Kiskereskedelem 2020: forradalmi változások

Az IGD tíz területet határozott meg, amelyre az élelmiszerüzleteknek fókuszálniuk kell, ha online akarnak érvényesülni: a vásárlók megértését, az omnichannel struktúrák és folyamatok integrálását, rugalmas ellátási láncot, megfelelő skillekkel rendelkező munkatársakat, akik értik a digitális kereskedelem lényegét, exkluzív választék biztosítását, az omnichannel marketing prioritásként történő kezelését, a pénzügyi menedzsment átalakítását, agilis, tudásmegosztó kultúra kialakítását, új szereplők és utak felfedezését a piacra, valamint a jövő technológiája hatásának megértését.

Az elemzésből az derül ki, hogy a jövő online boltjainak professzionális működtetésére csupán a kiskereskedők 5 százaléka áll készen, 30 százalékuk már elindította a folyamatokat, hogy átálljanak az új trendekre, 54 százalék épphogy elkezdte a készülődést, 11 százalék pedig egyáltalán nem csinált semmit annak érdekében, hogy felkészüljön.

Átalakuló ellátási láncok

Az ellátási láncok nagyon komoly szerepet játszanak a jövő üzleteiben. Az IGD szerint, noha az ellátási láncra sokszor csupán járulékos költségként tekintenek, jobban formálják a jövőt, mint gondolnánk, s jelentősen hozzájárulnak például az innovációkhoz és a vásárlók középpontba kerüléséhez.

Éppen ezért a vállalatoknak gyorsan kell változniuk, különösen azokban az érett gazdaságokban, ahol már egyáltalán nem könnyű növekedni. Fontos, hogy az ellátási lánc felelősei alapvető változásokat eszközöljenek, hiszen a fenntartható növekedés kizárólag radikális gondolatokból és tettekből születhet meg.

Mind a vásárlási környezet, mind a külső környezet gyorsan változik, ami komoly hatással van az üzleti prioritásokra. Mindez kiváló lehetőséget teremt az ellátási láncok szakembereinek, hogy új megoldásokat, folyamatokat és fogyasztói ajánlatokat fejlesszenek ki. Az IGD kutatócsoportja az ellátásilánc-szervezetek három kritériumát emelte ki annak érdekében, hogy az ellátási láncok szereplői megőrizhessék versenyképességüket.

Az első a lépéstartás a technológiai vívmányokkal: a gyorsan fejlődő technológia újabb és újabb lehetőségeket teremt az ellátási láncok számára, hogy még hatékonyabbak legyenek. A mesterséges intelligencia mindenképpen ilyen eszköz, s noha az emberi döntések továbbra is alapvető fontosságúak lesznek, az AI meggyorsítja a döntéshozatalt és a problémamegoldást. Fontos szerepe lesz még a 3D-nyomtatásnak, a robotoknak, valamint a helyi gazdálkodásnak és gyártásnak, amelyek közelebb hozzák a fogyasztókhoz a termékeket, és személyre szabottabb szolgáltatásokat tesznek lehetővé.

A második kritérium az átláthatóság és a bizalom. A termékmárkák feltalálása óta az átláthatóság az út a fogyasztói bizalomhoz. A blockchain-technológia megteremti annak a lehetőségét, hogy mindezt a jövőben még jobban kiterjesszék, megteremtve ezzel a teljes átláthatóság és nyomon követhetőség lehetőségét.

A harmadik kritérium a tökéletes kiszolgálás: a fogyasztók elvárják, hogy pontosan azt kapják, amit akarnak, a megfelelő helyen és időben. Korábban a vásárlóknak a boltok nyitvatartásához kellett igazodniuk, ám ma már ez nem akadály, főleg, amióta a házhozszállítás is megjelent lehetőségként. Az Alibaba vagy az Amazon egy órán belül kiszállítja a rendelt termékeket, elképesztően magasra téve a lécet a versenytársak számára.

Digitális retail modellek

A digitális retail modellek is az IGD fókuszába kerültek az elmúlt időszakban, hiszen a kiskereskedő-innováció elképesztően felgyorsult, s elsősorban digitális fejlesztések mentén képzeli el útját.

A kereskedői platformoktól az AI-vezérelte ellátási menedzsmenten át a hangvezérelt digitális asszisztensekig minden megtalálható a piacon, s ma már nemcsak cégek vagy generációk közt zajlik a harc, hanem az üzleti modellek közt is. Az IGD szerint a jövő három digitális kiskereskedő-modellje a gyors evolúció, az e-commerce 2.0 és az ökoszisztémák.

Vásárlói preferenciák

Mielőtt egy vásárló belépne a boltba, már meghozott egy sor döntést, amely befolyásolja majd vásárlását. Számos vásárlónak van „spórolós” technikája, ami megváltoztatja a prioritásokat is. Tízből hat fogyasztó szerint a legfontosabb szempont az, hogy mennyit költenek. Ez még annál is többet nyom a latban, mint a termék minősége, illetve az idő, amit vásárlással töltenek. A taktika lényege, hogy a fogyasztók jobban megtervezik vásárlásaikat, nem költenek felesleges dolgokra, inkább a saját márkás termékeket veszik, összehasonlítják az árakat, és a leárazásokat keresik.

Az elmúlt két évben jellemzővé vált az is, hogy a vásárlók többször mennek vásárolni, és vásárlásonként kevesebb terméket vesznek meg.

A vásárlók számára rendkívül fontossá vált az elmúlt időszakban az értékek keresése. A fogyasztók óvatosak maradtak költekezéseiket illetően, ugyanakkor, ha egy termék valamilyen hozzáadott értékkel bír, sokkal könnyebben létrejön az elköteleződés fogyasztó és áru (és természetesen kiskereskedő) között.

Ugyancsak előtérbe került az időoptimalizáció. Egy nemrég készült multichannel-vásárlási kutatásból kiderült, hogy egy átlagos fogyasztó havonta 18,3 órát tölt élelmiszer- és ételvásárlással. A fogyasztók szeretnék, ha ez az idő sokkal kevesebb lenne, éppen ezért a kiskereskedők még keményebben fognak 2020-ban dolgozni azon, hogy a vásárlás sokkal gyorsabb legyen, s a fogyasztók több időt tölthessenek olyan dolgokkal, amit szeretnek.

A társadalmi tudatosság és a növényi alapú termékek két teljesen új trend a piacon. Az IGD úgy látja, hogy a vásárlók számára egyre fontosabbá válnak a fenntartható és etikus szempontok. Emellett egyre több a vegetáriánus vagy vegán fogyasztó, akik nagyon örülnek a szerencsére gyorsan bővülő, növényi alapú választéknak.

Mindig frissen: innováció a friss termékek ellátási láncában

A friss termékek ellátási láncát rendkívül nehéz kezelni. A kihívások a termőföldön kezdődnek, ahol az időjárás az úr. A termék ki van téve a károsodásnak, ráadásul a fenntarthatósági problémák is jelentősek, hiszen egyre több embert kell ellátni.

A függőleges gazdálkodás megoldást kínálhat erre a problémára: az M&S jelenleg hét londoni üzletében működtet függőleges kerteket, amelyekben fűszernövényeket termelnek.

Mindaddig, amíg a vásárlókat nem zavarja, hogy a növényeket nem hagyományos módon termelik, csak nyerhetnek a helyben termő, friss termékeken, amelyeket a boltban „szüretelnek” le. A technológia nagy előnye még, hogy a termékeket nem kell egyik helyről a másikra – a termőföldről a boltba – szállítani, ami komoly előny fenntarthatósági szempontból is.

Globális élelmiszerpiac: előrejelzés 2020-ra

Az élelmiszerpiacon számos fő trendet és növekedési lehetőségeket azonosíthatunk 2020-ra. Az IGD előrejelzése szerint a következő öt évben a piac legalább egyharmaddal fog nőni, ami 11,8 trillió dollárnak felel meg.

Az alacsony jövedelmű országokban várható a leggyorsabb növekedés, míg a közepes jövedelműek – elsősorban India, Indonézia és Nigéria – adnak hozzá a legtöbbet a globális növekedéshez.

Az alacsony jövedelmű országokban 2010 óta sokkal gyorsabban nőtt az élelmiszerpiac, mint a magas jövedelműekben. GDP-re vetítve ez a szegény országokban akár 80 százalékos emelkedést jelentett, míg a gazdagokban ez az arány mindössze 14 százalék volt. Az élelmiszer-eladások 70 százalékkal nőttek 2010 óta az alacsony jövedelmű országokban. 2020-ban ez az arány várhatóan meg fog duplázódni, s a közepes jövedelműektől ered majd a világ élelmiszer-eladásainak fele.

A közepes jövedelmű országok – többek közt Kenya vagy Brazília – a teljes élelmiszerpiaci növekedés 40 százalékáért voltak felelősek az elmúlt öt évben, s idén ez az arány várhatóan 45 százalékra fog emelkedni. Az alsó-közepes jövedelmű országok, mint India, Indonézia vagy Nigéria, az élelmiszer-eladások 50 százalékát mondhatják magukénak.

Az IGD elemzése szerint az igazi érték abban van, ha minden egyes piacot a saját érdemei szerint értékelünk. Ha India, Nigéria és Indonézia képes nagyon nőni jelenlegi potenciáljával, az hatalmas változást és fejlődést jelenthet az egész élelmiszerpiac számára.

A kényelmi vásárlás fejlődése 2020-ban

A kényelmi vásárlás gyors előretörése hatalmas lehetőségeket kínál a kiskereskedőknek. Jelenleg öt trend formálja a globális kényelmi vásárlást 2020-ban.

Az első a technológiát használó kényelmi vásárlás. A gyors és hatékony szolgáltatás különösen fontossá vált. A kiskereskedők egyre több digitális elemet integrálnak üzleteikbe és ellátási láncaikba az in-store képernyőktől az on-demand platformokig.

A második trend éppen a továbblépés „hagyományos” kényelmi vásárlásról. Ennek lényege, hogy a kiskereskedők pl. hentesekkel, virágárusokkal és készételt árusító cégekkel szerződnek le, hogy még izgalmasabb lehetőségekhez juttassák a vásárlókat.

A harmadik trend a termékválaszték újra definiálása. A vásárlók szokásai folyamatosan változnak. Ennek következtében az olyan kategóriák, mint a friss étel, a food-to-go, vagy a vacsoralehetőségek teljes mértékben átalakítják a retail szektort. A kiskereskedők újabb és újabb „okokat” találnak, amiért a vásárlóknak érdemes betérniük az üzletekbe.

A negyedik trend az egészséges táplálkozás. Az egészség és a jóllét mind fontosabbá válik a fogyasztók számára. Éppen ezért a cégek folyamatosan bővítik egészséges és friss termékválasztékukat, s ajánlataikkal egyre jobban megkönnyítik azoknak a vásárlóknak a dolgát, akik kimondottan ezeket a termékeket keresik.

Végül az ötödik trend a helyi, kis boltok terjedése. A kényelmi üzletek kulcsfontosságú szerepet játszanak a közösségek életében. A helyi kisboltok jól ismerik vásárlóikat, éppen ezért egyre több kiskereskedő igyekszik ezeket a kapcsolatokat erősíteni.

Gy. O.