari vállalkozók nem bízhatnak teljes kompenzációban. A helyzetet tovább ronthatja, hogy a megmaradó felesleges készletek még lejjebb nyomják a hazai árakat, így a cégek forgalmának visszaesése még nagyobb méretű lehet.

Mivel az Atradius Fizetési Szokások Barométerének adatai szerint a vállalatközi fizetési késedelmek elsődleges oka a rendelkezésre álló források szűkössége (Magyarországon 2014-ben 60,7%-ban a belföldi ügyfelek és 33,3%-ban a külföldi ügyfelek esetében), így a bevételek csökkenésével könnyen romolhat a fizetési fegyelem, amely az építőiparban tapasztalt lánctartozásokhoz vezethet.

Fontos tudni, hogy bár a magyar-orosz áruforgalomban az agrár- és élelmiszeripari termékek részesedése kisebb az iparcikkekénél, az elmúlt években mégis ez a szegmens produkálta az egyik legdinamikusabb mértékű növekedést: 2011 és 2012 között az Oroszországba élelmiszert exportáló magyar cégek száma megháromszorozódott, az export értéke pedig 20%-kal növekedett 2013-ban. Ez a felívelés azonban megtörni látszik. „Az embargó miatt a meglévő vevők új beszállítókat kereshetnek, akik tartósan megvethetik a lábukat a magyar cégek korábbi piacán, amit nem biztos, hogy könnyen vissza tudnak szerezni” – véli az Atradius országigazgatója.

A hitelbiztosító információi szerint a latin-amerikai cégek igen aktívvá váltak az orosz piacon: augusztusban az orosz egészségügyi hatóságok 87(!) brazil húsüzem termékeire adták meg a szükséges engedélyeket, illetve ezentúl 2 brazil tejüzem is szállíthat az oroszoknak.

Az Atradius országigazgatója szerint a kialakult helyzetben a magyar cégek várhatóan új piacokat és vevőket keresnek, ami azzal jár, hogy a bizonytalanság ellenére rákényszerülnek a kockázatosabbnak megítélt vevőkkel való üzletelésre is. Azonban mind az új, mind a meglévő ügyfeleik esetében létfontosságú lehet, hogy ismerjék partnereik fizetési szokásait, gazdasági és pénzügyi helyzetét, illetve hatékony követeléskezelési eszközöket alkalmazzanak.