Közép-kelet-európai Adóbrosúra a MAZARS-tól

Idén második alkalommal gyűjtötte össze a közép-kelet-európai régió 15 országának aktuális adózási információit Közép-kelet-európai Adóbrosúra 2014 elnevezésű kiadványába a MAZARS. A 2014-es kutatás, csakúgy, mint a tavalyi, Magyarország szomszédjai és a visegrádi országok mellett Görögország, Oroszország, Ukrajna és a jugoszláv utódállamok adózási környezetét is vizsgálta.

A gazdasági válságot megelőzően a régió országai között alapvetően az adóverseny dominált. Bár a befektetők kegyeiért folytatott harc most is tart, az elmúlt néhány évben a legtöbb ország olyan adórendszer megalkotásán munkálkodott, amely az optimális befektetési környezet megteremtése mellett a költségvetési hiány csökkentését is szolgálja. Mivel e két célkitűzés alapvetően ellentétes irányba mutat, az ezeknek egyszerre megfelelő rendszerek kialakításához az egyes országok meglehetősen különböző elképzelések mentén, különböző eszközökkel kezdtek hozzá, derül ki az elemzésből.

A kutatás eredményeiből látható, hogy az unió nyomására az EU-tagok költségvetési hiánya 2013-ban az előző vizsgált időszakhoz képest átlagban csökkenést mutat, azaz a legtöbb ország ez irányú törekvése sikeresnek tekinthető. (Még úgy is, hogy Görögország és Szlovénia jelentős deficitnövekedése érezhetően rontotta az átlagot.)

Az is látható, hogy a stratégiai céloknak való megfelelés érdekében a vizsgált országok alapvetően továbbra is a korábbi években kigondolt stratégiájuk mentén haladtak, azaz strukturális adóváltozások bevezetésére 2014-ben egyik vizsgált országban sem került sor.

Ugyanakkor a jövedelemadók, valamint a forgalmi típusú adók kombinálása tekintetében továbbra is meglehetősen vegyes a kép. Egyes országok – többek között Magyarország is – a jövedelemadók csökkentésében, illetve ezzel párhuzamosan a forgalmi típusú adók (áfa, tranzakciós illeték stb.) emelésében látták a válságból kivezető utat. A magyar adatok jelenleg is jól tükrözik ezt a kétpólusú megközelítést: áfakulcs, illetve szja és társasági adó szempontjából továbbra is a skála két ellentétes végén helyezkedünk el.

Az összehasonlításban szereplő országok egy másik csoportja éppen ellentétes válságkezelési stratégiát választott: ők a forgalmi típusú adók emelése helyett a magasabb szja, illetve társaságiadó-­kulcsokban látják a megoldást.