Kilábalóban az influenzából a baromfi

Szerző: trademagazin Dátum: 2006. 11. 20. 08:00

A baromfiágazatnak nem sok jót hoztak az elmúlt évek, hiszen Európába és Magyarországra is megérkezett a madárinfluenza. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon 2004-ben élősúlyban mérve 606 ezer tonna, 2005-ben pedig 551 ezer tonna volt a feldolgozott baromfi mennyisége. A Baromfi Terméktanács (BTT) tagvállalatainál ekkora különbséget nem regisztráltak.Dr. Takács László, a terméktanács ügyvezető igazgatója elmondta, hogy 2004-ben a vállalatok által feldolgozott összes alapanyag élősúlyban mérve 473 ezer tonna volt, 2005-ben pedig 458 ezer tonna.
Ha az ágazat adatait tovább nézzük, akkor kiderül, hogy a belföldi értékesítés összességében annak ellenére növekedett 2005-ben, hogy ősztől a környező országokba megérkezett madárinfluenza hatására jelentősen visszaesett a fogyasztás. Míg 2004-ben az összes csirke- és pulykahúsimport 29 ezer tonna volt, addig 2005-ben már megközelítette a 43 ezer tonnát. Ez részben a madárinfluenzával, de főként az importhús olcsóságával függ össze. Jellemző változás az is, hogy a közeli országokból nemcsak fagyasztott, hanem friss árut is hoznak a kereskedők.
2006 első kilenc hónapjában az összes felvásárlás 3 százalékkal csökkent. Ezen belül legnagyobb, 23-23 százalékos visszaesést a lúd- és kacsaágazatban mértek. A belföldi értékesítés a pulyka kivételével a többi baromfinál csökkent. A madárinfluenza miatt stabil külpiacokat veszített el az ágazat. Miközben az árualap csökkent, a piaci árak növekedtek. Az export is visz­szaesett meny­­nyiségben, 15 százalékkal.
Pozitívan értékelik a Baromfi Terméktanács reklámkampányát. Ennek nyomán a madárinfluenza miatt részben elveszített fogyasztói bizalom, ha nem is állt teljesen helyre, de a változás tendenciája kedvező. A terméktanács 32 céggel szerződött a megújult saját védjegy használatáról.

A víziszárnyas volt a legnagyobb vesztes
A baromfifogyasztás Magyarországon folyamatosan növekszik. A KSH szerint miközben az egy főre jutó húsfogyasztás 2004-ben 68,8 kiló volt, ebből 32,3 kiló a részesedése a szárnyasoknak. Dr. Takács László elmondta azt is, hogy a baromfihús fogyasztásának dinamikája révén a világ élvonalába került Magyarország. Hasonlóan magas az egy főre jutó éves tojásfogyasztás adata is: 296 darab. A belföldi ellátásban a csirke és a pulyka a meghatározó. A nyershús kategóriában az egyre népszerűbb mell mellett a legkeresettebb a comb.
A legnagyobb kihívásnak az számít, hogy a madárinfluenza által sújtott víziszárnyas-ágazat milyen gyorsan képes helyreállítani a károkat. A vízibaromfival foglalkozó cégek között már le is zajlott a koncentráció. Jelenleg is több nagy és ismert cég felszámolás alatt áll. Segít az újraindulásban a Baromfi Terméktanács és az agrártárca által közösen kimunkált minimum követelményrendszer, amelyben a rögzítetteket végre kell hajtania azoknak, akik a víziszárnyas-ágazatban kívánnak tevékenykedni.

Csirke: szintfenntartás, pulyka: szolid növekedés
A Baromfi Terméktanács középtávú tervei között éves szinten 220 ezer tonna brojlercsirke és 140 ezer tonna pulyka előállítása szerepel. A lúd- és kacsaállomány csökkenésével számolnak. A hízott libánál 3,6 millió szárnyasra számítanak, ami azt jelenti, hogy a májtermelés a jelenlegi szinten marad. A néhány évvel ezelőtti hatmillió húshasznú libából viszont csak 2 millió maradna a terméktanács tervei szerint. Emellett a víziszárnyasokat 14 millió pecsenyekacsa, 3 millió hízott kacsa képviseli. A vándormadarak által terjesztett madárinfluenza-fertőzés kockázatának csökkentése érdekében a véghajtandó feladatokat közé tartozik az is, hogy a nyílt tartásról félig zárt tartásra kell átállni.
Az iparág által kibocsátott tovább feldolgozott termékek, készítmények mennyisége évről évre folyamatosan növekszik, miközben a vörösáru-féleségek mennyisége 2004 és 2005 között érdemben nem emelkedett. Az elősütött, panírozott termékek mennyiségénél tízszázalékos gyarapodást regisztráltak. Ugyanekkor megduplázódott az elsősütött kacsa mennyisége is. A tovább feldolgozott termékek 85 százaléka a belföldre kerül, a többit exportálják.

Kapcsolódó cikkeink