Kihasználatlan munkaerőforrások

Zerényi Károly
elnöki tanácsadó
MVI

Az atipikus foglalkoztatást középpontba helyező GINOP-projekt részét képezi a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás-ágazatok aktuális munkaerőpiaci helyzetének megismerése, amelyhez a munkacsoport szekunder és primer kutatást egyaránt végzett 2021-ben. A szekunder kutatás során hazai és nemzetközi forrásból (KSH, NFSZ, Eurostat, OECD, UNWTO) származó adatokat dolgoztak fel, illetve az atipikus foglalkoztatással kapcsolatos tudományos publikációk empirikus eredményeire is támaszkodtak. Az atipikus foglalkoztatás ágazati helyzetéről képet adó szekunder kutatás legfontosabb eredményei összegezve a következők:

– A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban a koronavírus-járványt megelőző évben több mint 190 ezer embert foglalkoztattak, ami a turisztikai foglalkoztatottak (több mint 410 ezer fő) közel fele, az összes foglalkoztatott 4 százaléka.

– A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén részmunkaidőben 18 ezer ember dolgozott (3/4-e női munkavállaló) 2019-ben, ami a foglalkoztatottak 9,3 százaléka. A nők körében a részmunkaidőben dolgozók aránya 13 százalékos, míg a férfiak esetében ez az arány mindössze 5,3 százalékos.

– Az időszakos foglalkoztatás (pl. határozott idejű munkaviszony, alkalmi munkavállalás, megbízási jogviszony) keretében alkalmazottak száma 12 ezer fő (2/3-a női munkavállaló) volt 2019-ben, ami az összes alkalmazotthoz viszonyítva 6,8 százalékot tett ki. A női alkalmazottak körében az ilyen formában dolgozók aránya 7,5 százalék, a férfiak esetében pedig 5,9 százalék.

– A munkaerő-kölcsönzésben érintett munkavállalók száma 5000 fő körül volt 2019-ben, akiknek a többsége határozott idejű szerződéssel rendelkezett. A kölcsönzött munkaerő aránya a foglalkoztatottak számához viszonyítva 2,5 százalék, az alkalmazottak számához képest pedig 3 százalék.

– A szektorban önfoglalkoztatóként dolgozók száma 15 ezer körül volt 2019-ben, ami a foglalkoztatottak számához viszonyítva nem éri el a 8 százalékot. Az önfoglalkoztatók között a férfiak vannak többségben.

– A nem teljes munkaidőben alkalmazásban állók aránya Budapesten, Pest megyében és a dél-alföldi régióban az országos átlag feletti (közel 30 százalékos), az átlag alatti régiók közül pedig Észak-Magyarországon volt a legalacsonyabb (16,5 százalék) 2019-ben a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén.

– Az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazása a szektorban jellemzően elmarad más európai országokhoz képest. Magyarországon a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya nem éri el a 10 százalékot, miközben az EU-s átlag 30 százalék felett van. Ausztriában ez az arány az uniós átlag feletti, ami több mint 35 százalék volt 2019-ben. Az időszakos alkalmazottak és az önfoglalkoztatók arányát tekintve szintén hasonló a helyzet. Ha nemek szerinti bontásban vizsgáljuk az adatokat, akkor a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a nőknél az EU-s átlag harmada, a férfiak esetében pedig a negyede. //

Az atipikus foglalkoztatás

Atipikusnak tekinthető minden olyan foglalkoztatás, illetve munkavégzés, amely nem hagyományos, vagyis teljes munkaidős (napi nyolcórás), munkahelyen, határozatlan idejű szerződés keretében végzett munka. Az atipikus foglalkoztatás körébe tartozik többek között a részmunkaidős foglalkoztatás, az alkalmi munkavállalás, a munkaerő-kölcsönzés, a távmunka és az önfoglalkoztatás is. //