Kis lépések a fenntartható világért

Dr. Lovas Judit
ügyvezető igazgató
Kanadai–Magyar
Kereskedelmi Kamara

A Budapest Marriott Hotel tetőteraszán megrendezett eseményen dr. Lovas Judit, a Kanadai–Magyar Kereskedelmi Kamara ügyvezető igazgatója, az esemény főszervezője és Caroline Charette, kanadai nagykövet köszöntötte az egybegyűlteket.

Szélsőségek helyett

Dr. Némedi
Erzsébet
Expedit Nodum

Elsőként dr. Némedi Erzsébet, biotechnológus és táplálkozástudományi szakember, az Expedit Nodum alapítója rámutatott, hogy bár sokak szerint globálisan kellene áttérni az állatifehérje-fogyasztásról a növényi alapú fehérjékre, az új és alternatív fehérjék táplálkozási minőségére nagyon oda kellene figyelni. Sokkal több bizonyítékot kell szereznünk arról, hogy pontosan mi történik az emberi szervezetben ezekkel a fehérjealternatívákkal, de jelenleg nem rendelkezünk elegendő információval.

Éppen ezért magának az Európai Bizottságnak sincsenek a tulajdonában olyan adatok, amelyek megválaszolnák ezeket a kérdéseket, miközben 2050-re 60%-kal több élelmiszert kellene termelnünk, az élelmiszer-pazarlás 20%-os csökkentése és a lehető legalacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás mellett. A fehérjék azonban nem egyformán emészthetőek, így a belőlük való élelmiszer-előállítás sokkal több kérdést vet fel, mint eddig gondolták.

Dr. habil. Kukovics
Sándor
professzor

Őt követően dr. habil. Kukovics Sándor, a Research Institute of Animal Breeding and Nutrition professzora vette át a szót, aki szerint az sem jó, ha maradunk a jelenlegi étrendünknél, de az sem, ha teljesen növényi alapú vegánra váltunk.

– A szélsőségek soha nem fenntarthatóak – mondta a dr. habil. Kukovics Sándor, aki szerint az arany középutat kellene megtalálni. – A jelenlegi táplálkozási állapotunkkal kapcsolatban bizonyára mindenki tudja, hogy az életmódbeli szokások hozzávetőleg 80%-a olyan krónikus betegségekhez vezet, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, amelyek minden fejlett országban magas halálozási arányt eredményeznek. A magyar lakosság mindössze 65%-a eszik naponta zöldséget. Ami a gyerekeket illeti, hozzávetőlegesen 40-60%-uk három nap alatt sem nem fogyaszt teljes kiőrlésű gabonából készült élelmiszereket, ami azt jelenti, hogy hetente vagy kéthetente találkoznak velük. Ezért is állunk távol attól a ponttól, hogy növényi alapú étrendről és drasztikus változásokról beszéljünk, hiszen a kiegyensúlyozott – megfelelő mennyiségű és minőségű növényi, illetve állati fehérjét tartalmazó – étrendet sem tudjuk betartani. Számos olyan tápanyag van, amelyek felszívódása és biológiai értéke messze a legjobb az állati eredetű élelmiszerekben, tehát ismét az egyensúlyról kell beszélnünk.

A professzor úgy gondolja, egyelőre elég lenne egy kis lépést megtennünk: a növényi eredetű élelmiszereket építsük be az étrendünkbe, ezzel kevesebb húst és tejterméket fogyasztva, lehetőleg minimális élelmiszer-pazarlás mellett, a helyi termelőktől vásárolva azokat.

A technológia és az emberi tényező

Kiss-Tóth
Bernadett
táplálkozási szakértő

Kiss-Tóth Bernadett táplálkozási szakértő vette át a szót, szervesen kapcsolódva az előtte szóló gondolataihoz:

– Valóban, sokkal fenntarthatóbb lenne az élelmiszeripar, ha eleinte elérnénk azt, hogy az elfogyasztott élelmiszer mennyiségének háromnegyede növényi, a többi pedig állati eredetű legyen. Ez lenne a legelső lépés, de ettől nagyon messze vagyunk. Ha olyan élelmiszereket vagy alapanyagokat tudnánk előállítani, amelyekből a felszívódás hatékonyabb lenne, az nagy lépés lenne előre. És azt hiszem, mire át kell állni, addigra eljutunk odáig, hogy minőségibb növényi alapú élelmiszereink és alapanyagaink lesznek.

Gazsi Zoltán
ügyvezető igazgató
Eisberg Hungary

Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary Kft. ügyvezető igazgatója azon dolgozik, hogy az Eisberg vezető salátagyártóvá váljon Magyarországon. Ehhez azonban az kell, hogy saját innovációs megoldásokat fejlesszenek ki a hatékony növénytermesztés érdekében, mint például az a fúvóka, amely az integrált növényvédelem során csak a növényeket permetezi, így nincs pazarlás, és fenntarthatóbb is a technológia. Mégis a technológiai fejlődés mellett a legfontosabbnak a partneri együttműködést és az emberi tényezőt tartja a legfontosabbnak, hiszen enélkül még mindig nincs mezőgazdaság.

– Én azt mondom, hogy a káposztatermesztőnek piszkos a keze még Japánban is, ahol pedig csúcstechnológia van. Ez is mutatja az emberek fontosságát az egész üzletben – mondta Gazsi Zoltán, aki a partnerségről is hasonló véleménnyel van. – Azt vallom, hogy össze kell hozni a különböző területek szakértőit, mert ez megváltoztatja a világot. Az ilyen jellegű együttműködésekre pedig a jövőben lesz esély – árulta el az Eisberg Hungary Kft. ügyvezetője.

Melléktermékek nem mellékes szerepben

Dalmadi Júlia
élelmiszer-futurista
Transfoodmission

Dalmadi Júlia élelmiszer-futurista vállalkozó, a Transfoodmission alapítója az élelmiszer-pazarlás ellen és az upcycling mellett emelte fel szavát:

– Az élelmiszeripar sokszor a fogyasztókra hárítja ennek felelősségét, mondván, túl sokat vásárolnak, ezért pedig túl sokat pazarolnak, de a fogyasztók a lejárati időkre támaszkodnak, mikor kidobnak élelmiszereket, miközben a termelési kapacitás 20%-a kihasználatlan – hangsúlyozta. – Annak érdekében, hogy az élelmiszergyártás során visszamaradó melléktermékeket is hasznos, értékes és fogyasztható termékké lehessen alakítani, egy partnerkereső platformot akartunk létrehozni, mely együttműködési projektek lebonyolítására és melléktermékek gyártási kapacitásának, know-how-jának és kihasználatlan logikájának vagy logisztikai kapacitásának összekapcsolására törekszik, hogy táplálóbb élelmiszereket biztosítsanak, különösen akkor, ha az árak vagy az erőforrások ára emelkedik. Elsőként a sörgyártás melléktermékét, a sörtönkölyt – amit egyébként állati takarmányként használnak – dolgoztuk fel az új módszerrel, és az emberi fogyasztásra tökéletesen megfelelő, nagyszerű ízű és állagú granolát készítettünk belőle. De már kapható a sörtönköly snackünk is, ami tökéletes sörkorcsolya. Több terméket is fejlesztünk, a végső cél pedig egy hulladékmentes teljes termékválaszték létrehozása – avatta be a hallgatóságot a részletekbe Dalmadi Júlia.

A fenntarthatóság dimenziói

Abou Diallo
termékalkalmazási
menedzser
Pannonia Bio

A Pannonia Bio Zrt. Európa legnagyobb, egy telephelyen működő biofinomítója, melynek fókuszában a növényi alapú fehérjék előállítása áll a jövőre nézve. Ezenkívül itthon és világszerte számos beruházást és fejlesztést hajt végre mind a megújuló energiaszektorban, mind pedig a biofinomító és biogáz-előállító szektorban. Abou Diallo, a Pannonia Bio Zrt. termékalkalmazási menedzsere, valamint az élelmiszer-összetevő portfólió piaci bevezetésének vezetője, előadásában az egészséges, fenntartható táplálkozásról beszélt a hallgatóságnak.

Kiemelte, hogy megfelelő szintű ételtervezéssel, funkcionális összetevők felhasználásával és a fejlett feldolgozó technoló­giák alkalmazásával elérhető, hogy a bolygó lakossága megfelelő módon táplálkozzon a fenntarthatósági prioritások betartása mellett. Abou Diallo kifejtette: a fenntarthatóság egy többdimenziós rendszer, mely magában foglalja a fenntartható élelmiszer megtermelését, feldolgozását, fenntartható összetevők használatát, valamint az élelmiszerek elfogyasztását is.

Alexander Shumkov
ügyfélkapcsolati és
üzletfejlesztési igazgató
Xylem

Alexander Shumkov, a Xylem ügyfélkapcsolati és üzletfejlesztési igazgatója rámutatott arra, hogy a hagyományos öntözés során a kivezetett víz akár 50%-át is elpazarolják a szivárgó csővezetékek, a párolgás és a túlöntözés miatt, ami önmagában is negatívan befolyásolja a terméshozamot, ráadásul folyamatos emberi beavatkozásra van szükség a működtetéséhez. Az intelligens, automatizált öntözés ezzel szemben költséghatékony, hiszen az öntözés intenzitása szabályozható az adott talajviszonyoknak és az aktuális időjárási viszonyoknak megfelelően. Ez a megoldás javítja a gazdaság termelékenységét, a termés minőségét, csökken a feleslegesen felhasznált víz mennyisége, és nincs szükség élőerős beavatkozásra sem.

Hódos Ferenc
stratégiai igazgató
Pannonia Bio

– Az az érzésem, hogy a forradalom korát éljük – mondta zárszavában Hódos Ferenc, a Pannonia Bio Zrt. stratégiai igazgatója. – És abban is hiszek, hogy az a mód, ahogyan a létezéshez nélkülözhetetlen fehérjét termeljük és fogyasztjuk, már nemcsak mezőgazdasági, logisztikai vagy gazdasági, hanem technológiai kérdés is. Mi, a Pannonia Biónál olyan áttöréseket értünk el, amelyek az elkövetkező évtizedeket alapozzák meg, tehát a magunk részéről készen állunk erre a forradalomra. //