“Kiváltság” lesz az élelmiszertermelés?

Szerző: trademagazin Dátum: 2012. 01. 04. 12:55

Éles vitákat váltott ki Új-Zélandon az az új élelmiszerbiztonsági törvénytervezet, amely szerint – állítják egyes szakértők – az ottani élelmiszertermelés “többé nem emberi jog, hanem kiváltság lesz”.

Az új-zélandi kormány az új szabályozást azért kívánja életbe léptetni, hogy eleget tehessen a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által támogatott Codex Alimentarius kötelezettségeinek. A változtatások mögött azonban valójában a kis- és a nagyüzemi élelmiszertermelés között harc húzódik meg, amely Magyarországon is egyre inkább az érdeklődés középpontjába kerül. Szabó Roland táplálkozástudományi szakértő szerint a minőségi táplálkozáshoz szükséges alapanyagok beszerzése ma már egyre komolyabb nehézségeket okoz. A jelenlegi körülmények között a legjobb és legmegbízhatóbb megoldást az jelentheti, ha lehetőségeihez mérten mindenki maga próbálja meg előállítani ételalapanyagait – állítja.

A mai élelmezési helyzet súlyos problémákat okoz, és a táplálkozástudományi szakértő szerint a valódi megoldást csak az önellátó mikro- és kisgazdaságok létrehozása adhatja meg. Természetesen e folyamatot meg lehetne gyorsítani, ha megfelelő támogatást kaphatnának a kistermelők, illetve megfelelő szabályozással csökkentenék az élelmiszergyárak befolyását. Mivel erre kicsi az esély, ezért az is megoldás lehet, ha valaki önálló gazdálkodásba kezd, és így kerüli a multinacionális gyári élelmiszereket – állítja.

Az 1960-as években két ENSZ-szervezet, az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) létrehozta a Codex Alimentarius-t. Céljuk az volt, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos meghatározások és követelmények kidolgozását és megállapítását irányítsák és támogassák, továbbá segítsék azok összehangolását, ezen keresztül pedig a nemzetközi kereskedelmet. A Föld lakosságának nagy része abban a 166 országban él, amelyek tagjai a Codex Alimentarius-nak. Ezen országok vesznek részt a szabványok kidolgozásában, ezt gyakran nemzeti és helyi szinten is megteszik. Szabó Roland szerint úgy tűnik azonban, hogy e szervezet egyre inkább a nagyipari élelmiszer előállítását támogatja, amelyet az új-zélandi új élelmiszerbiztonsági szabályozásról szóló információk is alátámaszni látszanak.

A közelmúlbeli hírek szerint az Egyesült Államok után Új-Zélandon is új élelmiszerbiztonsági törvényt léptetnek életbe, amelynek értelmében – egyes ottani szakértők szerint – az élelmiszertermelés többé nem emberi jog, hanem kiváltság lesz.

A törvényt az amerikai élelmiszerbiztonsági hivatal (FDA) és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) nyomására léptetik életbe. A szabályozás ma már nagy vitákat vált ki, és Új-Zélandon számos szervezet harcol ellene aláírásgyűjtéssel és egyéb módokon is. Az új törvény szakértők szerint negatív hatással lenne a növények bio-diverzifikációjára és érzékenyen érintené a kisgazdaságokat, mivel jogilag rendelkezik a vetőmagok gyűjtésével, cserekereskedelmével, barterezésével és ajándékozásával összefüggő kérdésekről, tulajdonképpen “illegálissá téve” e tevékenységeket.

A törvénytervezet a növénytermesztéshez fűződő jogot a kormány által nyújtható kiváltsággá alakítja, amelyet a kormány bármikor megvonhat. A szabályozás megtiltaná az „élelmiszerek” felhatalmazás nélküli terjesztését, az élelmiszereket pedig olyan módon definiálja, hogy abba beletartoznak a tápanyagok, a magok, a gyógyhatású készítmények, az alapvető ásványi anyagok és italok és a víz is. A magok feletti rendelkezéssel szakértők szerint az új-zélandi kormány gyakorlatilag “elvenné” az élelmiszertermesztés lehetőségét az emberektől.

A szabályozás a továbbterjesztésre szánt élelmiszerek termelését engedélyhez kötné a kis- és a családi gazdaságok számára is, az engedély megadását pedig az állam megtagadhatná. A rendőrség élelmiszerbiztonsági ügyekben is eljárhatna, bírósági végzés nélkül tarthatna házkutatásokat és bármilyen általa szükségesnek ítélt eszközt – akár fegyvert is – bevethetne a razziákhoz. A magánszektor tagjai is lehetnének élelmiszerbiztonsági tisztek, tehát akár a nagyvállalatok alkalmazottai is razziát tarthatnának a farmokon rendőri erősítéssel. A törvény büntető- és polgárjogi “immunitást” biztosít az élelmiszerbiztonsági tiszteknek, azaz tetteikért nem vonhatók bírósági úton felelősségre.

Az új-zélandi kormány a törvényt a Kereskedelmi Világszervezet által támogatott Codex Alimentariusban előírt kötelezettségeinek teljesítéseként alkotta – állítják szakértők. Tehát az ottani kormánynak így vagy úgy, de kötelessége meghozni e változtatásokat. Szakértők szerint ugyanakkor a törvény megakadályozná, hogy a helyi közösségek önellátók legyenek. Emellett a magbankok és magmegosztó hálózatok megszűnésével járna, amennyiben nem sikerülne beszerezniük a működésükhöz szükséges engedélyt. A különböző magfajták elvesztése megnehezítené a saját termesztést, a bio-élelmiszer termelők pedig elveszíthetik piaci részesedésüket a nagy élelmiszeripari cégekkel szemben, és ez a tápanyagszegény és genetikailag módosított élelmiszerek további térnyerését eredményezné. (agromonitor.hu)

Kapcsolódó cikkeink