Kína büntetővámot vethet ki az európai borokra

Újabb fejezettel bővült az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi vita: a kínai kereskedelmi minisztérium (MOFCOM) honlapján azt közölte, hogy vizsgálatot indít az Európai Unióból származó borokkal szemben.

A Pekingben dolgozó uniós szakdiplomaták szerint a döntés évekre visszavetheti az ágazatot, részben a várható vámemelés mértéke, másrészt annak pszichikai hatása miatt. A behozatali eljárás ugyanis hosszadalmas, a bizonyítás rendkívül bonyolult, s az egy-két éves folyamat közben az importőrök új szállítókat fognak keresni.

Ami Magyarország helyzetét illeti, a borok a Kínába irányuló export jelentős és egyre fontosabb árucikkei, 2011-ben 1,9 millió euró értékben adtak el magyar borokat Kínában, tavaly – a becslések szerint – körülbelül 15-20 százalékos volt a forgalom növekedése. A szakemberek egyetértenek abban, hogy a kínai fél 2012 augusztusa óta lebegtetett, most meghozott döntése fájdalmas lépés az unió számára.

Az Európai Bizottság hétfőn jelentette be, hogy jóváhagyták a Kínából származó napelemekre, és a kapcsolódó részegységekre vonatkozó dömpingvámot, ami június 6-án lép életbe.

A vámtétel egyelőre, a Kínából érkezett nagy nyomásnak némileg engedve, 11,8 százalék lesz, de ha nem sikerül a két félnek tárgyalásos úton rendezni a kérdést, akkor augusztustól 47,6 százalékra emelkedik a vám.

Brüsszel korábban azt is jelezte, hogy vámot vetne ki a kínai Huawei és a ZTE által gyártott mobil távközlési eszközökre, a cégek törvénytelen állami támogatása miatt.

Az európai borok vizsgálatát a kínai termelők kezdeményezték a minisztériumnál arra hivatkozva, hogy azok dömpingáron kerülnek a kínai piacra a szőlőtermesztőknek nyújtott állami támogatásnak köszönhetően.

Kínai vámstatisztikák szerint az ország tavaly 430 millió liter bort importált, ennek kétharmadát Európából, csupán Franciaországtól 170 millió litert.

Az Európai Unió jelenleg Kína legfontosabb kereskedelmi partnere, míg Kína az EU számára a második az Egyesült Államok után. A kínai export értéke tavaly elérte a 290 milliárd eurót, míg az unióból származó import 144 milliárd euró volt.

Az EU-ban jelenleg 31 kereskedelmi vizsgálati eljárás van folyamatban, amelyekből 18-ban Kína érintett. A legnagyobb a 21 milliárd eurót kitevő, napelemeket érintő.

A kínai állami Hszinhua hírügynökség keddi kommentárjában a kialakult helyzetben mindkét felet vesztesnek nevezte. Úgy vélte, hogy a kínai termékekre kivetett vámok döntéshozói hónapokon belül az EU tagországok elutasításával fognak találkozni, vagy az „európai gazdaság egésze felesleges zűrzavarba, sőt egy kereskedelmi háborúba sodródik”.

A szerzők bírálják Karel De Guct EU kereskedelmi biztost, mondván, hogy szembe ment 18 európai uniós ország, napelemekkel foglalkozó európai cégek százainak és több mint egy tucatnyi szakmai szervezet akaratával.

A kínai miniszterelnök, Li Ko-csiang hétfőn késő este telefonon beszélt Brüsszellel, s azt kérte, a vitát párbeszéd útján rendezzék, egyben jelezte, hogy ha nem megfelelően kezelik a helyzetet, az mindkét fél érdekeit sérteni fogja. (Trebitsch Péter, MTI)