Magazin: Kulcstényezők

Szerző: Ipacs Tamás

A koronavírus-járvány több hulláma alatt igencsak eltérő hatások érték az ágazati szereplőket a különböző járványvédelmi korlátozások miatt értelemszerűen azokat érte a legnagyobb hátrány, akik értékesítésüket a horeca szektorra vagy a rendezvénygasztronómiára építették. Egy interjúban Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára elmondta: volt olyan pincészet, amely szinte teljesen elvesztette a bevételeit, de olyan is, amely számára 15-20 százalékos veszteséget okozott az elmúlt év.

Nem okozott viszont helyrehozhatatlan károkat a válság a főként a kiskereskedelemben érintett borászatoknak, többségük gyorsan és hatékonyan alkalmazkodott az új helyzethez. A rendszeresen bort fogyasztók nem fogták vissza jelentősen vásárlásaikat a járvány okozta hatások ellenére sem, ám vásárlási szokásaik, promóciós érzékenységük, fogyasztásaik módja, helyszíne változott.

Abban a szakma egésze egyetért, hogy mind a szőlőtermelők, mind a borászatok költségei jelentősen emelkedtek 2021-ben is.

– Ehhez képest – érvel Brazsil Dávid – a borbeszállítói átlagárak stagnáltak vagy épp csökkentek egyes kiskereskedelmi láncoknál, noha ez a fogyasztói árak alakulásán egyáltalán nem látszik. A problémák megoldása érdekében egyre több borvidéken fognak össze a szőlészek a közös értékesítésben, illetve gondolkodnak termelői csoportok szervezésén.

A lapunknak nyilatkozó borászok egyértelműen kijelentették, hogy költségeik növekedését jövő évi áraikban kénytelenek lesznek érvényesíteni.

A szakma a hideg tavasz és nyárkezdet miatt azt várta, hogy később indul majd a szüret, de az igen meleg nyáron behozta „lemaradását” a szőlő. Úgy tűnik, a klímaváltozás miatt egyre korábban kezdődik a fürtök összegyűjtése.

Mind a szőlőtermelők, mind a borászatok költségei jelentősen emelkedtek 2021-ben is

Magyarországon a HNT és a termelők felismerték, valamit tenni kell annak érdekében, hogy a fajtahasználatunk a klímaváltozás prognosztizálható körülményei között a jövőben is megfelelő legyen a szőlőtermesztés számára – mondta Kocsis László, akadémiai doktor Verpeléten, a Szüret 2030: Termelői aggodalmak és kutatási feladatok, válaszok címmel rendezett konferencián. – Tisztában kell lenni a biológiai alapokkal, hogy azok mennyiben befolyásolják az éghajlatváltozáshoz történő adaptációkat.

A feladat egyértelmű: aki 2030-ban szüretelni akar, annak 2025-ben szőlőt kell telepítenie. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást el kell kezdeni, tehát már most rendkívül fontos azt eldönteni, hogy a telepíteni tervezett szőlő milyen fajta legyen.

Az egyre erősödő munkaerőhiány miatt az elmúlt években mind több borászat ruház be szőlőkombájnokba, és egyre több borvidéken elérhető a gépi bérmunka-szolgáltatás is. A 2009 óta zajló szőlő-szerkezetátalakítási támogatásoknak köszönhetően az új ültetvényeket sok helyen gépi szüretnek megfelelő művelésmóddal telepítették, és a legmodernebb kombájnokkal a kézzel szedettekhez hasonló ép és szép fürtök gyűjthetők.

A következő nagy feladat a munka digitalizációja! Aki nem él az innovatív eszközökkel, technológiákkal, az lemarad a versenyben – hangzott el a Digitalizáció a szőlészeti-borászati ágazatban online konferencián. //

Állami támogatás

Októberben 1,5 milliárd Ft-os keretből igényelhettek rendkívüli támogatást a nehéz helyzetben lévő kisebb borászatok, ennek keretét a HNT kezdeményezésére a kormány biztosította.

Az intézkedés célzottan azokat a kis és közepes méretű borászatokat támogatta vissza nem térítendő támogatás formájában, amelyek a saját maguk által megtermelt szőlőből bort állítanak elő, és amelyek zömében a horeca szektornak, illetve helyben, közvetlenül a fogyasztóknak értékesítik termékeiket.

Információink szerint az ágazat 2022-ben további komoly támogatásokra számíthat. //

A fenti cikk a Trade magazin 2021/12-01. számában is megjelent.