Kvótaszabadságra készül Európa?

Dátum: 2012. 05. 08. 14:10

Az évtized az Európai Unió élelmiszertermelésében számos újdonságot hoz, a 2014-ben induló új költségvetési ciklus számos változást hoz, minden bizonnyal megkezdődik az élelmiszer üzletág újra felosztása. De megújul a közösségi agrárpolitikai, átalakulnak a támogatások és termelési kvóták bonyolult rendszere. A magyar élelmiszer ágazat szereplőit leginkább a cukorpiac felszabadítása, a tejkvóta kivezetése és a szőlő újratelepítési szabályváltozása izgatja.

A cukorrépa bár a többi fontos szántóföldi növényhez képest tized akkora területen termesztik – mintegy 14 ezer hektáron – de jól illeszthető be a vetésszerkezetbe – állítja Fischer Béla a Cukoripari Egyesülés igazgatója. Hozzá kell tenni, hogy nagyot lendít a jövedelmezőségen a tonnánkénti tíz eurós támogatás. Ennek sorsa is kérdéses, ahogy sok minden a három év múlva esedékes forduló után. Ha nincs támogatás, akkor elveszett a mostani előny. Fischer Béla szerint sok részletet szükséges még tisztázni az új rendszer bevezetéséhez. Az tűnik azonban bizonyosnak, hogy az EU határain belül akarják újraosztani a jelenlegi kvóták szerint tagozódott piacot.

Valószínűleg Kelet-Európában stabilizálódik a jelenlegi cukorhiányos helyzet, ez a cukorban gazdagabb nyugatnak kedvez. A mai uniós kvótarendszer éppen azért előnyös, mert olyan komplex rendszert testesít meg, amelyhez támogatások rendelhetők, így termelési szempontból stabilitást teremt. Ezért Magyarországnak érdeke, hogy a kvótaszabályozás minél tovább – legalább 2020-ig – fennmaradjon. Egyébként a mai kvótarendszer fenntartása mellett foglal állást az érdekképviseletként működő Európai Cukorszövetség is.

A múlt évben 1,3 milliárd liter tejet vásároltak fel a magyar feldolgozók, és mintegy 300 millió liter nyerstej került külföldre, főként Ausztriába és Olaszországba. Így az éves 2 milliárd literes magyar tejkvóta kihasználása több mint 70 százalékos volt. Európa tejpiacának újraosztására készül a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, ugyanis már jövőre megváltozik a tejágazat támogatása és a 2015-től megszűnik a nemzeti piacokat szabályozó kvóta. Ezért is szakít a szakmaközi szervezet a tejexportot korábban támogató programjával, a jövőben inkább a belső piac ellátására ösztönzik a hazai tejtermelés és feldolgozás zömét adó tagjaikat. Lukács László a szervezet ügyvezetője elmondta azt is, hogy az elkövetkező években a magyar tejpiac szereplőinek fel kell készülni arra, hogy 2015-től az Európai Unióban megszűnnek a kvóták, s a holland, olasz, francia, ír és brit tejtermelők máris erős expanzióra készülnek, ezét az évente 1,4-1 ,5 milliárd liter tejet előállító termelőknek és a piac közel kétharmadát uraló feldolgozóknak fel kell készülniük az európai tejpiac újraosztására. Az EB már elfogadta az úgynevezett tejcsomagot, amely a szakmaközi szervezeteknek és a termelői csoportoknak új jogosítványokat biztosít. A tejcsomag – az Európai Unió tejágazatot érintő szabályozása – középtávon szolgálja az ágazat szakmai érdekeit, hozzájárul a termelés és a piac átláthatóságának növeléséhez, a versenyképesség javításához, és az összehangolt piaci érvényesüléshez.
Ennek szellemében a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökségének termelői és feldolgozói képviselői a kiszámítható piaci viszonyok kialakulása érdekében önszabályzó (szakmaközi) megállapodást kötött arról, hogy a 2012. április 1. napjától 2013. március 31. napjáig tartó kvótaévre az alapár éves átlagára vonatkozó prognózisát közzéteszi és azt a piaci szereplők figyelmébe ajánlja. A kvótaévre vonatkozó éves átlagárat, +/- 2,5 százalékos eltérési sáv alkalmazásával, kilónként 86 forintban prognosztizálják. Az elnökség egyébként a prognózist a kvótaév során negyedévente felülvizsgálja, és indokolt esetben módosíthatja.

A szőlő- és borreformot 2007-ben indította Brüsszel. Ennek elemei közé tartozott például a kivágási támogatások megállapítása, vagy a szabványok szerinti szőlőt telepítők támogatása. Emlékezetes, hogy a reform bevezetésekor azt is eldöntötték, hogy 2015-öt követően elszabadítják a szőlőtelepítési jogokat, és minden ország annyit telepít, amennyit akar.
A kvótákhoz kötött szőlő újratelepítési jogokat a jelenlegi uniós tervek szerint 2016. január 1-jével eltörölnék, de Magyarország és a tradicionális bortermelő államok elkötelezetteket a szőlő újratelepítésének szigorú szabályozása mellett – mondta Horváth Csaba a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára.
A tervezett liberalizációja az ipari szőlőtermelés elterjedését vonná maga után Magyarországon is, de főként a tőkeerős Francia- és Olaszországban. A tömegtermelés következtében ismétlődő túltermelési válság és csökkenő szőlőfelvásárlási árak fenyegetnék az európai tagországok termelőit. Az újratelepítési jogok fenntartása az uniós szőlőtermelők számára azért fontos, hogy a jogokat ne lehessen egyik országból a másikba áthelyezni, és egy esetleges liberalizáció nyomán ne indulhasson szakmailag ellenőrizhetetlen szőlőtelepítési hullám az unióban. Horváth Csaba felhívta a figyelmet arra is, hogy a jelenlegi szabályok szerint oltalom alatt álló minőségi és eredetvédett bortermelés csak olyan országokban képzelhető el, ahol az újratelepítési jogokat szabályozzák. A szőlő-újratelepítési jogok szabályozását az Európai Bizottság szakértői csoport felállításával vizsgálja, amelyben minden tagország két képviselővel venne részt. A bizottság beszámolója novemberre várható.

A 2014-2020 közötti új Közös Agrárpolitika (KAP) ismét veszélyt jelenthet, mert az Európai Bizottság a cukorkvóta- és répaminimálár-rendszer előrehozott, 2015-ös teljes megszüntetését javasolja. Ugyanakkor számos tagállam – köztük Magyarország – a tervek ellen máris tiltakozott, és 2020-as leghamarabbi kvóta-felszámolást szorgalmazná. A magyar álláspont szerint, ha maradna a kvótarendszer, akkor a jelenlegi 105 ezer tonna cukortermelési lehetőséget szeretnék legalább a hazai fogyasztás 280 ezer tonnás szintjére emelni. (munkatársunktól)
.