Magazin: Koronavírus: veszélyben a világ gazdasága

Amikor a járvány kitört Kínában, senki nem gondolta, hogy a vírus néhány hét leforgása alatt megjelenhet máshol is. Az előrejelzések pozitívak voltak, és csupán átmeneti, rövid lefolyású nehézségeket jósoltak. Ennek az optimizmusnak az alapját két fontos tényező képezte: egyrészt az a feltételezés, hogy Kína képes lesz megállítani a vírus terjedését, másrészt az, hogy a járvány gyorsan véget ér.

Ma már tudjuk, hogy ezek a feltételezések nem bizonyultak helytállónak. Ahogy a betegség igen gyorsan globális méreteket öltött, úgy alakult át pillanatok alatt minden: a karanténok, a bezárt iskolák és a lezárt határok váltak a normává.

Ahogy a járvány elterjedt az egész világon, úgy vált mind reálisabbá a gazdasági recesszió veszélye is. A február végén tapasztalt extrém mértékű mélypont a világ pénzügyi piacain már igen komolyan jelezte a válság esélyét a fejlődő és a fejlett országokban egyaránt. A fő problémát eleinte az ellátási láncokban keletkezett zavar és az a tény jelentette, a kínai kormány számos olyan vállalat kapuját is bezárta, amelyek a világ minden tájára exportálnak termékeket. Mára azonban hatalmas gondot jelent az is, hogy ahogy a fertőzöttek száma nő az egyes országokban, úgy lehetetlenül el a gazdaságok mindennapos működtetése, amelynek következményei rövid és hosszú távon egyaránt beláthatatlanok.

A Párizsban működő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) március elején úgy fogalmazott, hogy a gazdasági és pénzügyi válság óta a legnagyobb recesszióra lehet számítani a koronavírus-járvány miatt, és hogy az idei évre jósolt 2,4 százalékos gazdasági növekedés a legalacsonyabb 2009 óta, ami akár 1,5 százalékra is csökkenhet, ha a járványt nem tudják megfékezni Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában. Az OECD kiemelte, hogy mielőtt a járvány kitört, a feldolgozóipari termelésben stabilizálódás indult meg, a monetáris intézkedések révén pedig a pénzügyi kondíciók is javultak, ám a vírus megjelenése jelentősen rontotta a globális gazdasági növekedés ütemét. A szervezet a megoldást a járványügyi intézkedések mellett a célzott pénzügyi és monetáris intézkedésekben – pótlólagos likviditás, adókedvezmények, adófizetési haladékok, pénzügyi támogatások – látja.

_{A vírus megjelenése jelentősen rontotta a globális gazdasági növekedés ütemét,
célzott pénzügyi és monetáris intézkedésekre van szükség}

Kína vs. világ

A Kínában működő aktív cégek mintegy 90 százaléka (nagyjából ötvenezer vállalat) a vírus miatt komoly intézkedésekkel sújtott régiókban található. A gyár- és cégbezárások rendkívüli hatással vannak a kínai gazdaságra éppúgy, mint minden olyan, a világon bárhol működő vállalatra, amelynek kínai beszállítói vannak.

A koronavírus hatásai leginkább öt ágazatban érezhetőek: a szolgáltatások, a nagykereskedelem, a gyártás, a kiskereskedelem és a pénzügyi szolgáltatások területén. Ezekben az ágazatokban tevékenykedik a járvány által leginkább érintett régiókban működő cégek több mint 80 százaléka.

A COVID-19 kihatása a kínai gazdaságra jóval súlyosabb, mint azt a járvány kitörésekor bárki gondolta volna. A kínai gyártó- és szolgáltatószektor februárban rekordmélységet ért el, miközben az ország exportja 17,2 százalékkal esett az év első két hónapjában. És noha a járvány lassulni látszik Kínában (sőt, lapzártánkkor bejelentették: nincs új fertőzött az országban – a szerk.), globálisan egyre több esetet diagnosztizálnak.

Az ABN-AMRO elemzése szerint, ha a kínai fogyasztók költése stagnál, azt más gazdaságok is megérzik egyrészt a termékeik iránti csökkenő kereslet, másrészt a kisebb mértékű turizmus miatt. Kína szállítja a világ alumínium-, cink- és nikkelszükségletének 45-55 százalékát, míg a kínai turisták a globális turizmus 9 százalékát teszik ki, és évente nagyjából 250 milliárd dollárt költenek el külföldön. A kínai gazdaság a világ GDP-jének nagyjából 16 százalékát teszi ki. Ebből következően egyértelmű, hogy ha Kína félgőzzel működik, az kihatással van az egész világ gazdaságára.

Világválság: pesszimista hozzáállás, vagy reális opció?

Jelenleg úgy tűnik, az aktuális helyzet bármikor rosszabbra fordulhat. Ha a Kínán kívüli megbetegedések száma olyan arányúvá válik, mint a Kínán belüli fertőzések, és ha a kínai járvány enyhülésével az emberek elkezdenek visszatérni munkahelyeikre, ahol emiatt a fertőzések új hulláma indulhat meg, annak nagyon komoly gazdasági világválság lehet a vége.

A McKinsey március 9-én kibocsájtott elemzése háromféle kimenetelt lát lehetségesnek a járvány gazdasági hatásait illetően. Az első forgatókönyv szerint a járványnak hamar vége lesz, a vírus szezonális. Egy ideig ugyan még nő a fertőzöttek száma, ám Kínához hasonló szigorú intézkedésekkel más országoknak is sikerül gyorsan kontrollálni a vírus terjedését. A dolgozókorúak mindent megtesznek gyermekeik és idősebb rokonaik biztonsága érdekében, miközben fokozatosan visszatérhetnek normál életvitelükhöz.

A második elképzelés globális lelassulást jósol: az országok nem képesek rövid idő alatt megfékezni a járványt. Európában és az Egyesült Államokban magas a fertőzöttek száma, ám csak egyes gócpontokban, mert a lakosság, a cégek és a kormányok komolyan fellépnek a járvány visszaszorítása érdekében. E második lehetséges verzió az USA-ban 10 000 és 500 000 közé teszi az esetek számát egyetlen nagy epicentrummal, ahol a megbetegedések 40-50 százaléka található, és két-három kisebb gócponttal, ahol 10-15 százalék a fertőzöttek aránya.

A második forgatókönyv szerint a vírus elterjed olyan, sűrűn lakott területeken, mint India vagy Afrika, de a betegség magától elmúlik, ahogy az északi félgömbön beköszönt a tavasz. Az emberek életmódjában e verzió alapján jóval nagyobb változások állnak be, ami a 2020-as globális GDP-növekedést felére (1-1,5 %) csökkenti, és komoly lassulást eredményez a világgazdaságban, ám nem taszítja azt válságba. A globális lassulás a kis- és középvállalatokat, valamint a fejlődő országok gazdaságát jobban érintené.

A szolgáltatói szektorok (pl. légitársaságok, utazás, turizmus) éreznék meg a leginkább a járvány okozta gazdasági hatások súlyát. A légitársaságok a lemondott és törölt utak és járatok következtében csődbe mennének, és komoly konszolidálásra lenne szükségük. A fogyasztási cikkek terén egy ideig visszaesés tapasztalható majd kereslet tekintetében, ami számos cégre hat majd ki, ám május-június környékére a kereslet visszaáll majd a megszokott mértékűre. A többi szektorban a hatás elsősorban a nemzeti és globális GDP-csökkenésben érhető tetten.

A harmadik forgatókönyv világméretű járványt és globális recessziót jósol. Ez a verzió hasonlít kissé a másodikhoz, ám azt feltételezi, hogy a vírus nem szezonális (tehát nem tűnik el a tavasz beköszöntével). A megbetegedések száma egyre nő a második és harmadik negyedévben, s kezelhetetlen terhet ró a világ egészségügyi intézményeire és szolgáltatásaira. Beköszönt a világválság: a globális gazdasági növekedés 1,5 % és 0,5 % közé esik.

_{Több forgatókönyv és előrejelzés látott napvilágot, bármelyik is valósul meg,
a koordinált gazdasági újrakezdés elkerülhetetlen}

Dominóelv: elakadások az ellátási láncokban

A koronavírus kitörése számtalan céget hozott rendkívül nehéz helyzetbe, hiszen a járvány komolyan befolyásolja azon ellátási láncok működését, amelyek Kínából indulnak, vagy átmennek az országon, ahol nagyon nagy számú gyár működését állították le az év első hónapjaiban.

Modern világunkban az országok gazdaságai szorosan összekapcsolódnak egymással. Ha valami komoly, gazdaságot érintő probléma történik a világ egyik végén, az egészen biztosan kihat valamilyen mértékig a világ többi országának gazdaságára is. Az olyan óriásgazdaságok, mint Kína különösen erős hatást gyakorol a többi országra. Az USA után a világ második legnagyobb gazdasága a globális GDP 16 százalékáért felel. És ha Kína megborul, magával ránt mindenki mást is. A kínai gyárbezárások miatt nagyon sok cégnél leállt a termelés, hiszen nem kaptak alkatrészeket, alapanyagokat. Ám Kína nem csupán a termékek és szolgáltatások hatalmas biztosítója, de rendkívül fontos vásárlóerőt is jelent annak a számtalan nemzetközi cégnek, amelyek Kínában is jelen vannak. A vírus miatt az emberek nem hagyják el lakóhelyeiket, tehát nem is vásárolnak annyit ezektől a cégektől, mint a járvány kitörése előtt, így hatalmas bevételektől esnek el.

_{Kínának komoly összegeket kell majd közvetlenül belepumpálnia a gazdaságába, hogy talpra
tudjon állni – ettől függ sok európai ország „magához térési üteme” is a közeljövőben}

2020 első negyedévében Kína gazdasága 4,5 százalékra lassul, s hiába tett meg mindent az ország azért, hogy kontrollálja adósságait, nagyon úgy tűnik, hogy ez az erőfeszítés hiábavaló volt, s komoly összegeket kell majd közvetlenül belepumpálnia a gazdaságba, hogy talpra tudjon állni.

A következő néhány hétben vagy akár hónapban az egyetlen biztos dolog a bizonytalanság lesz. Az egyelőre felbecsülhetetlen bevételkiesés az egész világon jelentősen lelassítja a GDP-növekedést, s minél inkább függ egy ország Kínától, annál jelentősebb veszteségekkel számolhat.

Eurózóna: Olaszország mint a leggyengébb láncszem

Bár a vírus minden európai országra komoly hatással van, a legnagyobb pusztítást mind emberéletben, mind gazdasági értelemben Olaszországban végezte. A vírus kitörése elképesztő módon megrázta az amúgy is rendkívül gyenge lábakon álló olasz gazdaságot. Mindez számtalan gazdasági-pénzügyi láncreakciót indított el, ami viszont már az egész eurózónára kihat.

Olaszországnak az elmúlt három évtizedben szinte semmit nem nőtt a termelékenysége, és a GDP-je sem emelkedett. Az ország már a járvány előtt is válságos állapotban volt, a magas államadósságnak köszönhetően. A vírus pedig épp ott tört ki a legnagyobb erővel, ahol az ország gazdasági erőközpontja van: Lombardiában, amely az olasz GDP 22%-át adta. Ráadásul a turizmus és a feldolgozóipar az európai átlagnál jóval nagyobb jelentőségű Olaszországban, s ezeknek az ágazatoknak a leállása még egy hatalmas pofon az ország gazdasága számára. Mindent összevetve az olasz gazdaság legalább 3%-os deficitre számíthat, de a pesszimista előrejelzések az olasz állam csődkockázatának komoly fokozódásáról beszélnek.

Mindez hatással van az egész eurózónára is, hiszen, ha az olasz gazdaság tartósan leáll a járvány miatt, akkor Olaszországnak előbb-utóbb mentőprogramhoz kell folyamodnia az ESM-hez, ráadásul, mivel Olaszország az eurózóna negyedik legnagyobb gazdasága, s szorosan összefonódik Nyugat-Európával, az olaszok válsága súlyosan kihat a többi európai országra is, amelyek exportálnak az olaszokhoz, vagy importálnak tőlük.

_{A boltok a járvány terjedésének lehetséges
helyei, ezért a kereskedőknek és a
vásárlóknak közösen, felelősségteljesen
viselkedve kell ennek veszélyét kiküszöbölni}

Így van ezzel Németország is, amely évente 60 millárd eurónyi árut exportál az olaszokhoz. S hiába beszélünk az euroövezet legnagyobb és legerősebb gazdaságáról, jelenleg Németország is rendkívül sérülékeny, hiszen erősen függ az exporttól és a globális kereskedelemtől. Ahogy oly sok más ország, úgy a németek is nagy mértékben támaszkodnak a kínai alkatrészekre (is). A járvány miatt kialakult gazdasági problémákat leginkább a német autóipar sínyli meg: az eladások 92 százalékkal zuhantak, mert a márkakereskedéseket bezárták, de komoly exportcsökkenésre számítanak a vegyipari és gépipari vállalatok is. Az Adidas üzleti tevékenysége 85 százalékkal csökkent a kereslet csökkenése miatt. Az előrejelzések szerint a német GDP mindössze 0,8 százalékkal fog növekedni.

USA: két út van előttem…

Az Egyesült Államok gazdasága előtt két lehetséges forgatókönyv áll. Az egyik opció a járvány gyors lefolyása. Ez esetben az amerikai gazdaság március és április során még érzékelhet komoly nehézségeket, hiszen a turizmusból és szórakoztatási tevékenységekből származó bevételek (kaszinók, vidámparkok, élő előadások, mozik) az amerikai GDP 7 százalékáért felelősek. Egy három hónapos periódusra feltételezett, átmeneti, 10%-os esés 0,7%-kal csökkentené a GDP-t, és egy olyan gazdaság számára, amely negyedévenként 0,5%-kal növeli a GDP-jét, ez meglehetősen nagy esés. Aztán május-június környékén, amikor már csillapodik a vírus keltette félelem, az amerikai gazdaság gyorsan magához tér, amint a fogyasztók visszatérnek megszokott költési magatartásukhoz, az ellátási láncok ismét akadálytalanul működnek, a termelés pedig visszatér a normális kerékvágásba.

A másik forgatókönyv szerint a vírus nem tűnik el, hanem tovább terjed, ami az amerikai gazdaság hosszú ideig tartó mélyrepülését eredményezi. Hogy ez a forgatókönyv valósul-e meg, az részben rajtunk áll, részben nincs kontrollunk felette. Ha a járvány tovább tart áprilisnál, az azt jelenti, hogy addigra nagyon magas lesz a megbetegedések száma, így a fogyasztók és az ellátási láncok nem tudnak gyorsan magukhoz térni. Hosszú ideig tehát jóval kevesebbet költenének az emberek, ráadásul jelentősen csökkenne a fogyasztói és üzleti bizalom. Azok a cégek, amelyek a járvány gyors lefolyásában bíztak, kénytelenek lesznek elbocsájtani alkalmazottaikat. Emiatt hatalmas lesz a munkanélküliség, és egyre kevesebb az elkölthető pénz.

Minden előrejelzés közül talán a JPMorgané a legborúlátóbb. A bank elemzése szerint júliusra mind Amerikát, mind Európát gazdasági válság fogja sújtani. A karanténok, a nyilvános események törlése, a boltok, éttermek, iskolák bezárása, az import-export leállása, illetve magának a vírusnak a kiszámíthatatlansága mind hozzájárulnak ahhoz, hogy napról napra nehezebbé tegyék egy koordinált gazdasági újrakezdés lehetőségét.

Egy világméretű járvány kitörése mindig hatalmas sokkot jelent a globális gazdaság számára (is). Noha úgy tűnik, a jelenlegi járványnak jóval komolyabb hatása van a gazdaságra, mint azt bárki gondolta volna, akkor is csupán átmeneti problémáról van szó, amely előbb vagy utóbb, de megoldódik. A legnagyobb gazdasági problémák a magabiztosság elvesztéséből fakadnak, s minél jobban megismerjük a vírus tulajdonságait és azt, mit tehetünk ellene, annál kevésbé lesznek szélsőségesek a járványra adott reakcióink. Egy váratlan megoldás, például egy gyorsan hozzáférhető, hatékony oltás vagy gyógyszer, esetleg a fertőzések számának jelentős csökkenése ugyancsak lassítja a pánik és az ennek következtében bekövetkező társadalmi-gazdasági szétesés mértékét.

Cikkünk zárása idején szinte kivétel nélkül minden ország megtette a szükséges, szigorú óvintézkedéseket. Komoly kutatások zajlanak az ellenszer megtalálásáért. Ráadásul a már gyógyult betegek plazmája is jó alapanyag lehet az ellenoltás kifejlesztéséhez. Reménykedni tehát érdemes és lehet.

Gyarmati Orsolya