Komoly gondok vannak a magyar borászatban
A 2024-es év a magyar szőlészet és borászat számára nehéz időszak volt. Az országos borszőlő-termőterület tovább zsugorodott, és a termés is hosszú idő után az egyik legalacsonyabb lett. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) adatai szerint Magyarországon 58 249 hektáron termesztettek borszőlőt, ami 987 hektáros csökkenést jelent egy év alatt – írja a VG.

A belföldi fogyasztás ingadozó, de évek óta csökken
A legnagyobb visszaesést a Kunsági, Mátrai és Tokaji borvidékek szenvedték el. A termőterület zsugorodása különösen a Bükki (3,4%), a Móri (3%) és a Mátrai borvidék (2,98%) esetében volt jelentős. A Szekszárdi borvidék volt az egyetlen, ahol minimális, 6,2 hektáros növekedést regisztráltak.
A 2024-ben szüretelt szőlőmennyiség 3,75 millió mázsa volt, amely az elmúlt tíz év legalacsonyabb termése. A Balatonboglári borvidéken kívül sehol sem haladta meg a hektáronkénti termésátlag a 100 mázsát.
Milyen szőlőfajták dominálnak?
Bár a vörösborok iránti kereslet csökken, továbbra is a kékfrankos a legnagyobb területen termesztett fajta (6983 hektár). Ugyanakkor 156 hektárral csökkent az ültetvénye 2024-ben. A második legnagyobb termőterülettel rendelkező bianca fajtánál növekedés tapasztalható, 5746 hektárra nőtt a termőterület. A cserszegi fűszeres és a furmint termőterülete viszont jelentősen csökkent, 120 és 70 hektárral kevesebb szőlőt szüreteltek ezekből.
A termésmennyiség szempontjából a bianca vezet, amely 558 ezer mázsával az országos termelés 15%-át adta. A kékfrankos 400 ezer mázsával a második helyen áll, amely a kék szőlők termelésének 41%-át teszi ki.
Exportrekord és változó fogyasztási szokások
A KSH adatai szerint a borászatok exportja 2024 első tíz hónapjában 17%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Összesen 1,2 millió hektoliter magyar bort exportáltak, ami rekordmagas mennyiség az elmúlt húsz évben. Az értékbeli növekedés is figyelemre méltó: 18%-kal többet fizettek a magyar borokért, ugyanakkor a literenkénti ár csak minimálisan, 0,8%-kal emelkedett.
Érdekesség, hogy a pezsgőexport 57%-kal, míg a palackos borok exportja 8%-kal nőtt. Azonban mindkét kategória esetében az egységár csökkent: a pezsgők ára 2,31 euróról 2,25 euróra esett vissza, míg a palackos borok ára 1,87 euróról 1,82 euróra csökkent.
Magyar borfogyasztás: egyre több fehérbor, kevesebb vörös
A belföldi fogyasztási trendek is változnak: a fehérborok iránti kereslet növekszik, míg a vörösborfogyasztás csökken. Az egy főre jutó borfogyasztás 2023-ra 18,7 literre esett vissza, míg 2021-ben még 20,7 liter volt. A HNT szerint a borvásárlás globális csökkenése, az alkoholellenes trendek térnyerése, valamint az alkoholmentes italok népszerűségének növekedése állhat e jelenség mögött.
Összességében a magyar borászat előtt komoly kihívások állnak, különösen a csökkenő szőlőterületek és a változó fogyasztói szokások miatt. Azonban az exportnövekedés és az egyre keresettebb fehérborok segíthetnek stabilizálni az ágazatot a következő években.
Kapcsolódó cikkeink
Ez lehet az oka a vörösbor-fogyasztás drámai visszaesésének
Az elmúlt években világszerte érzékelhető a vörösbor-fogyasztás visszaesése – és…
Tovább olvasom >Megújította gépparkját és borászati eszközállományát a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete
Csaknem egymilliárd forintos fejlesztés keretében megújította szőlészeti gépparkját és borászati…
Tovább olvasom >Alumíniumpalackos bort vezet be a brit Aldi
Április 14-től alumíniumpalackos saját márkás borral bővül az Aldi kínálata…
Tovább olvasom >További cikkeink
Komoly átalakulásban a magyar tésztapiac
A szokások változása alapjaiban formálják át a magyar tésztapiacot –…
Tovább olvasom >Magyar Édességgyártók Szövetsége: stagnáló piacon egyensúlyoz a magyar édesipar
A hazai édesipar számára mennyiségben stagnáló piacot hozott 2024, és…
Tovább olvasom >Linamar és Gallicoop vezeti továbbra is a Békés vármegyei TOP100 vállalati listát
Továbbra is a Linamar Hungary Zrt. és a Gallicoop Zrt.…
Tovább olvasom >