Kormányzati szándék: fejlődjön a hazai élelmiszer-ipari innovációk helyzete

A cikk a Trade magazin 2023/6-7. lapszámában olvasható.

Dr. Felkai Beáta Olga
helyettes államtitkár
Agrárminisztérium

Az élelmiszeripar kiemelten innovatív ágazat, a hazai szereplők alapvetően trendkövetőek azzal együtt, hogy a meglévő 33 különböző szakágazat innovációs helyzete és lehetőségei eltérőek, amit a kutatási, innovációs irányok koordinálásával, szabályozásával, a források újra osztásával javítani lehet. Az ezt támogató, megfelelő szakpolitikai beavatkozási pontok meghatározásához sok kérdés tisztázása szükséges.

Magyarország globális innovációs helyzetét ismerjük, de feltérképezésre szorul az élelmiszeripar szektorspecifikus sajátossága, a hazai élelmiszeripar innovációs helyzete, az eltérő szakterületek aktualitásai és lehetőségei. Ehhez érdemes néhány nemzetközi példát, jó gyakorlatot is áttekinteni és hazai szinten mind a feldolgozók, mind a fogyasztók véleményét és igényeit megismerni.

Magyarország feltörekvő innovátor

Globálisan országszinten az innovációt mérő két fontos mutatószám – a WIPO által közzétett GII és az uniós európai innová­ciós eredménytábla (EIS) – alapján Magyarország nem áll rosszul, de kormányzati szándék, hogy a hazai innováció helyzete ne stagnáljon, hanem fejlődni tudjon.

Az élelmiszeripari innovációt is az ellátási lánc összefüggéseiben és a kiegészítő iparágak és egyéb szakterületek kapcsolódási lehetőségeivel érdemes vizsgálni. Gondoljunk csak az alapanyagok termelése esetében az innovatív mezőgazdasági megoldásokra, a 3D-s eljárások élelmiszeripari adaptálására, a reformulált termékek receptúrája révén új technológiákra, így új gépekre, vagy akár a kettős hasznosítású élelmiszeripari kutatásokra.

Nem elhanyagolható a gyártók és a fogyasztók igényeinek ismerete

Az innovációs irányok meghatározásához emellett elengedhetetlen a fogyasztói attitűdök ismerete is. A Nébih első karanténkutatása során például az élelmiszertermékek tartóssága és csomagolási jellege került kiemelésre, ami termék- és eljárásinnovációt feltételez, míg a rövidebb ellátási láncokra vonatkozó elvárások logisztikai innovációt igényelnek. A járvány során egyértelművé vált, hogy új megoldásokra (pl. magasabb feldolgozottsági fokú termékekre), új kiszerelésekre, új összetevőkre, minél hosszabb eltarthatóságú élelmiszerekre van szükség, és ezekre az igényekre az ipar nagyon gyorsan tudott reagálni. Ezek az impulzusok hosszabb távon is velünk maradtak, és az ágazat szereplői is felismerték ennek fontosságát, ennek is köszönhető, hogy a jelenlegi fejlesztési források célterületeinek priorizálásakor az innováció került az első helyre.

Az élelmiszeripari fejlesztésekre jelenleg hatalmas források állnak rendelkezésre, ugyanakkor ezek lehívását jelentősen befolyásolja az inflációs helyzet és a kamatkörnyezet is. Az ipar felé az a lehetetlen elvárás irányul, hogy olcsón és nagy mennyiségben kell előállítson kiváló terméket. Nagy kihívás, de nincs más irány, amit reméljük, hogy az innovációs eredményekkel meg is tudnak oldani.//