Krisán László: A stabilizáció az első lépés, de a versenyképességhez új válaszokra van szükség

A cikk a Trade magazin 2025/6-7. lapszámában olvasható.

 Hogyan látja az egyes vállalkozástípusok teljesítményét a 2024-es év eredményei alapján? A vállalkozások száma összességében növekedett vagy csökkent az elmúlt év során?

Krisán László
vezérigazgató
KAVOSZ

– Ha egy szóval kellene jellemeznem 2024-et a vállalkozások szempontjából, azt mondanám: stabilizáció. Persze nem volt ez mindenhol egyformán érezhető. A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) száma szerény mértékben növekedett – főleg az egyéni vállalkozások lendülete miatt –, de a nagy áttörést nem ez az év hozta. A 2021–2022 közötti pörgéshez képest jóval visszafogottabb volt a dinamika.

A gazdasági környezet sem könnyítette meg a helyzetet: infláció, energiaköltségek, szigorodó hitelfeltételek mind-mind megkérdőjelezték, ki meddig bírja. A nagyobb cégek talán jobban átvészelték a hullámokat, de a legkisebbeknél sokszor a túlélés volt a fő cél, nem a növekedés. És azért nem térhetünk el a globális erőviszonyok és gazdasági struktúrák újra rajzolásától sem, ami szintén számos kihívás elé állítja a vállalkozásokat, igaz, ezek főleg középtávon lesznek érezhetőek. Itt elegendő, ha csak az autóiparra vagy a tiszta energiára való törekvésekre gondolunk – ez utóbbi azért a kereskedelemben és az azt támogató szállítmányozási szektorban is erősen jelen van.

 Az FMCG-szektorhoz köthető vállalkozások milyen eredményeket értek el 2024-ben?

– Az FMCG-szektor újra bebizonyította, hogy ahol gyorsan kell alkalmazkodni, ott ők a legjobbak. 2024-ben az inflációs nyomás valamelyest enyhült, ami stabilizálta a vásárlóerőt, de az árérzékenység megmaradt, így a verseny inkább éleződött.

A kisebb FMCG-szereplők számára kulcskérdéssé vált az ár-érték arány javítása és az online jelenlét erősítése. Biztató jel, hogy a hazai termékek iránti kereslet nőtt, ami sok magyar vállalkozásnak adott lendületet.

 Milyen jelentősebb szabályozási változások befolyásolták az elmúlt évben a vállalkozói szektort?

– 2024-ben a jogszabályok sem hagyták unatkozni a vállalkozókat. A minimálbér és garantált bérminimum emelése mindenkit érintett: bérköltségben, árazásban, üzleti tervezésben egyaránt. Jó hír viszont, hogy az adminisztráció terén előreléptünk: több elektronikus ügyintézési lehetőség könnyítette a cégek mindennapjait.

Az ESG-szabályozásról is érdemes szót ejteni. Bár az EU előírásai szerint már szélesebb körnek kellett volna fenntarthatósági beszámolókat készíteni, az ún. omnibusz rendelet átmenetileg kitolta a szigorúbb követelményeket. Ez most fellélegzést ad sokaknak, főleg a kisebb cégeknek, de hosszabb távon nem kerülhető el: a fenntarthatóság és a felelős működés a jövő versenyfeltétele lesz.

Érdemes megemlíteni az idén működését megkezdő Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságot (NKFH) is, amelynek céljai között szerepel az egységes jogalkalmazás biztosítása, a belkereskedelem fejlesztése, valamint a versenyképesség növelése.

 Milyen új kihívásokkal kell szembenézniük a magyarországi vállalkozásoknak?

– 2024 nem volt könnyű pálya: a finanszírozási lehetőségek szűkülése miatt sok vállalkozás került nehéz helyzetbe. Bár a piaci hitelek drágák maradtak, a Széchenyi Kártya Program MAX+ kamatcsökkentése kézzelfogható segítséget adott.

A Demján Sándor Program keretében először 2024 novemberében vágtuk vissza a beruházási hiteleink (Széchenyi Beruházási Hitel MAX+, Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+, Széchenyi Lízing MAX+, Széchenyi Mikrohitel MAX+) kamatát 5%-ról 3,5%-ra, majd idén újabb fél százalékot faragtunk – nemcsak a beruházási, hanem a folyószámla típusú hitelek (Széchenyi Likviditási Hitel MAX+, Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+, Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+) esetében is. Ezt közösen értük el: a KAVOSZ, a tulajdonosaink és a pénzintézeti partnereink összefogásával.

2025-ben a legnagyobb kihívások között ott lesz a digitalizáció felpörgetése, a mesterséges intelligencia használata és a fenntarthatósági megfelelés kényszere – aki ebben lemarad, az nemcsak piaci részesedést veszít, hanem idővel a működését is veszélybe sodorhatja.

 Milyen fejlesztések történtek a KAVOSZ Széchenyi Kártya Programjában?

– 2024-ben nagyot léptünk előre a Széchenyi Kártya Program MAX+ keretében. Bővült a finanszírozási célok köre, egyszerűsödött az igénylési folyamat és új, zöld finanszírozási konstrukciók is megjelentek, támogatva a fenntartható működést.

Új elemként bekerült a tisztán elektromos gépjárművek – személyautók és kishaszonjárművek – beszerzésének támogatása. Emellett már elektromos kerékpárok finanszírozására is van lehetőség, ami különösen a futárcégeknek, vendéglátóknak és logisztikai vállalkozásoknak jelent előnyt a városi közlekedésben. E fejlesztések révén a környezeti fenntarthatóság is erősödhet.

Az igénylési folyamatot is modernizáltuk, így egyre több dokumentum elektronikusan is beküldhetővé vált. Ezenfelül a partnereinkkel (finanszírozói oldal) szüntelenül bővítjük az automatizált funkciók körét, ezzel is gyorsabbá és hatékonyabbá téve a folyamatainkat. Célunk, hogy gyorsabb, egyszerűbb, vállalkozóbarátabb legyen a hitelhez jutás – mert az idő pénz, ezt a vállalkozók pontosan tudják.

 Milyen egyéb módon segíti a KAVOSZ a vállalkozások érdekeinek képviseletét?

– 2024-ben is azon dolgoztunk, hogy a vállalkozások hangja eljusson a döntéshozókhoz. Országos road­show-t szerveztünk, több ezer vállalkozó kapott tőlünk első kézből információt a lehetőségekről.

2025-ben ezt még magasabb szintre emeljük: május 5–21. között 9 állomásos rendezvénysorozatot tartunk (Veszprém, Pécs, Kecskemét, Szeged, Szolnok, Miskolc, Nyíregyháza, Győr, Székesfehérvár), a Portfolio, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a VOSZ és a MKIK közreműködésével.
Visszük a tudást, a lehetőségeket, és ott leszünk, ahol a vállalkozók vannak.

 Milyen hosszú távú célkitűzései vannak a KAVOSZ-nak?

– A cél nem változott: a Széchenyi Kártya Programot meg akarjuk tartani a magyar kkv-szektor első számú finanszírozási eszközeként.

Olyan programot koordinálunk továbbra is, amely rugalmas, gyorsan reagál a változásokra és segít abban, hogy Magyarországon egyre több versenyképes, digitális, fenntartható működésű vállalkozás erősítse a gazdaságot.