Magazin: Kis-nagy falat

Az élelmiszeripar egyik legnagyobb ütemben fejlődő területe a snackek szegmense – köszönhetően felgyorsult életünknek, változó étkezési szokásainknak, kényelmi termékek iránti vonzalmunknak és egészségcentrikus gondolkozásunknak. Cikkünkben a snackek táplálkozásban betöltött erősödő szerepét vizsgáljuk, keressük gyorsan változó világuk és az arra ható trendek ok-okozati összefüggéseit. Elemzésünkben a kategória különböző területein érdekelt gyártók és forgalmazók is elmondják álláspontjukat.

Az aktuális étel- és italtrendek legfőbb irányait a fogyasztó egészségtudata határozza meg! Azonban a snackek fogyasztására és a szegmens fejlődésére talán még ennél is nagyobb hatással van rohanó életmódunk. Gyorsuló, nyugtalan életvitelünk és a fogyasztási szokások változásai miatt étkezési időnk rugalmasan változik, gyakran kimaradnak vagy eltolódnak főétkezéseink.

Az éhségünk azonban megmarad. Sokak számára a snack nem a nassolást vagy a főétkezések közötti energiabevitel egy lehetséges fajtáját jelenti, hanem a kihagyott vagy kihagyhatónak tartott főétkezés helyettesítését, a napközbeni étkezést.

Kutatások szerint az USA-ban az egészséges snackeket vásárló fogyasztók 62 százalékának természetes, hogy ezekkel a főétkezést is pótolja. Ez az arány Európában némileg szerényebb: Lengyelországban 43, az Egyesült Királyságban 37, Németországban 35 százalék, de még a franciáknál, olaszoknál, spanyoloknál is gyakori ez az attitűd.

Ám egészségtudatunk (és néha a tradicionális étkezések elhanyagolása miatti lelkiismeret-furdalásunk) arra késztet, fokozottan figyeljünk arra, mit „sznekkelünk”. Ennek megfelelően a snackek kínálata ugyancsak az egészségtrendeknek megfelelően alakul: több az alacsony kalóriatartalmú zöldség, a növényi zsiradék, az extrém alapanyag.

A fejlesztések irányát tehát egyrészt a vásárló kényelmi szempontjai, másrészt az egészséges falatozás (jobb szót egyelőre nem tudunk a snackfogyasztásra) igénye határozza meg – így hát a gyártók legnagyobb sikerrel olyan termékeket kínálhatnak, amelyek kimondottan ízletesek és van valamilyen funkcionális értékük.

A funkcionális snack termékeket, fogyasztói tudatosságunk miatt, szerethetjük ésszel, és mert tudat alatt megnyugtat, hogy egyszerre vétkezünk és gyógyítjuk magunkat, szerethetjük zsigerből is. Amit megeszünk, megiszunk, nemcsak egészségproblémáinkat vagy ezzel kapcsolatos elképzeléseinket közvetíti, de egyre markánsabban identitásunkat és értékrendünket is.

A jóízű sós-pikáns snackek fogyasztása jó alternatívája az édességek majszolásának, de ebben a kategóriában is népszerűbbek a természetesnek és egészségesnek elfogadott magvak, diófélék, aszalt gyümölcsök, valamint a zöldségekből, hüvelyesekből és különleges lisztfajtákkal készülő chipsek.

A snackekre persze mesterséges alapanyagok hozzáadása nélkül vágyik a modern fogyasztó, és – megint csak az egészségtrendeknek megfelelni próbálva – azt várja, hogy ezek kalória- és sótartalma egyre kisebb legyen. Egyidejűleg nő az igény a hozzáadott egészséges tápanyagok iránt, tehát hívószóvá válik a csomagoláson a megnövelt rost- vagy fehérjetartalom.

Milyennek szeretjük?

Az ételintoleranciától szenvedők növekvő száma miatt az általuk fogyasztható termékek fejlesztése is követelményként jelentkezik az iparágban. A piac keretes anyagjainkban megszólaló szereplőinek legtöbbje nem véletlenül említi meg a nekik szánt termékeket! Nos, ahogy arra már nemegyszer utaltunk elemzéseinkben, az étel az évtized végére bizalmi termékké válik, egyrészt a „bio”, az „organikus” és ma már egyre tudatosabban a fair trade alapanyagok, másrészt a speciális igényeket kielégítő allergén- és gluténmentes vagy szénhidrátszegény termékek iránti igény kialakulása miatt.

És minthogy a snackek szegmensében a termékfejlesztés túlnyomó része már a prémiumizáció jegyében zajlik, mi sem természetesebb, mint hogy a gyártók ontják a merész újdonságokat, egyedi ízeket, csúcsminőségű alapanyagokat és a különleges előállítási módokat (például a kézi készítést) – az abszolút kényelmi terméknek nevezhető snackek közül is a legjobbakat.

A ma az élelmiszeripar más szektoraiban is jelentkező, de a snackek területén extrém erősnek mutatkozó innovációs kényszer eredményeképpen komplex ízvilágú, sokszor egzotikus konyhák gasztronómiája által inspirált termékek egyre növekvő számban örvendeztetik meg a fogyasztókat. A szakemberek szerint az innovációkra az Y- és Z-generáció a legfogékonyabb, de a snackek szegmensének folyamatos fejlesztése – már csak annak iránya miatt is – az 1980 előtt született generációknak ugyanúgy szól.

Melyiket szeretjük?

A vegetáriánus konyha terjedése mára megállíthatatlanná vált (már ha meg akarná valaki állítani!), ami egyébként nemcsak az egészséges életmódra való törekvés része, de a fenntarthatóság igényére is épül. A snackek világában jóval több márka, terméktípus születik a húst elhagyók kényeztetésére – akik száma folyamatosan növekszik –, mint a húsimádókéra. Már rég nemcsak a zöldségek hódításáról van szó: a növényi fehérjék is felértékelődnek saját kategóriájukban. A hüvelyes növényekből egyre több kerül felhasználásra a „snack­iparban”: lencse, csicseriborsó, bab, így kevesebb hozzáadott cukorra van szükség a termékek készítésekor.

A zöldségsnackek egészséges változata természetesen nem olajban sütött termék, hanem kemencében készül, de amelyik alkalmas rá, például a sütőtök, annak „egyszerűen” szárított változatai is hozzáférhetőek.

És ha nem is mindenki örül neki, az amerikaiak „CBD-t-az-élelmiszerekbe” őrülete miatt (a CBD a kannabisz egyik olyan összetevője, amelynek nincs tudatmódosító hatása) ez a „növény” is egyre több innovációs termék alkotóeleme lehet.

Kik szeretik még?

A snackek bummjából a marketingesek is igyekeznek profitálni, így még a szegmensből kikacsintó remek ötleteknek is tapsolhatunk. Íme néhány, az átlagosnál is szellemesebb innováció!

A gombaalapú, de a nagy amerikai kedvencre, a baconre hasonlító, jópofa nevű PigOut-nak például négyszer kisebb a zsír- és sótartalma, mint a baconé. A Vegan Rob’s zacskós, puffasztott kelbimbót, spenótot, karfiolt kínál.

A Nosiy Nut cég a különböző sörfajtákhoz illő ízű mogyorós­snackeket „fejlesztett ki”: chilis-lime-osat az IPA-hoz, baconos-jalapenóst a Porterhez, savanyított hagymást a lagerekhez és így tovább.

A Purely Elisabeth márka édes, szeletes garanola-snackjeiben a karfiol ízhűen helyettesíti a zabpelyhet.

A Country Archer márka beef jerkyjét gyümölcsös ízekkel is bolondítják.

Amit nehezebben képzeltünk volna korábban: a Pringles csirke ramen, margherita pizza, hot dog ízű chipseket kínál.

És sorolhatnánk…

Bármilyen szemmel nézzük is ezt a színes világot, nem tűnik lehetetlennek, hogy a snackek a belátható jövő legfontosabb ételtípusává válnak.

Ipacs Tamás